Pénzcentrum • 2014. augusztus 25. 05:34
Manapság nehéz jól hozó bankbetétet találni Magyarországon, ezért felmerül a kérdés, hogy milyen alternatívák közül választhatunk. Lehetséges, hogy megússzuk a kamatadót és az egészségügyi hozzájárulást (EHO) is?
Az alacsony betéti kamatok miatt szinte mindenkiben felmerül a kérdés, hogy mégis, hogyan lehetne jobban fialtatni a pénzt, és milyen feltételek mellett. A pénzügyi tanácsadók legjobb lehetőségként gyakran a befektetési alapokat hozzák fel, de mi is az a befektetési alap? Hogyan működik, és mire kell odafigyelni, ha befektetési alapot veszünk? Összehasonlításunkban a pénzpiaci és likviditási alapokat vetjük össze a bankbetétekkel.
Mi az a befektetési alap?
A befektetési alapok lényege, hogy összegyűjtik az ügyfelek pénzét és így egységes vagyonként kezelve fektetik be, ezzel megosztva a kockázatokat. Ez a pénzpiaci és likviditási alapok esetében azt jelenti, hogy a piacon elérhető legjobb bankbetétekbe, és rövid lejáratú kötvényekbe teszik a pénzt. Ezekért a szolgáltatásokért cserébe természetesen pénzt kér az alapkezelő, különféle díjak, mint például vételi vagy eladási díj, vagyonkezelési költség címén, illetve a befektetési számlának is lehet havi- vagy éves díja.
Melyik a jobb, a betét vagy az alap?
Mind a két terméknek alacsony a kockázata, mégis a betét egy fokkal biztonságosabbnak mondható, többek között amiatt, hogy
Az alapok esetén megtörténhet, hogy a piaci mozgások miatt kevesebb pénzt kapunk vissza, mint amennyit befektettünk, igaz sok alapkezelő eleve tőkevédett pénzpiaci alapokat forgalmaz, ezek esetében ez a veszély nem fenyeget. Plusz előnye a betéteknek, hogy 30 ezer euróig az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja a kifizetést, így bankcsőd esetén is visszakapjuk a pénzünket, míg a Befektető-védelmi Alap (BEVA) maximum 20 ezer euróig fizet.
Hozzáférhetőség szempontjából a befektetési alapok nyernek, mivel bármikor vesszük fel a pénzünket, az eltelt időszakra jár a hozam, míg egy betét feltörése esetén nagy valószínűséggel bukjuk a kamatokat. Azt azért érdemes hozzászámolni a hozzáféréshez, hogy az alapok esetében a szolgáltatók meghatároznak egy időtartamot, ami alatt a pénz hozzáférhető. Ez az időtartam a likviditási alapok esetében általában napon belül megtörténik, míg a pénzpiaci alapoknál általában egy nap alatt hajtja végre a tranzakciót az alapkezelő.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nehéz azt megmondani, hogy a betétek kamata vagy az alapok hozama kínál jobb megtakarítási lehetőséget.
Lényeges, hogy ez természetesen változhat az aktuális piaci mozgások miatt.
Mikor lehet jobb az alap, mint a betét?
Sok szempontból előnyösebb bankbetétben tartani a pénzünket, azonban van olyan élethelyzet, amikor mégis a befektetési alap a jobb pénzünk gyarapítására. Ha ugyanis nem tudjuk, hogy mikor lesz szükségünk a pénzünkre, akkor hosszú távon előnyösebb lehet az, hogy egy újra és újra lekötött betét helyett egy hosszabb távú megoldást, vagyis alapot vásároljunk. Ennek két oka van:
- Így kivédhetjük, hogy a betét feltörése miatt elveszítjük az aktuális kamatokat
- Több éves távlatban spórolhatunk azzal, ha az ismétlődő lejáró betétek kamatadója (16 százalék) és az EHO (6 százalék) helyett csak egyszer kell megfizetni a fenti tételeket a befektetési alap esetében.