Pénzcentrum • 2012. június 1. 05:27
Kiemelt szerepet kapott a nyugdíjasok helyzete a legújabb nemzeti konzultációs felmérésben is. Noha a 16 közül csak két kérdés vonatkozik erre a területre, de azok eléggé fajsúlyosak. Fókuszba került a minimálbér emelése, az autóvásárlási szocpol kérdése, és továbbra is napirenden van a devizahitelesek helyzetének rendezése. A kérdőíveket 8 millió 202 ezer választópolgárnak küldik ki, az akció költsége 860 millió forint. A kérdőíveket több menetben postázzák, a válaszokat augusztus 20-ig várja a kormány. A Pénzcentrum.hu szavazásra buzdítja olvasóit, kíváncsiak vagyunk arra, mi a véleményed az alábbi 5 kérdésről.
Magyarországon legutoljára 2010-ben tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal az egy főre eső létminimum adatot, amit 64 ezer forintban határozott meg. Két évvel ezelőtt a lakosság 37 százaléka, azaz 3,7 millió ember élt a létminimum alatt. Az idei bruttó 93 ezer forintos minimálbérből egy egyedülálló dolgozónak nettóban mindössze 60 915 forint marad a zsebében.
Ugyanakkor a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a vállalatok jelentős része nem tudta kigazdálkodni az idei drasztikus minimálbér-emelés, valamint az azzal együtt járó elvárt béremelés költségét. Az első három hónapban átlagosan 25 ezerrel csökkent a versenyszférában alkalmazásban állók száma. Emellett 30 ezer egyéni vállalkozó húzta le a rolót, és nagyjából ugyanennyien szüneteltetik a vállalkozásukat.
Úgy tűnik, a kormány is kezdi felismerni, hogy a magas minimálbér hátráltathatja a foglalkoztatást. Legalábbis erre lehet következtetni Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár által az InfoRádió Aréna című műsorában elmondottakból, miszerint nagymértékben segíthetné a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását, ha - mint több uniós tagállamban - Magyarországon is csak bizonyos ledolgozott idő után kapnák meg a munkavállalók a teljes minimálbért.
KATTINTS! Csökkenthetik a pályakezdők minimálbérét
A munkanélküliek 45,7 százaléka egy éve vagy annál régebb óta nem talál állást. A munkanélküliség átlagos időtartama megközelítette a másfél évet. Ilyen foglalkoztatási mutatók mellett erősen megfontolandó, hogy össz gazdasági szinten megéri-e a nyugdíjas korúak foglalkoztatásának támogatása adó- és járulékmentességgel.
Kutatások azt igazolják, hogy a kormányzati intézkedés a kisebbség érdekeit szolgálná. A Randstad humánerőforrás-szolgáltató cég tavaly nyáron készített Workmonitor című felmérése szerint a magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár elérése után, ha emelnék a fizetését. A megkérdezett 2430 magyar munkavállalónak mindössze a 30 százaléka dolgozna tovább, ha 5 százalékos fizetésemelést kapna. Ráadásul a kérdés a nyugdíj melletti munkavégzésre irányult, nem pedig arra, hogy a válaszadók a nyugdíj helyett dolgoznának-e.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) március közepén közzétett országjelentésében azt javasolta, hogy Magyarországnak meg kellene adóztatnia a nyugdíjakat.
Szakértők szerint viszont a gépkocsi-szocpol hatása több ok miatt korlátozott mértékű lehet. A potenciális vásárlók tömegével halasztják el az autóvásárlásukat, mert bizonytalannak vélik a jövőbeni anyagi helyzetüket. Az átlagos keresetűek pedig nem tudnák önerőből kifizetni a gépkocsikat. A bankoknak az utóbbi években komoly veszteséget okozott a gépjármű-hitelezés, ezért a magánszemélyek csak drágán tudnak hitelhez jutni. Így az intézkedés megint csak egy nagyon szűk, egyébként is magasabb jövedelmű réteget hozna előnybe.
További intézkedéseknek hasonló következményei lehetnek, mint a végtörlesztésnek voltak. A moratórium meghosszabbítása a hitelezést lehetetlenítené el, hiszen ekkor gyakorlatilag értelmetlenné válhatna a fedezet melletti hitelezés.Az árfolyamrögzítés talán az egyetlen olyan eddigi intézkedés, ami - részben a bankokkal közösen - eredményes segítség lehet, a károk minimalizálása mellett.