Pénzcentrum • 2010. március 11. 05:32
Nap mint nap használjuk a forintérméket és bankjegyeket különböző pénzügyi tranzakciók lebonyolítására. De vajon hányan tudjuk, hogy mennyibe is kerül egy érme vagy bankjegy előállítása, illetve mik egy címlet forgalomképességének szabályai? A következő sorokból ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.
1. Ki a forint kibocsátója?
Magyarországon a pénzkibocsátás monopóliuma a Magyar Nemzeti Banké (MNB). A jegybank feladata többek között a készpénz előállítása, és annak forgalomba hozatala. Az MNB a készpénz nagybani forgalmazója, a lakossághoz a kereskedelmi bankokon valamint a Magyar Postán keresztül jutnak el forintok. A nemzeti bank a készpénz nagybani terjesztésért külön díjat nem számít fel.
Az MNB nem csak forgalmi címleteket, hanem - 1968 óta - emlékbankjegyeket és emlékérméket is kibocsát. Az emlékérmék jellemzően nemesfém tartalmúak, és tipikusan a névértékük felett lehet őket megvásorlni. Az emlékérmékhez közvetlenül a kibocsátótól lehet hozzájutni, elérhetőek az MNB Látogatóközpontjában, valamint a Magyar Pénzverő Zrt. webáruházában.
2. Ki gyártja a forintot?
A forintbankjegyeket az MNB 100%-os tulajdonában lévő budapesti székhelyű Pénzjegynyomda Zrt. végzi, a nyomtatáshoz szükséges bankjegypapírokat pedig a pénzjegynyomda tulajdonában álló Diósgyőri Papírgyár Zrt. állítja elő. A forintérméket a szintén budapesti Magyar Pénzverő Zrt. veri.
3. Mennyi forintkészpénz van forgalomban?
2009. március 31-én összesen 2 346 milliárd forint értékű forintkészpénz volt forgalomban. Ez az összeg címletekre lebontva a következő mennyiségeket jelenti:
Mint a táblázatban is látható, a legnagyobb mennyiségben nyomott bankjegy a 10 000 forintos, legkevesebbet pedig a 2000 forintosból állítottak elő. Az érméknél közel minden harmadik forgalomban lévő érme ötforintos, míg csupán minden tízedik forintérme ötvenes.
4. Mennyibe kerül a forint előállítása?
Az forint érmék és bankjegyek előállítása nem olcsó mulatság. A Magyar Nemzeti Bank a forgalmi érmék gyártására összesen bruttó 17,4 milliárd forintot költött, míg a bankjegyek nyomására összesen 37 milliárd forintot fordított az 1999 és 2008 közötti idősszak alatt.
A
legolcsóbb jelenleg forgalomban lévő címlet, az ötforintos érme
előállításának költsége bruttó 14,5 forint, legdrágábban a pedig
húszezreseket nyomják, címletenként 50,8 forintért. A táblázatból kitűnik,
hogy a kétszázas cseréje valóban gazdaságos lépés volt.
(Különösen igaz ez akkor, ha a forint még sokáig forgalomban marad.) Egy
200 forintos érme legyártása ugyanis mindössze 30,9 forintba kerül, míg
a korábbi papír kétszázasokhoz hasonló biztonsági elemekkel rendelkező
ötszázasok gyártása darabonként 48,4 forintra rúg. A kétszázas bankók pedig minden más bankjegynél hamarabb elhasználódtak, átlagos élettartalmuk csupán néhány év volt. Ezt egyrészt gyorsabb forgásuknak, másrészt a forgás során az átlagosnál mostohább körülményeknek köszönhették a magyar zöldhasúak.
5. Mit kell tudni a bevont bankjegyekről, érmékről?
A bevont bankjegyeket a bevonás határidejétől számított 20, az érméket pedig a bevonás határidejétől számított 5 évig köteles az MNB magyar törvényes fizetőeszközre átváltani.
Ennek megfelelően az egy és kétforintos érméket legkésőbb 2013. március 1-jéig, a régi (barna) ötezreseket 2019. július 27-ig, az 1999. szeptember 1-jei határnappal bevont Bartók ezreseket és Ady ötszázasokat 2019. szeptember 1-ig, a fémcsík nélküli - Mátyás királyt ábrázoló - ezer forintosokat 2027. augusztus 31-ig, a nemrég bevont papír kétszázasokat pedig 2029. november 16-ig lehet átváltani az MNB és egyes hitelintézetek pénztáraiban, valamint a postahivatalokban.
6. Hogyan kerülhet ki egy érme vagy bankjegy a forgalomból?
Egy-egy pénzérme élettartalma több évtizedre szól. Figyelembe véve, hogy a jelenleg forgalomban lévő érmesorozat kibocsátására 1993-ban került sor - a jelenleg használatban lévő két színű százasok 1996-ban, a kétszázas érmék pedig tavaly csatlakoztak - az érmék vissza nem forgatására ritkábban kerül sor. A bankjegyek forgalomból kivonása a sérülékenységükből fakadóan sokkal gyakoribb jelenség.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Mind az érmék mind a bankjegyek visszaforgatásának szabályait az MNB elnökének rendelete szabályozza. Ennek értelmében a pénzfeldolgozóknak és a pénzforgalmazóknak kötelességük a bankjegy vagy érme visszaforgatása előtt a pénzt két szempontból, a pénz valódisága és forgalomképessége szerint kell megvizsgálni. A vizsgálat történhet kézzel vagy géppel. Az 50 forint névérték alatti érméket elegendő mintavételes eljárással vizsgálni, az ötveneseket és a náluk nagyobb címleteket visszaforgatás előtttételesen ellenőrizni kell.
A forgalomképességi vizsgálaton azok az érmék felelnek meg, amelyek nem nehezen felismerhetőek, valamint nem sérültek. A bankjegyek forgalomképességére sokkal részletesebb szabályokat határoz meg a rendelet. Forgalomképtelennek minősülhet egy bankjegy például, mert a használat során veszített a szilárságából (felpuhult), illetve mert szennyezett a felülete. Ezenkívül a csonka, szakadt, lyukas, szamárfüles, foltos, festékhiányos, összefirkált, összegyűrt és ragasztott bankjegyek minősülhetnek forgalomképtelennek.
A legtöbb kritériumra pontos értékeket határoz meg a rendelet. A forgalomképességhez a szamárfülnek például nem szabad meghaladnia a 130 négyzetmillimétert, a bankjegy felületén nem lehet 10 négyzetmilliméternél nagyobb lyuk, és a bankjegy hosszának és szélességének a bankjegy névleges hosszához és szélességéhez (154 mm x 70 mm) viszonyítva +/- 3 mm-en belül kell lennie.
7. Mit lehet kezdeni egy forgalomképtelen bakjeggyel?
Sérült vagy csonka bankjegyet kereskedelmi forgalomban sem a magánszemélyek, sem a cégek nem kötelesek elfogadni. Az ilyen bankjegyekkel azMNB, a hitelintézetek valamint a Magyar Posta pénztáraihoz lehet fordulni. A valódiság megállapítása után minden olyan bankjegyet névértéken díjmentesen becserélnek, amelynek a felénél nagyobb része megvan.
8. Hány darab érmét vagyunk kötelesek elfogadni?
Készpénzes fizetés esetén egy fizetés alkalmával legfeljebb 50 érmét kötelesek elfogadni a kereskedelmi forgalom szereplői. Ötvennél több érmét csak a hitelintézetek, a Magyar Posta valamint az MNB pénztárainál kötelesek elfogadni.
9. Melyik forintbankjegyet hamisítják a leggyakrabban?
2008-ban összesen 2986 darab hamis forintbankót foglaltak le a hatóságok. A legritkábban hamisított forint papírpénz az ekkor már fémcsíkos ezer forintos volt, ezek a hamisítványok mindössze 1%-át tették ki. A három leggyakrabban hamisított bankjegy az ötszázas (13,6%), a tízezres (25,5%) és a húszezres (41%) volt 2008-ban.
10. Mikor fogjuk a forintot euróra cserélni?
Ez az a kérdés a forinttal kapcsolatban, amire senki sem tudja a pontos választ, de folyamatosan 3-4-5 évre van tőle a magyar gazdaság.