Pénzcentrum • 2012. október 24. 16:34
Az elhúzódó válság a lakosság körében komoly feszültségeket okoz, az anyagi helyzet romlása miatt sokan felélik a tartalékaikat, napjainkban elsősorban a napi megélhetés biztosítása a fontos, semmint a távolabbi jövőről való gondoskodás. Az ügyfélfelmérések szerint a válság miatt a befektetők kockázatvállalási hajlandósága csökkent, a befektetési időtáv is lerövidült, ennek megfelelően a rövid betétek iránt van igazán kereslet. Nagyon nehéz a lakosságot a hosszú távú megtakarításokra ösztönözni, áttörésre csak akkor kerülhet sor, ha a makrogazdasági háttér kedvezőbb lesz, és az állam is mindent megtesz az öngondoskodás támogatásáért - mondta el Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
Portfolio.hu: Az OTP Bank az Öngondoskodási Indexét 2011 közepén indította el. Mi volt a fő oka annak, hogy úgy gondolták egy rendszeres felmérést kell indítaniuk?
P.: A felmérések alapján mit lehet mondani a magyar emberek megtakarítási, azon belül is az öngondoskodási szokásairól?
K.A.: Az elhúzódó válság miatt sokan élték fel tartalékaikat, az anyagi pozíciójuk romlása és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság miatt pedig egyre kevesebben tervezik, hogy a közeljövőben megtakarítást indítanak. A 2012 áprilisában végzett kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 56%-a rendelkezett valamilyen pénzügyi öngondoskodási formával, ami a fél évvel korábbi kutatási eredményekhez képest 7%-os csökkenést jelent. Leggyakrabban váratlan helyzetre tartalékolnak az emberek. A tartalékok csökkenése szinte valamennyi megtakarítási formát érintette. Csupán két forma - az egészségpénztár és a START számla - esetében nem tapasztalható szignifikáns változás. Szembetűnő a csökkenés viszont a legnépszerűbb megtakarítási konstrukció, a lekötött betét esetén, ahol tavaly nyár óta 7 százalékpontos csökkenés látható: 2011 nyarán 20%, idén tavasszal pedig csupán 13% rendelkezett lekötött betéttel. Már a tavalyi októberi felmérésben is érzékelhető volt a válság hatása: enyhe mértékben csökkentek a lakosság pénzügyi tartalékai, ezzel párhuzamosan viszont nőtt a megtakarítási szándék és felértékelődtek az öngondoskodás nem pénzügyi területei, a család és az egészségmegőrzés szerepe.
P.: Az OTP Öngondoskodás Index eredményeit mennyire tudták figyelembe venni a termékfejlesztés során? Melyek azok a fő szempontok, amelyek fontosak az ügyfelek számára?
K.A.: A 2012. március adatfelvétel alapján látható, hogy a válság elhúzódása miatt is folytatódó tendencia a lakossági tartalékok csökkenése. Ugyanakkor kevesebben érzik úgy, hogy a közeljövőben újabb öngondoskodási formát tudnának indítani. A válság mindennapokban tapasztalható negatív hatásai a tervekben, attitűdökben is érzékelhetővé váltak: a legfontosabb a napi megélhetés, a távolabbi jövőről való gondoskodás pedig jelenleg kevésbé aktuális. A termékfejlesztés során igyekszünk az ügyfeleink igényeit folyamatosan monitorozni, és az itt kapott eredményeket beépíteni az új termékekbe. Jelenleg a rövidebb futamidejű megtakarítási formákat választják az emberek. Ennek megfelelően betéti és kombinált betéti akciókkal segítjük az öngondoskodást.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
P.: A magánnyugdíjpénztári rendszer államosításkor volt egy nagyobb hullám, amikor a lakosságot érdekelni kezdte az öngondoskodás. Csak átmeneti volt a fellángolás, vagy tartósabb folyamatról van szó?
K.A.: Az emberek döntő többsége továbbra is bizonytalannak ítéli meg pénzügyeit hosszabb távon. A bizonytalan kilátások és az állami nyugdíjjal kapcsolatos aggodalmak ellenére továbbra is többségben vannak azok, akik elsődlegesen állami feladatnak tartják a tisztességes öregkor biztosítását, de biztató jel, hogy a megkérdezettek egyre nagyobb arányban ismerik fel a saját felelősségüket is.
P.: Mit gondol, mire lenne ahhoz szükség, hogy a lakosság széles körében megindulhasson a hosszabb távú nyugdíjcélú megtakarítás? Mikor lehet fellendülésre számítani?
K.A.: Nemcsak nálunk, hanem a világon mindenhol komoly feladat a lakosságot hosszú távú megtakarítások felé orientálni. Közép-Kelet-Európában - ahol még kevésbé van ennek hagyománya - igen nagy kihívás ebben komoly előrelépést, vagy akár jelentős fellendülést elérni. Nagyon fontos a pénzügyi szolgáltatók ügyfél-edukációs munkája, úgy gondolom az OTP Nyrt. élen jár ebben a munkában, amit az Öngondoskodási index megalkotása is jelez. Az áttöréshez ez még kevés, szükség van arra, hogy az állam is minél több eszközzel támogassa a lakosság öngondoskodását, illetve a pozitív makrokörnyezeti háttér is feltétel. Ügyfeleinknek végzett tanácsadások tapasztalatai azt mutatják, hogy ha még egyelőre viszonylag szűk is, de azért már egyértelműen látszik, hogy van egy réteg, aki tudatosan készül nyugdíjas éveire. Az elmúlt két évben összesen több mint 160 000 vagyontervezés készült Bankunknál. Ez időszak alatt ügyfeleink 9,1 %-a adott meg nyugdíjcélt, ezen ügyfelek átlagéletkora 48 év. Az átlagos nyugdíjcél összege, vagyis az a havi életjáradék, amit az ügyfelek az állami nyugdíjon felül szeretnének kapni 42.899 Ft. A legmagasabb arányban a 25-55 éves korosztályban adtak meg nyugdíjcélt az ügyfelek: ez 16-17%. Ami érdekes, hogy a 18-24 éveseknek is már 9%-a tervez előre a nyugdíjas éveire.