Pénzcentrum • 2013. június 22. 11:02
Egy éve még 7%-ot adtak, ma már alig 4%-os kamatot fizetnek a bankok egy átlagos lekötött forintbetétre. A háttérben elsősorban a jegybanki alapkamat csökkenése áll. A tartós kamatcsökkenés "megbosszulja" magát: az elmúlt egy évben megakadt a bankbetétek növekedése, sőt 35 milliárd forinttal csökkent is az állományuk. A háztartások teljes megtakarítása így is növekedett, csak máshol: az állampapírokban és befektetési alapokban heverő pénz összesen 1255 milliárd forinttal nőtt egy év alatt. Elemzésünkben érdekes ábrákon mutatjuk be a megtakarítások látványos, de drámainak egyelőre nem mondható átrendeződését.
Tavaly júniusban 7% közelében lokális csúcsot döntött a bankbetétek kamata, azóta viszont egyre kisebb kamatot adnak a bankok ugyanakkora betéti összegre. A bankok csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentését "adják tovább" betéteseiknek: a kéthetes jegybanki kötvényeikre kapott kamat csaknem ugyanolyan pályát írt le az elmúlt egy évben, mint az éven belül lekötött betéteké.
Mivel
nagyon magas a rövid lejáratú betétek aránya, a kamatcsökkenés nagyon
gyorsan átgyűrűzik a teljes banki betétállományra is. Az elmúlt fél
évben még a látra szóló és folyószámlabetéteket is érintette a
kamatcsökkenés: ezek átlagkamata áprilisban 1,5% körül alakult az egy
évvel korábbi 2%-kal szemben.
A
bankbetétek kamatcsökkenésére a friss hírek szerint még az állam is
ráerősít: augusztus 1-jétől a meglévő 16%-os kamatadó mellé 6%-os
egészségügyi hozzájárulást is fizetniük kell az ügyfeleknek. Sőt, ha a
bankbetétből felvett teljes összeget felhasználva még a 0,03%
tranzakciós illetéket is figyelembe vesszük, a bruttó kamat 29%-a az
állam markát üti, és csak 71%-ával rendelkezik a betétes. Ha valaki ezt
készpénzben teszi meg, még rosszabb, 36%-64% lesz az arány.
Miközben
a bankbetétek kamatszintje csökken, több olyan, hasonlóan kis kockázatú
megtakarítási lehetőség is akad, amely magasabb hozamot ígér. Ezek
közül az utóbbi időben a kamatozó kincstárjegyek és befektetési jegyek
bizonyultak a legnépszerűbbnek. Az állam közel 1 százalékponttal ígér rá
a bankbetétekre. A befektetési alapok egy éves visszatekintő hozama
jellemzően szintén magasabb az átlagos betéti kamatoknál, igaz, ez
általában nem garancia a jövőre nézve.
Nincs tragédia a bankoknál
A kamat- illetve hozamkülönbözet mégsem olyan nagy, a lakosság pedig kellően "lassú" ahhoz, hogy a fentiek miatt drámáról beszélhessünk a bankoknál. Utóbbiak jól tudják azt is, hogy betéti kamatot csak addig csökkenthetnek, amíg ez nem indít el jelentős betétkivonást, és likviditásukat nem veszélyezteti. A lakosság továbbra is havi 850-1000 milliárd forintot helyez el új betétként, ami viszonylag nagy stabilitást biztosít számukra.
A
lakossági bankbetétek teljes összege sem mutat drámai változásokat:
április végén 7488 milliárd forint volt a bankoknál, ami mindössze
0,5%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Egy év alatt 35 milliárd
forinttal csökkent az állomány, ami egyáltalán nem kirívó változás.
Kétségtelen azonban, hogy az elmúlt hónapokban a szokásosnál kissé
nagyobb mértékű volt a betétcsökkenés.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A
forintkamatok csökkenése ellenére nem veszik át a forintbetétek helyét a
devizabetétek. Ez utóbbiakat belföldön viszonylag szűk ügyfélkör
használja ki, ráadásul a fejlettpiaci devizák alacsony kamatszintje
miatt nincs is nagy esélyük a bankoknak arra, hogy népszerűvé tegyék
ezeket. Inkább árfolyam-spekulációs célt szolgálnak: amikor gyengébb a
forint, jellemzően kiveszi belőlük a pénzt a lakosság, ahogy az utóbbi
hónapokban is történt.
Talán
épp a fenti okkal magyarázható, hogy a lekötött devizabetétek összege
az elmúlt egy évben nagyobb mértékben csökkent, mint a lekötött
forintbetéteké. A látra szóló betétek ugyanakkor mindkét típusban jól
muzsikáltak, arányuk egy év alatt 24,4%-ról 26,8%-ra emelkedett.
A
betételhelyezések és betétkivonások különbségét mutató tranzakciók
ábráján jól látható, hogy az utóbbi hónapokban inkább nettó betétkivonó
lett a lakosság. A betétkivonásnak elsősorban nem a mértéke volt
szokatlan ebben, hanem az, hogy szinte példátlan módon mind a deviza-,
mind a forintbetétek rosszul muzsikáltak ebben a három hónapban.
Az alábbi ábra még látványosabb, hiszen a hosszabb távú trendet is tükrözi.
Ez
alapján ismét leszállóágba kerültek a bankbetétek, hiszen, ha csak a
tranzakciókat nézzük, az elmúlt egy évben 53,4 milliárd forinttal több
betétet vettek fel a háztartások, mint amennyit elhelyeztek. Ez a
hullámvölgy azonban egyelőre elmarad a 2010-estől.