Pénzcentrum • 2012. július 5. 11:25
Nem kell adó- és járulékmentességet adni azoknak, akik már nyugdíjba mehetnének, de tovább dolgoznak, ellenben válság idején is meg kell védeni a nyugdíjak vásárlóértékét - így vélekedik a Pénzcentrum.hu olvasóinak a többsége, akik voksoltak a legújabb szociális konzultáció során feltett kérdésekre, amelyeket lapunk is megszondáztatott a közvéleménnyel. A többség szerint nem kell többet tenni a devizahitelesekért, a gépkocsi szocpol helyett más módon kell támogatni a kisgyermekeseket. A kormány számára meglepő fejlemény lehet, hogy nem támogatják teljes mellszélességgel a szavazók, hogy az állam beavatkozzon a piaci folyamatokba, és visszaszorítsa a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. Abban a kérdésben is megoszlanak a vélemények, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat biztosító cégeket állami tulajdonban kell-e tartani.
Összesen 16 kérdésben kéri ki a kormány az állampolgárok véleményét a legújabb szociális konzultációs kérdőívben. A Pénzcentrum.hu az elmúlt hónapban az összes kérdésben szavazásra buzdította az olvasókat, az egyes kérdésekre 5-12 ezer közötti szavazat érkezett attól függően, hogy az olvasók mennyire találták érdekesnek és fontosnak az adott kérdéseket.
"Magyarország sokat tett eddig a bajba jutott devizahitelesek megmentéséért a kilakoltatási moratórium bevezetésével, a kedvezményes végtörlesztés és az árfolyamgát rendszerével, de vannak, akik szerint ez nem elég, további lépések szükségesek. Mások szerint nem kell többet tenni a devizahitelesekért. Ön mit gondol?" - hangzik az egyik kérdés. Mostanáig összesen 11766 Pénzcentrum.hu olvasó szavazott erre a kérdésre. Az eredmény talán a kormány számára is némiképp meglepő. A voksolók többsége szerint elegendő az eddigi segítség, nincs szükség többre.
További intézkedéseknek hasonló következményei lehetnek, mint a végtörlesztésnek voltak. A moratórium meghosszabbítása a hitelezést lehetetlenítené el, hiszen ekkor gyakorlatilag értelmetlenné válhatna a fedezet melletti hitelezés. Az árfolyamrögzítés talán az egyetlen olyan eddigi intézkedés, ami - részben a bankokkal közösen - eredményes segítség lehet, a károk minimalizálása mellett.
Óriási érdeklődés kísérte a nyugdíjasokat közvetlenül érintő két kérdést is, több mint 12 ezren szavaztak rájuk. A voksolók kétharmada úgy gondolja, hogy nem kell segíteni a nyugdíjas korúakat, hogy a munka világában maradjanak.
Ugyanakkor a szavazók óriási többsége, háromnegyede úgy gondolja, hogy a kormánynak a válság idején is meg kellene védenie a nyugdíjak vásárlóértékét.
Egyenesen Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől érkezett az ötlet - amelyet a Népesedési Kerekasztal is felkarolt -, hogy a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene terjeszteni új személyautó vásárlására is. Az erre vonatkozó kérdést nagy többséggel lesöpörték az asztalról olvasóink.
Alig több mint a szavazók fele gondolja úgy, hogy a válság idején méltányos lenne, ha az alacsonyabb jövedelműek a cafetériát készpénzben kapnák. A válaszadók 38 százaléka szerint viszont a bérkompenzáció elegendő segítség a kisebb keresetűeknek, nem kell változtatni a cafetéria-rendszeren. Érdekesség, hogy ennél a kérdésnél a legnagyobb azoknak az aránya, akik nem tudják megítélni a kérdést.
- A kormány az egykulcsos adórendszer előnyben részesítésével, az adójóváírás eltörlésével óriási terhet rakott a vállalkozások nyakába, elvárva a munkáltatóktól, hogy az alacsonyabb keresetűek bérét a gazdasági teljesítményüktől függetlenül felemeljék arra a szintre, hogy legalább a nettó összeg ne csökkenjen.
- Ennek eredménye: elbocsátások, torzított bérstruktúra, elégedetlen munkavállalók
- Nincsenek értékelhető adatok arra vonatkozóan, hogy a versenyszférában dolgozók közül hányan kapták meg, és hányan nem a nettó bérük szinten tartásához szükséges elvárt béremelést. Akik megkapták, azok jelentős részének az év első hónapjaiban több tízezer forinttal kevesebb volt a borítékjában, és csak később jutott hozzá a pénzéhez, így nem tudta a számláit időben teljesíteni, emiatt késedelmi kamattal is szembe kellett néznie.
- A kormány a SZÉP Kártyák bűvöletében "elfelejtette" tájékoztatni a munkáltatókat arról, hogy - még 1 százalékos jutalék mellett is - a 145 ezer forintnál alacsonyabb keresetű munkavállalók esetében az elvárt béremelés teljesítése kevesebbe kerül a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény miatt, mintha cafetériában adja oda a munkáltató a béremelést. Ez igazolja azt az állítást, hogy a legalacsonyabb keresetűeknél a béremelés nagyobb segítség lenne, mint a cafetéria.
Nem támogatják a szavazók teljes mellszélességgel azt, hogy az állam központi intézkedésekkel szorítsa vissza a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. A szavazók alig több mint a fele gondolja úgy, hogy fel kell lépni a monopóliumok ellen, 46 százalékuk szerint viszont nem kell beavatkozni a piac működésébe.
A közelmúlt legnagyobb vitát kiváltó intézkedése a plázastop volt. A lépést a kormány azzal indokolta, hogy meg kell védeni a kisvállalkozásokat, amelyek mindössze 31 százalékban részesednek a kis- és nagykereskedelmi piacból, miközben számukat tekintve 99 százalékot képviselnek. A piacot a nagy- és közepes, elsősorban nemzetközi vállalkozások uralják. A külföldi uralomra utalás egyből megdől, ha megnézzük a kereskedelmi üzletláncok forgalmát, és azt látjuk, hogy a Tesco után egyből a CBA és a COOP következnek, a Reál pedig az ötödik helyen áll a 2011-es árbevétel alapján. Kereskedelmi és építőipari szakemberek szerint a plázastop évi 200-300 milliárd forintot húz ki az egyébként is nehéz helyzetben lévő magyar építőipar zsebéből azzal, hogy ekkora értékű beruházást lehetetlenít el, és emiatt a költségvetés is 100-150 milliárd forintnyi adóbevételtől esik el. Az építőipar visszaesése jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy lényegében teljesen leállt a magyarországi gazdasági növekedés.
A szavazók többsége úgy gondolja, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat biztosító cégeket köztulajdonban kellene tartani, és nem szabadna üzleti profitra törekedniük. Ugyanakkor ennél a kérdésnél sincs meg a kétharmados többség, 38 százalék ugyanis úgy véli, nem kell, hogy ezek a vállalatok köztulajdonban legyenek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ugyanakkor a valós gazdasági helyzettől (például a kőolaj- és földgázárak emelkedésétől) elrugaszkodó áremelés számos negatív hatással bír a nemzetgazdaságra: torzítja a lakosság energiafogyasztással kapcsolatos tudatos viselkedését, visszaveti az energiahatékonysági beruházásokat. Az értékláncon keletkező veszteség hosszú távon veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát azáltal, hogy az energetikai cégeknél nem keletkezik megfelelő fedezet a rendszer karbantartására és fejlesztésére, noha ez jogszabályi kötelezettség a társaságok számára.
Több mint 7 ezer voks érkezett az általános forgalmi adóra (áfa) vonatkozó kérdésre. A szavazók háromnegyede szerint méltányos lenne, ha az áfa érzékenyebb lenne, vagyis a létfenntartáshoz szükséges cikkek után alacsonyabb, a luxuscikkek után viszont magasabb áfát kellene fizetni. Nagy kérdés azonban, hogy mit tekint a kormány "a létfenntartáshoz szükséges cikknek". Egyelőre a fesztiváljegyek kedvezményes adóztatását tartotta a legfontosabb teendőnek a kormány. Különösen az alacsony keresetűeknek és a nyugdíjasoknak jelentene nagy segítséget, ha az élelmiszerekért kevesebbet kellene fizetniük. A Vidékfejlesztési Minisztérium már egy évvel ezelőtt is azt szorgalmazta, hogy a kenyeret, a tejet, a húst, a baromfihúst, valamint tojást az 5 százalékos áfakulcs alá sorolják át. A minisztérium kezdeményezése süket fülekre talált, sőt a húsok és az tojás esetében a korábbi 25-ről 27 százalékra nőtt az adóterhelés.
Összesen 4304 szavazat érkezett arra a kérdésre, amely a fiatalok elhelyezkedésének támogatására vonatkozik. A voksolók 76 százaléka tartja szükségesnek, hogy az állam további eszközökkel segítse a fiatalokat abban, hogy munkát találjanak. Orbán Viktor miniszterelnök által hétfőn meghirdetett munkahelyteremtő csomag egyik eleme, hogy a 25 évnél fiatalabb munkavállalók esetében a felére csökkenti a kormány a "munkáltatói járulékot".
A bejelentés egyik szépséghibája, hogy a kormányfő is keveri a szociális hozzájárulási adót (szocho) a korábban helyette létező járulékkal. A másik, hogy jelenleg a Start-program keretében az alap- és középfokú végzettségűek esetében egy évig, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 9 hónapig 63 százalékos a kedvezmény összege, mivel a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17 százalékával lehet csökkenteni a 27 százalékos szochót, vagyis csak 10 százalékot kell fizetni. A kormány javaslata szerint 13,5 százalék lenne a járulék mértéke a 25 évnél fiatalabb munkavállalóknál.
KATTINTS! Jön a többkulcsos járulék az egykulcsos adó mellé?
Jelenleg a 15-24 év közötti korosztályba tartozók 27,3 százaléka munkanélküli, szemben a négy évvel ezelőtti 19 százalékkal. Az egyetemet végzők nagy része már a következő, 25-54 év közötti statisztikailag vizsgált korosztályba tartozik, de ott is nőtt a munkanélküliség: 7 százalékról több mint 10 százalékra. Vagyis a számok vizsgálata alapján indokoltnak látszik a pályakezdők munkába állásának támogatása. Kérdés azonban, hogy a jelenleg is létező járulékkedvezmény mekkora foglalkoztatás-bővülést eredményez.