Pénzcentrum • 2013. december 4. 05:26
Több mint 4 200 milliárd forintot kezelnek különböző alapkezelők Magyarországon. Ez óriási összeg, ám sokak számára nem egyértelmű, miről is szól ez a fajta befektetési forma, mi az a befektetési jegy, befektetési alap? A Pénzcentrum.hu megmutatja, kinek, mikor éri meg így takarékoskodni.
Mi is az a befektetési alap?
Állampapírok, részvények, kötvények, jelzáloglevelek. Ezerféle értékpapír, amelyek tulajdonságait sokak számára megkülönböztetni is nehéz. Az egyik kockázatos, de ha bejön, sok hasznot hoz. A másik kevésbé kockázatos, viszont keresni sem fogunk rajta sokat. Persze az igazán optimális az lenne, ha a pénzünk egy részéből nagy hozamot ígérő, kockázatos értékpapírokat vásárolnánk, amikkel keresünk is valamit, a másik részét ugyanakkor biztos befektetésekbe tennénk, hogy megvédjük a tőkénket.
A befektetési alapok működési elve azon alapul, hogy az emberek jó része nem vesződik portfoliójának kezelésével, ehelyett ezt a munkát profikra bízzák. Befektetési jegyek formájában részesedést vásárolnak egy alapban, ami előre meghatározott befektetési formákba teszi a pénzüket, például állampapírokba, részvényekbe, aranyba stb. Ezt a vagyontömeget kezeli az alapkezelő.
Az alapkezelők érdeke, hogy az ügyfeleik minél nagyobb hozamot kapjanak, hiszen nagy valószínűséggel a jövőbeni befektetőik is ugyanazok lesznek, akiknek a pénzét most kezelik. De ha ez nem lenne elég, akkor a szigorú jogszabályok miatt is biztosak lehetünk, hogy pénzünket pontosan úgy és abba fektetik be, ahogy azt az adott alap tájékoztatója és kezelési szabályzata előre meghatározza.
Hogyan tehetem a pénzem egy befektetési alapba?
Az alapkezelők kitalálják, hogy milyen alapot akarnak létrehozni. A hozzá készített tájékoztatóból kiderül, pontosan mibe teszik a befektetők pénzét és a hozamért cserébe mekkora kockázatot kell vállalni. Ha valamelyik alap megtetszik, csak befektetési jegyet kell vásárolnunk az adott alaphoz. A befektetési jegyeket általában kis címletben forgalmazzák, így mindössze 5 ezer forintos megtakarítással is befektethetünk, ráadásul Tartós Befektetési Számlára (TBSZ) vásárolva akár kamatadó-mentességet is nyerhetünk. Vagy a népszerű, legalább 80 százalékban állampapírt tartalmazó alapok segítségével az egészségügyi hozzájárulást (EHO-t) is megúszhatjuk.
Mikor vásárolhatunk befektetési jegyet?
A zárt végű alapok befektetési jegye csak meghatározott futamidő elteltével váltható vissza, amikor maga az alap is megszüntetésre kerül, míg a nyílt végűé bármikor megvásárolható, és visszaváltható.
Magas hozam csak magas kockázattal érhető el!
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Semmi sem biztos a jövőben. A befektetési alapok hozama a legkevésbé sem az. Épp ez a bizonytalanság és kockázat ígérhet számunkra a betéti kamatoknál nagyobb hozamot vagy rossz esetben veszteséget. A deviza alapú befektetési alapok visszaváltási értékénél ráadásul az árfolyam elmozdulásával is számolnunk kell, ez szintén extra hozamot vagy veszteséget jelenthet. A befektetési alapkezelők feladata, hogy kezeljék ezeket a kockázatokat és azt megfelelően jelezzék az ügyfeleknek. Vannak azonban tőke vagy hozam garantált alapok is, amelyek esetében vagy a befizetett összeget vagy egy minimális hozamot garantálnak a befektetési jegyet vásárlóknak.
Mi a sláger, mit vegyünk?
Az alapkezelőknek szigorú szabályoknak kell megfelelni. A legfontosabb, hogy az előre meghirdetett befektetési politikájuknak megfelelő értékpapírokat kell vásárolniuk. A legtöbb alap esetén csak -tól -ig határok között választhatnak az ügyfelek, hogy milyen értékpapírokat vásárolnak. Pl.: 40-60 százalékban magyar állampapír, 10-20 százalék hazai részvény stb.
Ezektől a szabályoktól az alapkezelők nem térhetnek el. A szabály alól egyetlen kivétel van: az abszolút hozamú alapok esetén a vagyonkezelők ténylegesen maguk dönthetnek a befektetési politikáról, vagyis, hogy hova teszik a megtakarítók pénzét. Az ilyen alapkezelők sikerdíjért dolgoznak, ami garantálja, hogy a befektetők érdekében járnak el, hiszen az ő jövedelmük is a hozamokon múlik.
Ma népszerűek a különböző EHO mentességet nyújtó alapok is. De ezek 80 százalékban biztos, hogy állampapírt tartalmaznak. Ez persze a biztonságot növeli, de kiemelkedő hozamra valószínűleg nem számíthatunk. Különösen a hosszú, 3-5 éves megtakarításoknál érdemesebb nagyobb hozamot ígérő befektetési alapot is keresni.