Pénzcentrum • 2009. május 5. 10:02
Az egészségpénztár egészségügyi és egészségvédelmi kiadások finanszírozására jött létre, a nyugdíjpénztári megtakarításokkal ellentétben tehát nem egy elsősorban hosszú távú megtakarítási forma. Mindemellett az egészségpénztárak az egyéni számlákon felhalmozott összegeket befektetik ugyan, de jellegéből fakadóan elsősorban rövidtávú pénz- és tőkepiaci eszközök formájában. Az egészségpénztárak teljesítményét tehát szemben a nyugdíjpénztárakkal nem a hozamadataik mutatják meg. - hangsúlyozza a Stabilitás Pénztárszövetség.
Az önkéntes pénztáraknak három fajtája létezik ma Magyarországon: a nyugdíj, az önsegélyező és az egészségpénztár. A nyugdíjpénztár tartós megtakarításra, a nyugdíj kiegészítésére szolgáló forma, az önsegélyező szociális és egészségügyi finanszírozást nyújt, az egészségpénztár a társadalombiztosítás egészségügyi ellátásait támogatja, valamint betegség megelőző, egészségmegtartó lakossági kiadásokra nyújt fedezetet. Az önkéntes egészségpénztár tehát a rendszerváltozás egyik korai, igazi újdonságot hozó intézménye azáltal, hogy egészségügyi, egészségvédelmi célokra gyűjti a befizetéseket.
Az egészségpénztári tagok pénztári vagyona 47 milliárd forint, amely megközelítette az egy évi befizetés összegét, mely már nem elhanyagolható előtakarékosság is. Összevetve, hogy évről évre az egészségpénztári szolgáltatások igénybevétele hány százalékát tette ki az egészségpénztári befizetéseknek (tagdíj, munkáltatói hozzájárulás, támogatás), illetve a fedezeti alap állományának (az egyéni számlák egyenlegeinek összege) elmondható, hogy az évek során a szolgáltatások igénybevétele kisebb ingadozásokkal mind a befizetések, mind a fedezeti alap arányában emelkedő tendenciát mutatnak. Ennek magyarázata alapvetően a pénztárak működési jellegéből fakad. A cél tehát nem a hosszú távú megtakarítás, mint a nyugdíjpénztárak esetében, az egészségpénztárak vagyonukat elsősorban rövidtávú pénz- és tőkepiaci eszközökbe fektetik.
"Az egészségpénztárak alapvetően arra hivatottak, hogy a tagjai, vagy azok munkáltatói részéről az egészségük finanszírozása érdekében célirányosan befizetett összegeket, minél magasabb színvonalú egészségpénztári szolgáltatásokra fordítsák. Ezért, bár az egészségpénztári vagyon emelkedő tendenciát mutat, korántsem olyan mértékűt, mint a nyugdíjpénztárak esetében. Összehasonlítva, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a vagyon 7-szer, a magánnyugdíjpénztáraknál 6-szor nagyobb volt az éves befizetésnél. Az egészségpénztárak összehasonlításakor tehát elsősorban a működési levonások adják a tag számára is érzékelhető különbséget, nem pedig a néhány %-os hozamkülönbség.", hangsúlyozta Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség Egészségpénztári tagozatának elnöke.
A szakember arra vonatkozóan, hogy javasolja-e hogy a nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az egészségpénztárak évente kötelezően hozzák nyilvánosságra hozam adataikat, megjegyezte: "Az egészségpénztári hozam, közgazdasági tartalmában nem ugyanaz, mint a nyugdíjpénztári hozam. Az egészségpénztárak pénzforgalmi szemléletben vezetik könyveiket, s így az értékpapírok napi árfolyamváltozásait nem jelenítik meg hozamaikban. Kizárólag az eladott, lejárt papírok eredményét számolják be a hozamba. Az üzemgazdasági szemléletű nyugdíjpénztári hozamszámítás ugyanakkor a piac minden mozgását figyelembe veszi a hozam megállapítás során, ennek hol pozitív, hol negatív hatásával. Mindemellett egyetértek, azzal, hogy egy alapos szakmai előkészítést követően az egészségpénztárak hozamát is hozzuk nyilvánosságra, de mégis azt gondolom, hogy az egészségpénztári hozamok marketing célú összehasonlítása a nyugdíjpénztáriakéval szakmailag hibás és etikátlan."