Pénzcentrum • 2009. március 2. 10:00
Az amerikai és európai adóhatóság újult erővel igyekeznek utolérni az adócsalókat, ami, ha nem is vet véget a titkos svájci bankszámlák évszázados történetének, de mindenképpen beárnyékolja az alpesi ország legendás iparágát.
Újra fellángoltak az indulatok a titkos bankszámlák témakörében. Múlt hónapban az UBS-t 780 millió dollár büntetéssel sújtották, miután felmerült a gyanú, hogy több ügyfele a bank hathatós segítségével adócsalást vitt véghez. A bankok kötelezték 300 ügyfele adatainak átadására is. A hatóságok ugyanakkor bírósági úton próbálják kicsikarni a UBS-ből a további 52 ezer ügyfelének nevét és adatait, ám ennek a kérésnek mind a pénzintézet, mind a svájci hatóság a leghatározottabban ellenáll.
Az erős nemzetközi nyomás nem újdonság a svájci bankok esetében. A híresen diszkrét pénzintézetek korábban már kénytelenek voltak feladni elveiket, különösen a nemzetközi drogbárók és diktátorok esetében. Az utóbbi években többmillió dollárt fagyasztottak be, melyek olyan nevekhez voltak köthetőek, mint a fülöp-szigeteki Ferdinand Marcos vagy a nigériai diktátor, Sani Abacha.
A mostani gazdasági válság azonban más szempontok miatt is igen érzékenyen érintette a svájci bankok titoktartási politikáját. Egyrészt a UBS-t ért vádak, melyek szerint a bank szakértői hathatós segítséget nyújtottak a gazdagok számára, hogy elkerüljék az adót, nem tett jót a szakma renoméjának. Másrészt az összeomlott pénzügyi rendszer, amelybe a kormányzatok százmilliárdos tételekben öntik a pénzt a megmentéshez, nem titkolózhat afelől, mit csináltak az adófizetők pénzével. Amikor az országok talpraállításához minden adófillér számít, különösen frusztráló, ha egyesek épp a svájci bankok titoktartását kihasználva csalnak adót.
Svájc aranykorát ugyan a háború vége és a nyolcvanas évek vége közt élte, ám még mindig jelentős szerepe van a pénzügyi világban. Becslések szerint a világ 7 000 milliárd dollárnyi "offshore" vagyonának egyharmada áll svájci számlákon.