Pénzcentrum • 2009. február 24. 13:15
Számtalan nyilvános értekezés érinti a magyar nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások, a magánszemélyek időskori jövedelmének egyik meghatározó forrásának kérdéseit. Ezen viták, értékelések és híradások a legtöbb esetben egy komplex összefüggésrendszer néhány tényezőjére és ezen belül is csupán a rövidtávú hatásokra fókuszál. A Hazai Nyugdíjpénztárak Országos Szövetsége az objektív, higgadt és szakmai alapokon nyugvó tájékoztatás érdekében az alábbi állásfoglalást teszi közzé.
A 2007-ben a hitelpiacokról induló válság eszkalálódott 2008-ban egy globális pénzügyi krízissé. A lakosság túlzott hitelfelvételéhez, a fejlett pénzügyi piacokon a hiteltermékek irracionális strukturálásához kapcsolódó válság a reálgazdaságot sem hagyta érintetlenül és recessziós folyamatok indultak el 2008. negyedik negyedévében. Ezen folyamatok közvetlen hatásaként átfogó, mindenre kiterjedt eladói hullám, tőkekivonás indult el a befektetésekből a tavalyi év második felében. A fejlett részvénypiacok átlagosan 35-40% körüli visszaeséssel zárták az évet, a fejlődő piacok (mely csoportba Magyarország is tartozik) jellemzően 40-60% közötti zuhanást szenvedtek.
A krízis értelemszerűen nem csak a részvénypiacokon, de a kötvénybefektetéseknél is éreztette hatását, a fejlődő kötvénypiacok 10%-os átlagos gyengüléssel zárták az évet a (JP. Morgan által számított EMBI+ index alapján). Az alternatív befektetések sem kerülhették el a negatív hatásokat: az olaj és a nyersanyagárak is jelentős zuhanást könyveltek el 2008. év végére. Fentiekből adódóan az egyes pénztárak befektetési döntéseitől függetlenül a külső környezet lehetetlenné tette értelmezhető hozamok elérését. Egészséges gazdasági környezet nélkül irreális a pozitív reálhozam elvárása a nyugdíjpénztáraktól.
A negatív hatások kiterjedtségét illetően az 1929-33-as válsághoz hasonlítható krízisben a 2008-ban a nyugdíjpénztárak által elért negatív hozamok megkérdőjelezik-e a nyugdíjkifizetések biztonságát, a rendszer fenntarthatóságát? A válasz egyértelműen nem, hiszen a nyugdíjkorhatárig átlagosan hátralévő évek száma 27-32 között található a magánnyugdíjpénztári rendszer egészében. Ezen időtávon a normál (válságmentes) időszakok alatt elérhető 2.5-3.0%-os éves átlagos reálhozamok kikorrigálják a jelenleg elszenvedett veszteség negatív hatását.
Csakúgy mint a történelem korábbi jelentős gazdasági válságai, a hitelpiacról kiindult globális krízis sem fogja felülírni a közgazdaságtudomány alapvető összefüggéseit; a gazdasági helyzet megszilárdulásával a piacok visszatérnek az átlagos, inflációt meghaladó hosszú távú hozamokhoz. A magyar pénztártagok számára érdemes egy közvetlen példát említeni: az 1998-as orosz válság, és a 2000-2001-es internet lufi kidurranása, majd az ezt követő amerikai recesszió negatív hatásain is felülemelkedtek a nyugdíjpénztárak az elmúlt években.
Több magánnyugdíjpénztár is bevezette 2008. év elején a választható portfóliós rendszert, melyben a pénztártagok három befektetési portfólió közül választhatnak. Ezen pénztárak esetében a tagok figyelmét fel kell hívnunk arra, hogy nem racionális pánik hatása alatt dönteni és hirtelen portfolió csoportot váltani (pl. kevésbé kockázatos portfólió kiválasztásával).
Statisztikailag igazolható tény, hogy a pénzügyi területen tapasztalatlan lakosságot a válságszituációk befektetési területen rossz döntésekre sarkallják. 1998 (orosz válság) és 2001 (IT lufi kidurranása, amerikai recesszió) között 8.5%-ról 2% alá esett a háztartások részvényaránya a megtakarításokon belül, míg a 2003 és 2007 között bekövetezett, közel 6-szoros hazai részvénypiaci emelkedésből gyakorlatilag teljesen kimaradt a hazai lakosság (a megtakarításon belüli részvényarány mindössze 0.5%pontot emelkedett).
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A választható portfóliós rendszerben azok számára, akiket mindössze 5 év választ el a nyugdíjkorhatártól a kockázatosabb részvénybefektetések súlya nem lehet több mint 10%, így a rövid távú negatív piaci hatásoktól a nyugdíjhoz közel álló réteg jelentős védettséget élvez.
Milyen tényezők támasztják alá válságkörnyezetben is a nyugdíjpénztári rendszer szükségszerűségét? A tagok vagyona professzionális vagyonkezelés alatt áll, az egyedi kockázatok kiszűrésre kerülnek a befektetésekből az elengedhetetlen diverzifikáció révén. Arányaiban alacsony (és fokozatosan tovább csökkenő) költségterhelés mellett valósul meg a tagok által felhalmozott vagyon befektetése. A magyar nyugdíjpénztári rendszer az 1998-2001-es, több jelentős negatív külső tényező által is sújtott periódus kedvezőtlen hatásain is sikeresen felülemelkedett és pozitív reálhozamot termelt a tagok számára.
Ismételten kiemelve korábbi megállapításunkat: egy globális, minden piaci szegmensre kiterjedő válság esetén nem reális elvárás, hogy a nyugdíjpénztárak - a befektetési piac szereplői közül egyedüliként - pozitív reálhozamot termeljenek. A kiegyensúlyozott gazdasági környezet elengedhetetlen feltétele a jól működő nyugdíjpénztári rendszernek.
Végezetül szeretnénk felhívni a figyelmet arra a - közelmúltban ismételten kissé háttérbe szoruló - alapösszefüggésre, hogy a nyugdíjpénztári hozamok értékelése kizárólag hosszú távon racionális. Egy több évtizedet felölelő befektetési forma kizárólag abban az esetben érheti el optimális hozamát, ha nem a közérdeklődés fókuszát érdemtelenül elnyerő egy éves hozamokra koncentrál.