Bizarr eredményeket hozott a végtörlesztés

Lakossági hitelek

Közzétetette decemberre vonatkozó hitelezési statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Ezekből kiderül: az előző hónapoknak megfelelően decemberben is nettó hiteltörlesztő volt a magyar lakosság. Tranzakciós alapon minden korábbinál nagyobb összeggel, 226,1 milliárd forinttal törlesztettek több hitelt a háztartások, mint amennyit felvettek, ennek döntő részét a devizahitelek tekintetében tapasztalt 288,3 milliárdos nettó törlesztés adja. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PSZÁF statisztikái szerint december végéig aktuális árfolyamon az októberi 175 milliárd és a novemberi 164 milliárd forint után 303 milliárdnyi devizahitelt végtörlesztettek a háztartások, vagyis a nettó törlesztés nagy része a végtörlesztésből származik. A forinthitelek nettó pozitív állományváltozása 62,2 milliárd volt, a végtörlesztési hitelek nélkül itt is csökkenés lenne tapasztalható.

Decemberben az MNB adatai szerint 63,1, a PSZÁF statisztikái szerint 70,2 milliárd forintnyi hitelt nyújtottak végtörlesztésre a hitelintézetek. Mindkét adat arra utal, hogy a nem végtörlesztési célra nyújtott jelzáloghitelek volumene marginális szintre csökkent decemberben. Elképzelhető ezért, hogy az ügyfelek néhány hónappal elhalasztották a hitelfelvételt, ami a tavaszi hitelezési statisztikákban pozitív tényezőként jelenik majd meg. Az adatok alapján a végtörlesztésre nyújtott hitelek részben lakáscélúak, részben szabad felhasználásúak. A forint alapú lakáshitelek kihelyezett összege 34,9 milliárd volt decemberben, ami 2004 márciusa óta a legmagasabb érték.

A jelzáloghiteleken belül decemberben 44,5%-ot képviseltek a szabad felhasználásúak, ez jóval magasabb arány az előző hónapokban megszokottnál, amit szintén a végtörlesztésre nyújtott hitelek magyaráznak. Ami viszont az új lakásvásárlókat és házépítőket illeti (akár például azokat, akik végtörlesztőktől vesznek lakást), döntő többségük hitel igénybevétele nélkül, készpénzes tranzakciót választ. Az Európai Bizottság jóváhagyása után életbe lépő új kamattámogatási program ugyanakkor lendíthet valamelyest a hitelfelvételi kedven.

Decemberben csak mérsékelten érintették a deviza-árfolyammozgások a hazai jelzáloghitel-állomány nagyságát, az euró árfolyama ugyanis november végéről december végére 311,6 forintról 311,1 forintra, a franké pedig 254,2 forintról 255,9 forintra változott. Annál nagyobb a 2011 utolsó három hónapjának fejleményeiből levonható tanulság: bár a lakosság 642 milliárd forintnyi devizahitelt végtörlesztett szeptember és december vége között, ezt az árfolyammozgások felerészben kioltották, így három hónap alatt csak 332 milliárd forintos csökkenés tapasztalható a deviza jelzáloghitelek állományában. Év végén 4971,3 milliárd forintnyi megmaradt deviza jelzáloghitelt mutattak az MNB statisztikái, ami mindössze 4%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Az alacsony lakáshitel-kereslet egyik, de talán nem legfontosabb oka a forint alapú konstrukciók továbbra is rendkívül magas, és egyre növekvő kamatszintje. Decemberben teljes hitelköltségük átlagosan 11,65% volt, szemben az egy évvel korábbi 9,73%-kal. Szeptember végén a bankok többsége kamatemeléssel reagált a végtörlesztés miatt várhatóan megnövekvő forinthitel-keresletre és a forrásköltségek emelkedésére, ami az októberi statisztikában még nem (hitelköltség: 10,3%), a novemberiben és a decemberiben viszont már megjelent.

A lakáscélú hitelekétől eltérő tendencia figyelhető meg a fogyasztási hitelek árában. A forint alapú fogyasztási hitelek költségmutatója decemberben átlagosan 16,7% volt, szemben az egy hónappal korábbi 19,25%-kal és az egy évvel korábbi 20,45%-kal. Ennek elsődleges oka az lehet, hogy megnőtt a fogyasztási hiteleken belül az alacsonyabb kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitelek aránya, épp a végtörlesztés miatt. Novemberhez képest ezért is 29,5 milliárd forintról 46,9 milliárdra növekedett a fogyasztási hitelek kihelyezési volumene. Csökkent ugyanakkor a személyi és áruhitelek költsége is.

A lakosság teljes hitelállományának nagyságát decemberben elsősorban (kivételesen) nem az átértékelődések hanem a végtörlesztések és végtörlesztési hitelfelvételek befolyásolták. Ennek köszönhetően egy hónap alatt 149,2 milliárd forinttal 8506,3 milliárd forintra csökkent a lakosság hitelállománya, ami csak 1%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A devizahitelek aránya az akkori 67,2%-ról 64,7%-ra csökkent.

Lakossági betétek

Decemberben 220 milliárd forintot fordítottak végtörlesztésre a háztartások, ennek ellenére betétállományuk közel 102 milliárd forinttal nőtt egy hónap alatt. Ennek magyarázatát a decemberi munkáltatói kifizetések jelenthetik, mely hagyományosan minden év végén megugrasztja a lakosság betétállományát. A látra szóló és folyószámlabetétek, valamint az egy éven belül lekötött betétek összege egyaránt 45 és 50 milliárd forint közötti összegben emelkedett.

A betéti tranzakciókat mutató (nem kiigazított) adatok is a betétállomány hasonló mértékű, 97,8 milliárd forintos növekedésére utalnak, mely a forintbetétek közel 104 milliárd forintos növekményét és a devizabetétek 6,4 milliárd forintos visszaesését takarja. Utóbbiban szerepe lehetett a gyenge forintból adódó árfolyamnyereség folytatódó realizálásának is. A fenti adatoknál még többet mondanak azonban ezúttal a szezonálisan igazított számok: ezek 10,3 milliárd forintos visszaesést mutatnak a teljes betétállomány tekintetében, ami arra utal, hogy decemberben a most tapasztaltnál jóval nagyobb összegű betét-beáramlás szokott lenni a jellemző. Az idei adat elmaradása az előző évekétől (104 milliárdos nettó betét-elhelyezés a 2010. évi 164,9 milliárddal és az egy évvel korábbi 150,8 milliárd forinttal szemben) elsősorban a végtörlesztések számlájára írható.

A jegybanki alapkamat-emelést a forintbetétekre fizetett kamatok emelkedése kísérte a bankoknál: az egy éven belül lekötött forintbetétek átlagos kamatszintje egy hónap alatt 5,73%-ról 6,21%-ra nőtt, amiben természetesen a nem akciós betétek is benne vannak. Az éven túli forint- és euróbetétek kamatszintje még nagyobb mértékben nőtt.

Decemberben a háztartások betétállománya összességében 7691 milliárd forintról 7793 milliárd forintra nőtt. A fent említett hatással magyarázható, hogy a devizabetétek aránya hosszú idő után először 14% alá csökkent.