Pénzcentrum • 2012. október 19. 12:13
Az Európai Bizottság vizsgálata szerint az uniós 33 százalékkal szemben Magyarországon csak a megkérdezettek 24 százaléka szeretne továbbdolgozni a nyugdíjkorhatár elérése után. A jelenlegi nyugdíjasok között azonban még alacsonyabb ez az arány: a férfiaknak nagyjából 18, a nőknek pedig mindössze 11 százaléka dolgozik nyugdíj mellett. Felmérések ugyanakkor azt igazolják, hogy a tevékeny időskor az egyén és az egész társadalom helyzetét nagymértékben megkönnyítené.
A világ 60 évnél idősebb népessége 1980 óta megkétszereződött, és az előrejelzések szerint 2050-re elérheti a 2 milliárdot. A várható és az egészségesen várható élettartam növekedése változásokat hozhat az öregség társadalmi megítélésében, hiszen a tevékeny és élettapasztalattal felvértezett idős emberek fontos szereplői lehetnek akár a családi, akár a társadalmi munkamegosztásnak. Az egészségben és tevékenyen töltött időskor mind hosszabb fenntartása nagy kihívás az egyén és az egészségügyi ellátórendszerek számára egyaránt - hívja fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal az Október elseje az idősek világnapja 2012 - a tevékeny idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve címet viselő kiadványában.
Magyarország fogyó népességű ország, amely az európai társadalmakhoz hasonlóan öregszik. A 2011-es népszámlálás előzetes adatai szerint hazánkban az elmúlt 10 évben csak a 60 éves és idősebb korosztály létszáma nőtt. A több mint 2 millió 300 ezer időskorú a népesség 23 százalékát alkotja, ami uniós összehasonlításban közepes arány. E korosztályban ezer férfira 1564 nő jut, ez 23 fővel kevesebb, mint 10 évvel korábban, az időskorúak nőtöbblete tehát valamelyest mérséklődött.
Az Európai Unióban az 50-64 év közötti korosztálynak az 57,5 százaléka dolgozik, Magyarországon ennél 10 százalékkal alacsonyabb, mindössze 47,2 százalékos ez az arány. A két véglet Svédország és Málta: a skandináv államban az érettebb korosztály több mint 77 százaléka munkavállaló, Máltán ez az arány mindössze 40 százalékos.
Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az idősebbek növekvő foglalkoztatása némileg ellensúlyozta a fiatalok - elsősorban a tanulás miatti - mérséklődő munkaerő-piaci aktivitását. Az emelkedés lényegében a nyugdíjkorhatár előbb 62 évre, majd a későbbiekben 65 évre emeléséből adódik. A nyugdíjkorhatár körüliek - a 60-64 évesek - csaknem 90 százaléka nyugdíjas.
Nagyon kevesen gondolják úgy, hogy a nyugdíj mellett is dolgoznának: a férfiak csaknem 18 százaléka, a nőknek pedig mindössze a 11 százaléka gazdaságilag aktív. A munkaerőpiacon még jelen lévő legidősebb korosztályban - a 60-64 évesek körében - az egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött foglalkozások felülreprezentáltak. Utóbbiak körében jelentős a férfitöbblet. A nők általában kevésbé jövedelmező és alacsonyabb presztízsű értelmiségi állásokat töltenek be, ahol nem elég vonzó a nyugdíjas kor betöltése utáni munkavégzés.
A még dolgozó nők az átlagosnál nagyobb arányban folytatnak egyszerű, képzettséghez nem kötött foglalkozást - például takarítást -, és nem csökken a szolgáltatási jellegű foglalkozást folytatók aránya sem.
A magyarországi népesség több mint 29 százalékának rendszeres megélhetési forrása a nyugdíj. Az öregségi nyugdíjasok száma 2011-ben 1 millió 721 ezer volt. Egy ellátott havonta átlagosan 96 672 forintot kapott, ami a havi nettó átlagkereset 64,7 százalékát tette ki. Az egy főre jutó nyugdíj összege alig haladta meg az uniós átlag felét, és a tagországok alsó harmadához tartozott.
Mindezek ellenére a teljes lakosságot nézve az idősek relatív helyzete a szegénységet illetően 2010-ben még mindig jobb volt a lakosság más rétegeihez képest, ami a nyugellátás teljes körű jellegéből adódott. A havi mintegy 59 ezer forintos szegénységi küszöb - egyedülállókra számított - értéke az átlagnyugdíjnál alacsonyabb volt, és csak nagyon szűkös megélhetést tett lehetővé. Ugyanakkor a nyugdíj rendszerességéből és kiszámíthatóságából adódóan a gazdasági válság miatti bizonytalanság e réteget sújtotta a legkevésbé.
A magyar népesség több mint fele jónak vagy nagyon jónak tartotta 2009-ben egészségi állapotát, míg a 65 év felettieknek csupán ötöde. Egészségük megítélésében általában a férfiak, a legidősebb korcsoportokban pedig a nők optimistábbak. Krónikus (6 hónapnál tovább tartó) betegségről a teljes népesség kétharmada, míg a 65 évnél idősebbek körében tízből 9 számolt be, ami nemzetközi viszonylatban igen magas arány.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az önbevallás miatt egyébként lefelé torzító, túlsúllyal, elhízottsággal kapcsolatos mutatók szerint a magyar idős férfiak a felmérést elvégző 17 ország között a második, a nők a negyedik legrosszabb helyen állnak. A légzőszervi betegségek terjedésének egész világon tapasztalható emelkedő tendenciája Magyarországon is érvényes. Az idősek több mint tizede számolt be krónikus hörghurutról, tüdőtágulásról. Ugyan az idős korosztályban kevesebben dohányoznak, ám közöttük - különösen a férfiaknál - jóval magasabb a leszokottak, tehát valaha dohányosok aránya. A mentális - több mint 500 ezer depressziós és több mint 700 ezer szorongásos - betegségek gyakori előfordulása az idősek fizikai, érzelmi, szociális téren egyaránt megnyilvánuló általános nehézségeire utal.
A felmérés eredményei szerint a 65 évnél idősebbek között csak minden negyedik nem érzi magát korlátozottnak valamilyen egészségi probléma miatt, több mint ötödük ugyanakkor súlyos korlátozottságról számolt be. Legtöbben a mozgásukban érzik valamilyen módon akadályozva magukat, az idősek kétharmadának az ételek megrágása is gondot okoz. A férfiak ötöde, a nők negyede hallásproblémákról panaszkodott.
A leggyakrabban említett krónikus betegségek többsége életmódbetegség, és csaknem valamennyi szinten tartásában vagy javításában döntő szerepe lehet a fizikailag tevékenyebb életnek. Ezért egyre inkább előtérbe kerül az a kérdés - a társadalmi szolgáltató és védelmi rendszerek hosszú távú pénzügyi fenntarthatósága érdekében is -, hogy miként lehetne meghosszabbítani az egészégben és tevékenyen töltött időskort.
Az időskorúak körében jelentősen (tízszeresére) nőtt a gyermekek - leginkább unokák - gondozásával töltött ideje. A 60-74 éves férfiak 8 százaléka, a nők 9 százaléka foglalkozott az adott napon gyermekeivel, unokáival, s mindkét nem nagyjából 2 órát fordított erre a tevékenységre. Az utódok ellátására szánt idő jelentős mértékű növekedésének hátterében nem feltétlenül az érintettek saját elhatározása, hanem a megváltozott munkaerő-piaci helyzet, a bölcsődei, óvodai férőhelyek születésszámnál is nagyobb mértékű visszaesése, valamit az intézményi ellátás térítési díjainak emelkedése áll.
A 60-74 évesek 5 és fél óra szabadidejük jelentős részét (60 százalékát) még mindig tévénézéssel töltik, melynek ideje az 1980-as évek közepe és az ezredforduló között nőtt meg jelentősen, azóta kismértékben csökkent. Szabadidejük 14 százalékát töltik társaságban (46 perc), és tizedét (37 perc) olvasással. Ugyan valamivel nőtt a testedzésre, kirándulásra, házi kedvencek ápolására fordított idő, együttesen mindössze fél óra.
Mivel az előrejelzések szerint a legidősebb - 80 év feletti - népesség gyarapodása lesz a leggyorsabb - 2050-re számuk akár a négyszeresére is nőhet -, egyre nagyobb lesz az igény a hosszan tartó ápolásra is. Az egészségben várható élettartam növekedéséhez igazodva emelkedik ugyan a nyugdíjkorhatár, az aktív korosztályokon nyugvó eltartási teher azonban minden bizonnyal továbbra is növekedni fog.