Pénzcentrum • 2010. július 7. 14:02
Hazánkban a lakosság háromnegyede egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, és mindössze a magyarok 1 százalékának van 25 ezer eurónál magasabb vagyona. Ugyanez az arány öt éve még 3 százalékos volt, amiről akkor a Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója úgy gondolta, hogy 10-20 év alatt megközelítheti a nyugat-európai szintet. Most úgy fest, ettől csak távolodunk.
A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal idén tavasszal ismételten felmérte az európai, valamint az amerikai háztartások vagyoni helyzetét, a leggyakrabban preferált befektetési formák jelenlegi és jövőben várható pozícióját, valamint azt is, hogyan alakulnak a lakosság megtakarításokra vonatkozó várakozásai. A Befektetési Barométer tanulmány elkészítésére 2010. márciusában került sor, amikor is 11 ország több, mint 11 ezer lakosát - köztük 1001 magyart - kérdeztek meg.
Az idei első negyedévben a GfK különféle felmérései szerint nem csak a lakosság vásárlási hajlandóságin indexe csökkent, de ezzel összefüggésben a háztartások fogyasztása is, ami különös pesszimizmusra utal, főleg ha tudjuk, hogy 2009-ben is 7 százalékkal esett vissza a fogyasztás.
Ha valaki ebből arra következtetne, hogy ez a megtakarítási hajlandóság emelkedését is jelenti, téved: a magyarok 74 százaléka ugyanis idén márciusban is azt vallotta, hogy egyáltalán nincs megtakarítása. Ugyanez az arány tavaly még csak 72 százalékos volt.
A kontinens nyugati felén némileg kedvezőbb a lakosság vagyoni helyzete, ott mindössze 27 százalékuk nem rendelkezik megtakarítással, míg az Egyesült Államokban a döntő többségnek van vagyona. Közép-Európában egyébként a magyarok és a lengyelek állnak a legrosszabbul ebből a szempontból.
Nyugat-Európával össze sem hasonlítható a vagyonunk!
Nyugat-Európa és régiónk vagyoni helyzete közötti szakadékot jól jellemzi, hogy már a kérdőív során is teljesen más skálát használtak a helyzet felmérésére. Míg nyugaton 25 ezer euró az alsó korlát, ami alatt már nem részletezik, hogy mennyi vagyonnal rendelkezik a lakosság, addig szűkebb régiónkban ugyanez 5 ezer euró.
Az európaiak 49 százalékának 25 eurónál kevesebb a vagyona - ingatlanok nélkül - , 9 százalékuk rendelkezik 25-50 ezer euró közötti vagyonnal, 4 százalékuknak pedig az 50 ezer eurót is meghaladja.
Ezzel szemben régiónkban a háztartások 27 százaléka nyilatkozott 5 ezer euró alatti magánvagyonról, ami hazánkban még kevesebb, 17 százalékos (2009-ben még 23 százalék volt). A magyarok 7 százalékának 5-15 ezer euró közötti megtakarítása van, 1 százalékuk 15-25 ezer euró közötti vagyonnal bír, és mindössze 1 százaléknak van 25 ezer euró feletti magánvagyona (szemben tehát a nyugat-európai 13 százalékos aránnyal).
Mibe fektetjük azt a keveset?
A magyarok közismertek kockázatkerülők a pénzügyi eszközöket illetően. Míg az USA-ban a lakosság harmada részvénnyel is rendelkezik, addig a magyaroknak csak öt százalékára igaz. Ez az arány évek óta 3-5 százalék között mozog. Honfitársaink 62 százaléka kevésbé kockázatos bankbetétben tartja a pénzét, életbiztosítása csak 25 százaléknak van, nyugdíjalapban pedig 12 százalék tartja pénzét.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mibe tennénk 25 ezer eurót?
A felmérés során azt is megkérdezték a lakosságtól, hogy mibe fektetné pénzét, ha rendelkezésére állna 25 ezer euró - ugyanez az kérdés Nyugat-Európában 50 ezer euróról szólt.
A válaszokból az derült ki, hogy idén különösen nagy a bizonytalanság a különféle befektetési formákat illetően. Tízből négy magyar egyáltalán nem tudná, hogy mibe fektetne ekkora összeget. A bizonytalanok aránya tavaly még csak 33 százalékos volt, 2007-ben pedig 27 százalék.
Akik válaszolni tudtak a kérdésre, egybehangzóan a bankbetétet részesítenék előnyben (25%), 4 százalék venne részvényt, 14 százalék pedig egyéb befektetési formát választana.
Mit várunk a jövőtől?
Az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozások alapján némileg csökkent a magyarok pesszimizmusa: míg tavaly a válaszadók 82 százaléka gondolta úgy, hogy valamivel kevesebbet tud majd félretenni, addig idén már csak 49 százalék. Mindössze 7 százalékunk bízik abban, hogy az elkövetkező egy évben többet tud majd megtakarítani.
A többi vizsgált térségben is enyhült a borúlátás, bár közel sem annyira, mint nálunk - összegezte a változásokat Kozák Ákos. Ez összhangban lehet az itthoni választásokba vetett bizalommal is.