Megőrülünk az állampapírokért

Pénzcentrum2013. október 22. 13:32

Az elmúlt másfél évben a lakosság kezében lévő állampapír állomány a duplájára emelkedett, a teljes adósságon belül a lakosság részaránya már 7% felett található, ennek ellenére továbbra is kiemelt feladat a lakosság érdeklődésének fenntartása és növelése az ÁKK-nál. Ebben segítséget jelent, hogy ma már kiterjedt a lakossági állampapír forgalmazóinak köre, különösen a banki hálózatok azok, amelyek a kamatozó kincstárjegyek esetében komoly volument tudtak értékesíteni. Az ÁKK szerint a lakosság nagyobb részben rövid távon köteleződik el az állampapírok mellett, ezért a jövőben azt tervezik, hogy 1 évnél hosszabb futamidejű papírt is bevezetnek a banki hálózatban - mondta el Dr. Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese.

Portfolio.hu: 2012-ben kiemelt szempont lett, hogy a lakossági állampapírok állományát növelje az állam, a külső függőségünk csökkentése érdekében. Az adósságon belül milyen lakossági részarány elérése a cél? Ehhez képest most hol tartunk?

Borbély László András: A lakosság kezében lévő állampapír állomány 2011 év végére abszolút értékben közel 400 milliárd forinttal, adósságon belüli részarányát tekintve közel harmadára, 10%-ról 3,5%-ra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan a belföldi intézményi befektetői kör adósságon belüli részesedése is jelentősen csökkent. A két folyamat együttes hatására a külföldiek részaránya az államadósságban 70%-ra emelkedett. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kellett. A külföldi részarány további növekedésének megállítása érdekében létfontosságú a belföldiek szerepének növelése az adósság finanszírozásában. Az ennek érdekében meghirdetett lakossági értékesítési program hatására az elmúlt másfél évben a lakosság kezében lévő állampapír állomány forintban mérve több mint megkétszereződött, részarányát tekintve pedig 3,5%-ról 7%-ra emelkedett a teljes államadósságon belül. A külföldiek részesedése az államadósság finanszírozásában azonban még mindig 65% körül alakul. Ennek mérséklése továbbra is létfontosságú feladat. Ebben nagy szerepe lehet a továbbiakban is a lakosságnak, de természetesen a belföldi intézményi befektetőkre is számítunk.

P.: Az egyes termékkategóriák közül a Kamatozó Kincstárjegyek voltak a legkeresettebbek a lakosság körében, ugyanis ezek több banknál is elérhetők. A bankok számára miért értékelődött fel ennyire ezen termékek értékesítése?

B.L.A.: A Kamatozó Kincstárjegyek állománya mára a 2011 év végi 80 milliárdos szintről 900 milliárd fölé emelkedett 2013. szeptember végére. A tizenegyszeres növekedésben nagy szerepe volt a forgalmazásában részt vevő bankok magatartásában bekövetkezett változásnak, továbbá a banki forgalmazói kör jelentős bővülésének. Jelenleg a Kincstár mellett már 8 nagy hálózattal rendelkező kereskedelmi bank forgalmazza aktívan a Kamatozó Kincstárjegyet. A 2009-11 közötti időszakban, amikor nagymértékben visszaesett az említett állampapír állománya az okok között szerepelt a kereskedelmi bankok azon törekvése, hogy a hitel-betét mutatóikat rövid idő alatt nagymértékben közelítsék az 1:1 szinthez. 2012-ben jelentősen megváltozott a bankok magatartása, hiszen a tények azt mutatják, hogy már nem törekszenek a betétállomány minden áron való növelésére. Az állampapír-program következtében kialakult verseny hatására ugyanakkor úgy tűnik, hogy az ügyfelek megtartása vált kiemelt céllá, ennek érdekében pedig érdemes részt venniük az állampapírok forgalmazásában.

P.: A lakossági befektetők jellemzően csak rövidebb távra köteleződnek el, ezért is olyan népszerűek a 6 és 12 hónapos termékek. Tervezik esetleg, hogy hosszabb távú papírok felé mozdítsák el az értékesítést? TBSZ-re optimalizált konstrukciók a befektetési alappiacon már elérhetők, nincsenek hasonló tervek a lakossági állampapíroknál?

B.L.A.: Szeptember végén az ún. lakossági állampapírok közel 75%-a 1 éves vagy annál rövidebb futamidejű volt. Ez azt jelenti, hogy csaknem 1200 milliárd forintnyi ez évben értékesített kincstárjegyet a jövő évben legalábbis meg kell újítani. A fenti adatokat eredményező befektetői magatartásnak adósságkezelői szempontból két fontos sajátossága van: egyfelől a lakosság csak rövid futamidőre szeret befektetni, másfelől viszont a lakossági befektetők konzervatívak. Vagyis, amennyiben egy befektetési formával elégedettek, akkor nagy valószínűséggel megújítják lejáró befektetéseiket az adott megtakarítási formában. Ez utóbbi magatartási sajátosságra tekintettel az adósságkezelő a lakosságra bizton számíthat a jövő évben lejáró lakossági állampapírok megújításában. Természetesen sokat egyszerűsítene a helyzeten, és egészségesebb portfólió-összetételt eredményezne, ha az 1 évesnél hosszabb futamidejű lakossági állampapírok 25%-os arányát jelentősen meg lehetne növelni a megújítási folyamat során. Ennek érdekében az adósságkezelő tervezi egy hosszabb futamidejű lakossági állampapír piaci bevezetését a banki forgalmazói hálózatban.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)


P.: Egyre többen emlegetik, hogy a hazai jegybanki alapkamat csökkentése mellett reális esély van arra, hogy a lakosság a befektetésének egy részét devizába mozgassa át. Mit mutatnak a számok?

B.L.A.: A kisbefektetők által elérhető hozamokat tekintve az adósságkezelő nem látja reális veszélynek azt, hogy a forint-megtakarításokat tömegesen devizára váltanák át a befektetők, mivel szintén nem reális az a várakozás, hogy a forint kamatok a deviza kamatok alá süllyednének. Ezt az összefüggést jól példázzák a jelenleg forintért kapható PMÁK sorozatok, melyeknek egyaránt 5,2% az induló kamata, míg az euróért megvásárolható P€MÁK-nak jóval alacsonyabb, 3,95%. Ráadásul a lakosság által leginkább kedvelt futamidőket (1 év, vagy annál rövidebb) tekintve deviza állampapír befektetési lehetőség nincs is a belföldi lakossági piacon, hiszen a P€MÁK ennél jóval hosszabb, 3 éves futamidejű. A szeptember végi adatok szerint (1816 millió euró) a P€MÁK teljes állomány 15%-t a lakosság vásárolta (270 millió euró, azaz 80 milliárd forint értékben). A P€MÁK kibocsátásakor a lakosság kezében már meglévő deviza megtakarítások államhoz csatornázása volt az adósságkezelő elsődleges célja, a forint megtakarítások eurósítását mindenképpen célszerű elkerülni.

Címkék:
öngondoskodás, állampapír,