Pénzcentrum • 2009. április 28. 10:02
Tekintettel a hazai felosztó-kirovó nyugdíjrendszer korlátaira elengedhetetlen, hogy a hazai lakosok is minél tudatosabban készüljenek nyugdíjas éveikre és előtakarékoskodjanak. Az öngondoskodás hazai rendszere bőven kínál lehetőséget arra, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás életformává váljon. Ha rendelkezünk nyugdíjpénztári megtakarításokkal, akkor még a jelenlegi kedvezőtlen pénztári hozamok ellenére is valószínűleg jobban járhatunk nyugdíjas éveinkben.
Magyarországon jellemzően a legtöbben csak a kötelezően előírt nyugdíjcélú befizetéseket teljesítik, így komoly problémákkal szembesülhetnek aktív éveiket követően. Hogy miért beszélünk itthon folyton "kisnyugdíjasokról", miközben külföldön a nyugdíjas utazgat és élvezi az ezüstkort? Nyugat Európában az emberek többsége gondol a jövőjére, tudatosan tesz félre hónapról hónapra kisebb összegeket, melyek a megfelelő helyre befektetve a hosszú évek alatt komoly vagyonná gyarapodnak és biztosítják az anyagi függetlenséget, kellemes öregkort.
Tekintettel a hazai felosztó-kirovó nyugdíjrendszer korlátaira elengedhetetlen, hogy a hazai lakosok is minél tudatosabban készüljenek nyugdíjas éveikre, és előtakarékoskodjanak. Az öngondoskodás hazai rendszere bőven kínál lehetőséget arra, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás életformává váljon.
Nyugdíjcélú megtakarításaink egy része az állami nyugdíjrendszerbe folyik be. Az összegből, amit havonta a bruttó bér után a munkáltató fizet, illetve amit a munkavállaló béréből levonva utalnak a társadalombiztosítás részére, a jelenlegi nyugdíjasok kapják nyugdíjukat. Ezzel a rendszerrel nem is lenne baj, amennyiben mindig lenne elegendő aktív korú járulékfizető, akiknek a befizetései el tudják tartani az összes nyugdíjast. A valóság ezzel szemben az, hogy számos európai országhoz hasonlóan Magyarország is az elöregedő lakosság problémájával küszködik, azaz a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ezért is jöttek létre a nyugdíjrendszer második pilléreként a magánnyugdíj-pénztárak.
Korábban: Mennyiből él ma egy nyugdíjas Magyarországon? Elgondolkodtató számok!
Ma már minden pályakezdőnek csatlakoznia kell valamelyik magánnyugdíjpénztárhoz, és szabadon választhat mindenki a piaci szereplők között. A munkavállaló havi bruttó bérének 9,5%-át vonják le nyugdíjcélú megtakarításként. Amennyiben a munkavállaló magánnyugdíjpénztári tag, akkor a 9,5%-ból 8% megy a magánnyugdíjpénztári számlára, és 1,5% az állami kasszába. Ha a munkavállaló nem magánnyugdíjpénztári tag, akkor a teljes 9,5 % az állami kasszába kerül. Mindezek mellett a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után is fizet 24 % nyugdíjcélú TB- járulékot.
Annak aki magánnyugdíjpénztári tag a bruttó bérből havonta levonásra kerülő 8 %-os összeg az állami rendszerrel ellentétben az egyén saját magánnyugdíjpénztári számlájára kerül és a nyugdíjkorhatár elérése után hozzáférést biztosít a pénztár ehhez a megtakarításához. A pénztártagok megtakarításait a pénztárak vagyonkezelői értékpapírokba fektetik annak érdekében, hogy a tag megtakarításai után a nyugdíjas éveire minél nagyobb hozamot érhessen el.
A nyugdíjbiztosító segít kalkulálni: Tájékoztató a nyugdíjak összegének kiszámításáról
Ma már a pénztártagoknak lehetőségük van kockázatvállalási hajlandósságuk szerint többféle befektetési formát választaniuk a magánpénztáraknál. Amennyiben a tag nem él a választás lehetőségével, a pénztár a jogszabályban előírtak szerint a nyugdíjazásig hátralévő éveik száma alapján besorolja tagjait a három lehetséges portfolió valamelyikébe. A nyugdíjhoz közel állók a kevésbé kockázatosabb, jellemzően állampapírokba fektető portfolióba, míg a fiatalabbak a kockázatosabb, hosszú távon nagyobb hozamot ígérő nagyobb arányban részvényt tartalmazó portfolióba kerülnek. A befektetési döntéseket a szakemberek mindig aszerint hozzák meg, hogy az egyes portfolióknál mekkora befektetési időtávval számolhatnak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egy legalább 15 évre tervezhető megtakarításnál - mint a kockázatosabb növekedési portfolió - az általában nagyobb ingadozásokat mutató adott éves hozammutatók mellett érdemes a hosszú távú mutatókat is figyelembe venni. Azáltal ugyanis, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarítások hosszabb távú befektetések, a hozammutatók is hosszabb távon mutatnak reálisabb képet a megtakarításokról.
Nyugdíjba vonuláskor a pénztártagoknak többféle lehetőség áll rendelkezésükre a nyugdíjpénztári megtakarításaik felhasználására. Azok a tagok, akik kevesebb, mint 15 évet töltenek el a magánnyugdíjpénztári rendszerben, azaz a 2013-ig nyugdíjba vonulók, eldönthetik, hogy magánnyugdíjpénztári megtakarításaikat felveszik egy összegben vagy járadékszolgáltatást kérnek. Az ennél hosszabb időt a rendszerben eltöltők pedig a járadékszolgáltatás különböző típusai közül választhatnak majd. A magánnyugdíjpénztári megtakarítások az államival szemben ráadásul örökölhetők.
A kötelezően előírt nyugdíjcélú befizetések mellett a hazai nyugdíjrendszer kiegészítő elemeket is tartalmaz, ez az úgynevezett harmadik pillér. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést választva a pénztártag 10 év tagság után hozzáférhet befektetéséhez, melynek hozama adómentes. A nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztárból igénybe vett szolgáltatás adómentes.
Az összes pénz- és tőkepiaci szereplőre, így a nyugdíjpénztárak hozamára is hatással levő világgazdasági válság miatt a legtöbb pénztár a korábbi évekhez képest gyenge eredményt ért el. Tény, hogy a 2008-as hozamok a pénzpiaci hatások miatt lényegesen elmaradtak a korábbi évektől, de tekintve, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások elsősorban időskori éveink anyagi biztonságát hivatottak megteremteni, az elmúlt év hozamadatai mellett a pénztárak hosszú távú teljesítményét érdemes vizsgálni. Ma már jogszabály írja elő, hogy az éves hozamráta közzétételekor a pénztáraknak szerepeltetnie kell az elmúlt 10 naptári év átlagos vagyonnövekedési mutatóját és az átlagos hozamrátáját is, hiszen egy pénztár teljesítményét, befektetési hatékonyságát ezek mutatják meg igazán.
A megtakarítások - tekintve, hogy azok különböző befektetésekben vannak - nem vesztek el, hanem arról van szó, hogy ezen eszközök értéke most alacsonyabb. Hosszú távon azonban a világgazdaság fellendülésével várhatóan nemcsak hogy kiegyenlítődnek majd a veszteségek, de igen pozitív eredmény várható. Addig tehát, amíg nem nyúlunk hozzá ezekhez a megtakarításokhoz, nem realizáljuk a veszteséget. A pénztárak összehasonlításakor pedig ajánlott az igen alapos körültekintés, hiszen a pénztárak hozammutatói mögött más-más befektetési politika és más portfolió összetétel áll. A szakemberek szerint most nem érdemes kockázatosabb portfolióból alacsonyabbra váltanunk.