Pénzcentrum • 2011. április 14. 09:06
A parlamenti döntéshozók két kibúvót is hagytak maguknak a nyugdíjkorhatár 2009-es módosításánál. Egyrészt maradt a polgármestereknek, honatyáknak az a lehetőség, hogy öt évvel korábban vonuljanak vissza, sőt, rájuk a nyugdíjkorhatár emelése sem vonatkozott. Sőt, a korkedvezményes nyugdíjba vonulást sem büntette az állam az ellátás 8 százalékos csökkentésével, vagyis a politikusok akár 55 évesen is 100 százalékos nyugdíjat élvezhettek. Ez a rendszer most megváltozhat - írja a Blikk.
A honatyák 2009-ben olyan javaslatokat fogadtak el, amelyek biztosítják: öt évvel korábban mehetnek nyugdíjba, mint az átlagdolgozók. A jogszabály kimondja, ha a parlamentből kiszoruló politikus a választásokat követő ötödik év végéig eléri a nyugdíjkorhatárt, vissza is vonulhat. Polgármesterek esetében a törvény még megengedőbb.
A kormánypártok azonban megszüntetnék a korkedvezményt. Fel kell számolni a jogosulatlan kedvezményeket - mondta a Blikknek Lázár János fideszes frakcióvezető. Ez érinteni fogja a polgármestereket és az országgyűlési képviselőket is. Elfogadhatatlannak tartják ugyanis, hogy az átlagos munkavállalóhoz képest a települések vezetői 3-5, de akár 7 évvel korábban vonulhatnak nyugdíjba, míg a képviselőknek öt évvel kell kevesebbet dolgozniuk.
Mennyibe kerül a nyugalmazott politikus?
A lap számítása szerint jelenleg a parlamentben több nyugdíjas képviselő is ül, nagy részük havi 100-160 ezer forintos ellátást tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. Öt év alatt akár 500-800 ezer plusz ütheti a markukat azzal, hogy "megspórolják" a korkedvezményes nyugdíj 8 százalékos csökkentését. A teljes, öt éves járandóságukat figyelembe véve azonban már jóval nagyobb számokat kapunk: 6-10 milliót is zsebre tehetnek, amire ténylegesen elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt A 3200 magyarországi település minden polgármestere szintén potenciális kedvezményezett, így esetükben akár 4-6-szoros kiadással is jár a nyugdíjazási előjog.
A korengedményes nyugdíjazás szabályai - ONYF tájékoztató
A
Magyar Közlönyben hirdették ki a kormány 354/2010. (XII. 30.)
rendeletét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet
módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás
lehetőségének meghosszabbításáról. A rendelet 2011. január 1-jei
hatállyal hatályon kívül helyezte a korengedményes nyugdíjazásról szóló
181/1996. (XII. 6.) kormányrendeletet és módosította a korengedményes
nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009.
(XII. 11.) kormányrendeletet.
Az új rendelkezések nem
vonatkoznak azokra a munkavállalókra, akikkel munkáltatójuk 2010-ben
kötött korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodást -
amelyet legkésőbb 2010. december 31-ig benyújtottak az illetékes
nyugdíjbiztosítási szervhez - függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásra
2010-ben vagy azt követően kerül sor.
A rendelet alapján 2011. január 1-jétől megkötött megállapodás alapján korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha
- a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort (az 1952-ben születetteknél az 57. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél az 58. életév, a korkedvezményt szerzett személyeknél a korkedvezménnyel csökkentett - 2010. január 1-jétől hatályos jogszabály szerinti - öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkor és szolgálati időt (legalább 37 év) 2011. december 31-éig betölti, illetve megszerzi,
- a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának bejelentette,
- a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2011. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, és
- a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontja legkésőbb 2011. december 31-e.
A rendelkezés szerint 2011. december 31-ét követően korengedményes nyugdíjra megállapodás nem köthető.
Továbbra sem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte, vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti. Változatlanul jogosultsági feltételnek minősül a biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodásról és a fizetési kötelezettség vállalásáról a munkáltató legkésőbb a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb 2011. december 31-ig köteles értesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságot.
A rendelet alapján 2011. évben a munkáltatók az 1953-ban született nőkkel és férfiakkal az 58. életévük betöltésétől, míg az 1952-ben született nőkkel és férfiakkal legkorábban az 57. életévük betöltését követő 183. naptól köthetnek megállapodást a korengedményes nyugdíj igénybevételére. Megállapodás kizárólag az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkor betöltését megelőzően köthető.
(Ez az életkor az 1952-ben és 1953-ban született nők esetében az 59., a férfiak esetében pedig az 1951-ben születetteknél a 60. életév, az 1952-ben születetteknél a 60. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél pedig a 61. életév. Amennyiben az 1952-ben vagy 1953-ban született személy nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati ideje eléri a 42 évet, előrehozott öregségi nyugdíjra - az egyéb feltételek fennállása esetén - a 60. életév betöltésétől jogosult.)
Fontos kihangsúlyozni, hogy az előzőekben említett személyi körön túl azok a korkedvezményre jogot szerzett személyek is igénybe vehetik a korengedményes nyugdíjat, akik a megszerzett korkedvezményre figyelemmel a születési évükre irányadó, korkedvezménnyel csökkentett öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik.
Így például az 1957-ben született - 30 év korkedvezményre jogosító idő alapján - 6 év korkedvezményt szerzett férfi irányadó nyugdíjkorhatára 65 évvel szemben 59 év, amire tekintettel a korengedményes nyugdíjat a 60. életéve helyett 53 évesen (2010-ben), illetve 2011-ben is igényelheti. Az 1958-ban született - 28 év korkedvezményre jogosító idő alapján - 7 év korkedvezményt szerzett nő irányadó nyugdíjkorhatára 65 évvel szemben 58 év, amire tekintettel a korengedményes nyugdíjat a 60. életéve helyett 53 évesen, 2011-ben igényelheti.
A 2011. évben megkötött megállapodás alapján megállapításra kerülő korengedményes nyugdíj összegét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18/A-18/B. §-ának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy a Tny. 18/B. § (2) bekezdése szerinti csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4%-át.