Pénzcentrum • 2012. január 5. 14:25
Óriásit ugrott az állampapírok hozama, nem egy hasonló című cikket olvashattunk az elmúlt napokban. Ez a következő időszakban sem biztos, hogy változni fog. Az ok egészen egyszerű: már egyre kevésbé bízik a világ abban, hogy teljes mértékben visszafizetjük az adósságainkat, ezért csak egyre drágábban hajlandó továbbra is kölcsönözni az államnak. A magyar állampolgár viszont mentes az ilyen spekuláns ösztönöktől, szívesen vesz ma is és holnap is magyar adósságot. Mit kell tudnunk a magyar államkötvényekről és kincstárjegyekről? Milyen kockázatok lehetnek a befektetésben? Érdemes ilyen magas hozam mellett vásárolni?
"Az állampapír az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Állampapír vásárlásával tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt, előre meghatározott kamatra és előre meghatározott időre. Az állampapír előnye abban rejlik, hogy egyrészt bármikor eladhatjuk, másfelől semmilyen kockázattal nem jár, hiszen az állam biztosan visszafizeti pénzünket. Mindennek fejében viszont az állampapírok kamata viszonylag alacsony."- a PSZÁF honlapján található definíciójának utolsó mondata rátapint a lényegre, alacsony kockázat alacsony hozamokat jelent. Ezek alapján már könnyű értelmezni, hogy mit jelent az elmúlt napokban megnövekedett hozamráta. A világ ma növekvő kockázatot lát arra, hogy Magyarország nem fizeti vissza hiteleit. Legalábbis csak egyre nagyobb hozamok reményében hajlandóak itt befektetni.
A kockázat
A lejáratig tartott államkötvények esetében a befektető a futamidő végén kapja vissza a befektetett összeget (így például egy öt éves államkötvény esetében csak az ötödik év végén a névértéket), közben a kamatfizetési periódusokban kamatokra jogosult. Ezen időszakok egyes kifizetéseinek sorozatát nevezzük pénzáramlásnak, amit a következő ábra is jól mutat. Az állam fizetése esetén a befektetett összegre és annak hozamaira mindenképp számíthatunk.
Az aktuális hozam csak akkor érvényes viszont, ha lejáratig megtartjuk az állampapírt, ha időközben eladjuk számolnunk kell a kockázatokkal. Amennyiben nem a lejáratig tartja a befektető az állampapírt, akkor közel sem mindegy, hogy a papír ára és ezzel elentétesen a hozam milyen irányba mozdul el és annak mozgását mi befolyásolja. A biztosnak vélt állampapír befektetésünk értéke is kiszámíthatatlan lehet. A kamat/hozamkockázat elértéktelenítheti befektetésünket.
Több tényező is meghatározza az állampapírok futamidő alatti értékét: az adott ország különböző gazdasági mutatói (például: infláció, devizaárfolyam, jegybanki alapkamat alakulása), az állampapírpiacon kialakuló kereslet-kínálati viszonyok, kibocsátó hitelképességének (ezt országkockázatnak is nevezhetjük), a nemzetközi befektetői környezet, valamint a várakozások alakulása.
A jelenlegi helyzetben, amikor nem elhanyagolható inflációs nyomás nehezedik a gazdaságra a jegybanknak nincs mozgástere az alapkamat csökkentésére. Ez azt is jelenti, hogy a piaci hozamok növekedésének kockázata magas, mely az állampapírok árfolyamára (értékére) kedvezőtlenül hat. Fontos megjegyezni viszont, hogy a jegybanki alapkamat változásának hatása elsősorban a rövid lejáratú papírok hozamára korlátozódik, a hosszabb állampapírok hozamaira inkább a gazdasági szereplők várakozásai döntenek. Ilyen lehet most az esetleges IMF hitel megállapodás körül kirajzolódó aggodalom. Ezzel szinte párhuzamosan alakulhat a kereslet/kínálat kérdése is. Ugyancsak ezeknek a várakozásoknak megfelelően van kedve vásárolni magyar adósságot a befektetőknek. Egy biztonsági eszköz nélkül egyre inkább csökkenhet a kereslet, mellyel együtt hozamnövekedés várható, amivel ellentétesen mozog az állampapírunk értéke.
Összefoglalva tehát, minden olyan tényező, ami növelheti az elvárt piaci hozamokat értékteleníti a befektetésünket, hiszen a kifizetés fix, tehát a hozamot növelni csak úgy lehet, ha a vásárlási érték is csökken. Ilyen nagyrészt egymással össze is függő tényezők lehetnek: növekedő inflációs kockázat, gyengülő forint, jegybanki alapkamat emelés, állampapírok keresletének csökkenése, Magyarország hitelképessége (IMF megállapodás realitása), nemzetközi helyzet.
Hogy kezeljük a kockázatot?
Kevesebb kockázattal járó befektetés lehet a Prémium Magyar Államkötvény, melyet kizárólag belföldi magánszemélyek vásárolhatnak. Ez egy előre rögzített kamatfelárat kínál az aktuális inflációs értékeken túl. Jelenleg ez a kamatfelár 3,5 százalék. Így a jelenleg várható hozam 7,7 százalék (inflációs várakozás 2012 végére 4,2). Ennek a befektetésnek a kockázata alacsonyabb, hiszen az inflációs és arra is ható gazdasági változások nem értéktelenítik el. A reálhozam (infláción felüli) mindig 3,5 százalék.
Hol vegyek?
Minden értékpapírszámlát vezető hitelintézetnél és befektető cégnél, illetve a Magyar Államkincstár fiókhálózatában (19 megyeszékhely), a 2008-ban elindított internetes szolgáltatáson, a Webkincstáron keresztül, illetve Telekincstáron keresztül is megvásárolható. Az értékpapír-számla vezetéséért és a jegyzési, adás-vételi, illetve kamat- és törlesztésfizetési tranzakciók után díjat nem számol fel az Államkincstár és nincs készpénzfelvételi díj sem. Még ha költségei minimálisak is, kockázatai vannak az államkötvényeknek és kincstárjegyeknek is. Még akkor is, ha nem számolunk a nem fizetés kockázatával. Hiszen ez utóbbinak az esélye még mindig alacsony, különösen a hazai hitelezők esetében.
A mostani betéti hozamokkal összehasonlítva kedvezőnek tűnnek az állampapír hozamok, a 10-11% százalékhoz képest az akciós betétek kamata 8 százalék.
Kinek éri meg a vásárlás?
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Azoknak, akik abban bíznak, hogy a jelenlegi 10 -11 százalékos hozamokhoz képest megnyugvás várható a piacon, alacsonyabb hozamokra számít. Ez egy IMF megállapodás után könnyen bekövetkezhet, hiszen a védőháló biztosabbá teszi a Magyarországba irányuló befektetéseket. Ilyen esetben nagyarányú árfolyamnyereség is realizálható viszonylag rövid időtávon is, nem szükséges kivárni a futamidő végét.
A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek értékesítésre. A kamat-megállapítás szempontjából beszélhetünk fix- és változó kamatozású kötvényekről.
A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendő kamat nagysága. Általában évente két alkalommal fizet kamatot, a tőke törlesztésére a lejáratkor, egy összegben kerül sor. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamat-megállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert.
A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a Magyar Államkötvények között vannak éves és féléves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. A 2002-től kibocsátásra kerülő államkötvények évente fizetnek kamatot.
A Magyar Államkötvény alapcímlete 10 ezer forint. A Magyar Államkötvény új sorozatai csak dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, tehát kinyomtatva nem léteznek ezek a papírok, csak értékpapírszámlán lehet őket nyilvántartani. A kötvény-sorozatok a kibocsátást követően bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. A Magyar Államkötvényt belföldi magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek és külföldi befektetők egyaránt megvásárolhatják, illetve értékesíthetik az értékpapírok teljes futamideje alatt.
Kincstárjegy
A kincstárjegy kibocsátására az állam jogosult. A kincstárjegy a kötvényhez hasonlóan névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kincstárjegyben az állam (az adós) arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti.
A kincstárjegy futamideje a kibocsátás időpontjától számított egy évig terjedhet.
Diszkont Kincstárjegy
A Diszkont Kincstárjegy egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség.
Jelenleg 3, 6 és 12 hónapos futamidővel kerülnek elsődleges piaci értékesítésre. A Diszkont Kincstárjegy alapcímlete 10 ezer forint. Ezek az értékpapírok is csak dematerializált formában kerülnek kibocsátásra. A 6 és 12 hónapos Diszkont Kincstárjegyek a kibocsátást követően bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. A Diszkont Kincstárjegyet - az államkötvényekhez hasonlóan - a belföldi magánszemélyeken és gazdálkodó szervezeteken kívül a külföldi befektetők is megvásárolhatják, illetve értékesíthetik a papír teljes futamideje alatt.
Kamatozó Kincstárjegy
A Kamatozó Kincstárjegy egyéves futamidejű, fix kamatozású állampapír. A futamidő végén, egy összegben fizet kamatot, amelyet a befektető a törlesztéssel együtt kap kézhez. A Kamatozó Kincstárjegy értékesítése folyamatosan, kéthetes jegyzési időszak keretében történik.
A Kamatozó Kincstárjegy alapcímlete 10 ezer forint. A Kamatozó Kincstárjegy hozzáférhető devizabelföldi magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek részére.
A Kamatozó Kincstárjegyek elsődleges forgalomban a lakossági állampapírok értékesítésére szerződést kötött elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában vásárolhatók meg.
A futamidő vége előtt is eladható a lakossági elsődleges forgalmazók fiókjaiban és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában, mivel a lakossági forgalmazók és a Magyar Államkincstár is vételi árfolyamot jegyeznek erre a kincstárjegyre.
Kincstári Takarékjegy
A Kincstári Takarékjegy a postai hálózatban értékesített, főként a lakosságot megcélzó értékpapír. Futamideje 1, illetve 2 év. Fix, lépcsős kamatozású értékpapír, amelynek birtokosát visszaváltáskor a vásárlás napjától eltelt idő függvényében meghatározott mértékű kamat illeti meg - az egyösszegű törlesztésen felül.
A Kincstári Takarékjegy névre szóló értékpapír, amelyet kizárólag devizabelföldi magánszemélyek vásárolhatnak meg. Ebben a körben engedményezés útján átruházhatók. Nyomdai úton előállított formában létezik, 10, 50, 100, 500 ezer és 1 millió forintos címletekben kaphatók. - forrás PSZÁF.