Ebbe az iskolába jár Budapest krémje: tandíj nincs, 10-szeres a túljelentkezés

Néhány évvel ezelőtt lehetett arról olvasni, hogy nagyon rossz állapotban van az épület. Ebben azóta történt változás?

Ígéretek vannak, információim szerint a kormány előtt is volt a gyakorlóiskolák felújításának ügye, de aztán valamiért nem fogadták el. Ennek az okát nem tudjuk. A Radnóti azért kiemelt fontosságú ezek között az intézmények között, mert ez egy nagyon idős épület, majdnem 100 éve adták át, műemlék, Lajta Béla egyik kiemelt alkotása. A legutóbbi ígéretet Palkovics Lászlótól kaptuk, amikor az ELTE-n volt egy energetikai felújítási pályázat átadása, hogy az iskola felújítása hamarosan napirendre kerülhet.

Az esővíz-elvezető és csatornarendszer is olyan állapotban van, hogy hamarosan felmondhatja a szolgálatot. Tehát nemcsak arról van szó, hogy jajgatunk, hanem a működés tényleg kritikus állapotban van. Az ELTE a fenntartónk, ők próbálnak mindent megtenni, de a felújítás akkora költség lenne, amire nincs elegendő forrás. A nyáron a szennyvíz elvezetését talán sikerül megoldani.

Azt szokták mondani, hogy akkor jó egy építész Magyarországon, ha félig jogász is, az iskolaigazgatóknak ezek szerint félig építésznek kell lenniük?

Nem, de ennek ellenére sok mindent megtettünk azért, hogy ez a felújítás elkezdődjön. A szülők illetve a Demján Sándor Alapítvány támogatásával egy régi diákunk, Zoboki Gábor munkatársaival még a felújítás koncepciótervét is elkészítette, mivel határozott ígéretet kaptunk arra, hogy a felújítás hamarosan megtörténik. Úgy látszik azonban, hogy ez egyelőre elakadt. 

Az oktatást hogyan befolyásolja az épület állapota?

A már említett elektromos tűz is a tanítást befolyásoló eset volt, de amikor a szennyvíz elönti az alagsort, vagy le kell zárni a mosdók egy részét, az akadályozza az oktatást. Ha megtörténik az, hogy a mosdóknak nemcsak a felét kell lezárni, hanem a háromnegyedét, akkor közegészségügyi okokból be kell zárni az épületet. Reméljük, hogy a tanév végéig ez nem fog bekövetkezni. Szerencsére ezt a problémát nyári szünetben az ELTE saját - igencsak szűkös forrásaiból - megoldja.

A menzával kapcsolatosan is letarolták nemrég a sajtót, egy, a szülők által jegyzett levél szerint az ételek ehetetlenek. Tényleg ennyire rossz a helyzet?

Van egy nagy baj a közbeszerzéseknél, mégpedig, hogy az egyik legfontosabb kiválasztási szempont az ár. Szerintem annyira áron alul nyernek közbeszerzést Magyarországon a közétkeztetésben szerepet játszó cégek, hogy abból nem lehet normális minőségű ételt kihozni. Nálunk a tanév elején történt egy szolgáltatóváltás, ami a sajtóban politikai ügyként jelent meg, pedig a gyerekétkeztetés nem politikai ügy.

Mekkora a keret egy adag ételre?

400 forint körül van ez az összeg, a fenntartó annyit tesz mellé, hogy a konyhai dolgozók bérét és a konyha rezsijét is fizeti, ami egy jelentős hozzájárulás, de ez az ételekre fordítható összeget nem érinti. A szülők petíciójában egyébként szerepelt az is, hogy fizetnének többet az étkezésért, ha jobb lenne a minőség, jelenleg folyik az ügyben a közbeszerzési eljárás.

A gimnázium az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) gyakorlógimnáziuma. Ez mit jelent pontosan?

Ez azt jelenti, hogy az ELTE-n a tanárképzésben részt vevő hallgatók a szaktárgyi tanítási gyakorlatukat végzik itt. Mindkét szaktárgyukból 15 órát kell megtartaniuk vezető tanár segítése mellett, akiket az egyetem nevez ki. A gyakorlóintézményekben 

Ez sokkal tudatosabb tanári munkát jelent, folyamatos önreflexiót igényel a tanítás során, és ez az egyik magyarázata annak, hogy a gyakorlóiskolák eredményessége az országban az átlaghoz képest kiugróan magas. 

Vannak-e olyan diákok, akiknek emiatt nem ajánlják, hogy a Radnótiba jöjjenek?

Az, hogy hallgatók tartanak 15-15 órát, azt is jelenti, hogy a gyerekeknek ehhez alkalmazkodniuk kell. Amikor a szülőket tájékoztatjuk arról, hogy milyen is ez az iskola, mindig elmondjuk, hogy a gyakorlóiskolai jelleg a gyerekektől nyitottságot és az átlagosnál nagyobb alkalmazkodási képességet kíván meg. Ugyanakkor a gyerekek szempontjából ez jó is lehet, mert változatos. Nyilván, ha a tanárjelölt nem elég felkészült, akkor nem jó, de egyébként meg bejönnek az iskolába a korszerű oktatási módszerek, illetve mi is törekszünk arra, hogy az iskola olyan pedagógiai kultúrát közvetítsen a hallgatók felé, ami a XXI. századi követelményeknek megfelel.

Hogy lehet bekerülni a gimnáziumba?

Nincs területi illetékességünk, felvételivel lehet bejutni. A felvételi egyrészt a központi írásbeli vizsgából áll, ez az alapja, és utána tartunk szóbelit is, ahol elsősorban a gyerekek gondolkodási képességeit vizsgáljuk. Nem tantárgyi ismereteket kérünk számon, hanem elsősorban a problémamegoldási készséget és a kreativitást próbáljuk felmérni.

Hány gyerek jár a Radnótiba, mekkora intézményért felel igazgatóként?

922 tanulónk van jelenleg. Ez egy nagy, 12 évfolyamos intézmény, 27 osztállyal. Van alsó tagozatunk, de ott összesen egy-egy osztály van évfolyamonként. Elsőtől negyedikig az ELTE-dolgozók gyerekeit, valamint a radnótis diákok testvéreit részesítjük előnyben a felvételnél, így ezek a helyek gyakorlatilag automatikusan feltöltődnek. A következő belépési pont a 8 osztályos gimnáziumi képzés ötödikben, ahol évfolyamonként két osztályt indítunk, de ide lépnek be a saját általános iskolásaink is, tehát valamivel több mint egyosztálynyi diákot veszünk fel. 

Van még egy belépési lehetőség, az 1+6 évfolyamos gimnáziumi képzés, amelyre egy osztályt veszünk fel. Mivel ez egy egyéves nyelvi előkészítővel indul, ezért nem 6, hanem 7 évig vannak velünk a diákok.

Az alsó tagozatosokat automatikusan továbbviszik?

Igen. Nem gondoljuk azt, hogyha valaki gyengébben teljesít, attól feltétlenül meg kell válnunk. Ha egy diák elkezdte nálunk az iskolát, akkor fejezze is be itt, ha úgy szeretné.

Mik azok az oktatási módszerek, melyek kifejezetten a Radnótira jellemzők?

Az 5-6. osztály a 8 évfolyamos rendszerben előkészíti a gimnáziumi tanulmányokat. Az oktatott tantárgyak többé-kevésbé megfelelnek a kerettantervi előírásoknak, de más szemlélettel. A természetismeret például nálunk kifejezetten tudományok, azaz science típusú. 

A nyelvi előkészítőnél az első év az angol nyelv intenzív tanulásáról szól, de emellett van olyan funkciója is, mint az 5-6. évfolyamon. Ezen túl az iskola nagyon komolyan vett filozófiai elve, hogy együttműködésre neveljük a diákokat. Ez végighalad az összes évfolyamunkon, ennek megfelelően kooperatív módszerekkel dolgozunk nagyon régóta. Mindemellett jelentős hangsúlyt fektetünk a kompetenciafejlesztésre, a szövegértésre, a matematikai logikára, a digitális és idegen nyelvi készségekre. Az együttműködésre való oktatás egészen speciális szemléletet igényel, hisz ekkora túljelentkezés mellett rengeteg olyan diák érkezik az iskolába, akik alapvetően versengő attitűdűek. 

Alternatív megoldás még, hogy bizonyos tárgyakat nem heti egy órában tanítunk, hanem blokkosítva, ilyen az életvitel, a pénzügyi és gazdasági ismeretek illetve az állampolgári és jogi ismeretek is.

Vannak olyan módszerek, melyeket a Radnótiban vezettek be, de elkezdtek terjedni más iskolákban is?

Igen, a Radnótiban dolgoztuk ki a nyolcévfolyamos gimnáziumok speciális fakultációs rendszerét. Ennek keretein belül általános képzés van a 10. év végéig, 11-től pedig lényegében szabadon választhatnak fakultatív tárgyakat a gyerekek, amelyeket az országos átlagnál magasabb óraszámban tanulhatják. Ez a struktúra egyidőben széles körben elterjedt volt az oktatási rendszerben.

Egyes vélekedések szerint az erős 6 és 8 osztályos képzést kínáló gimnáziumok elnéptelenítik az általános iskolák utolsó két évfolyamait, ráadásul a négyosztályos képzésekre már csak olyan kontraszelektált gyerekek kerülnek be, akik korábban nem nyertek felvételt a hosszabb képzésekre. Ön is osztja ezeket az aggodalmakat?

Ez egy nagyon összetett kérdés, én sokkal nagyobb problémának érzem a kistelepülési iskolák helyzetét. Kevés a diák, kevés a tanár és mégis fenntartják a felső tagozatos osztályokat. Ott van a rendszerben az igazán nagy lemaradás, a nagyvárosok teljesítménye mindig sokkal jobb. Kétségtelen tény, hogy budapesti viszonylatban a 6 és 8 osztályos gimnáziumok az általános iskolák utolsó két évében rontják a teljesítményt, de mi azt is valljuk, hogy a gyerekek nemcsak a tanáraiktól tanulnak, hanem egymástól is. 

Ezzel szemben, ha elkerülnek egy erősebb képzést nyújtó intézménybe, ott megtalálják a társaikat, akikkel ösztönözni tudják egymást a jobb teljesítményre. Különösen a serdülő- és kamaszkorban nem a felnőttek a meghatározók a gyerekek életében, hanem a kortársak. Fontos, hogy egy iskolában olyan közösségre találjanak, amely támogatja az előrehaladásukat. 

Az iskolákban a diákok sokszor csak a kortársaikkal és a tanáraikkal érintkeznek, ami nagyon elüt a családjuktól, illetve az egyetemi, majd később a munkaerőpiaci helyzettől. Önök próbálják valahogy az évfolyami kereteket megbontva, a különböző életkorú gyerekeket is együttműködésre bírni?

Igen. Olyan táborok és programok vannak az iskolában, amelyek nem évfolyamszinten szerveződnek, hanem vertikálisan. Van egy ifirendszerünk is, ami azt jelenti, hogy a nagy gimnazisták programokat szerveznek a kicsiknek. Ehhez természetesen kapnak tanári támogatást, de nagy önállóságot élveznek abban, hogy ezeket a kisgimnáziumi programokat milyen tartalommal töltik fel. Az iskolai hangulatra jó példa a csocsóasztalunk is, ahol lehet látni, hogy a 12-esek az ötödikeseket tanítgatják a játékra.

Az oktatás digitalizációjáról sok szó esik mostanában. Van ennek a témának egy központi felelőse az iskolában?

Sokan elkötelezettek ebben az irányban, én magam is. Az iskolában nagyon sok olyan tanár dolgozik, akik digitális tartalomfejlesztéssel foglalkoznak. Nagyon régen elkezdtük behozni az iskolába a digitális kultúrát, már a kilencvenes években szerveztünk számítógéppel támogatott órákat. Ezután következett az interaktív táblák bevonása az oktatásba. Most ott tartunk, hogy minden osztályunkban van projektor és számítógép, a legtöbb teremben aktív tábla is. Továbbá, amiről már volt szó, hogy ez egy tanárképző intézmény, úgyhogy fontos, hogy a tanárjelöltek is használják ezeket az eszközöket.

Nemrég csatlakozunk a Telenor Hipersuli programjához. Vettünk 60 tabletet, és bár az épületben nincs erős wifi, de a Telenortól kaptunk 4G-s kártyákat, úgyhogy ezeket az eszközöket internetkapcsolattal együtt tudjuk használni. Van két jól felszerelt számítógéptermünk, és bár az informatikaórák száma elég alacsony, nagyon sok tanár használja az infótermet úgy, hogy ott tartanak órákat. Minden tantárgyból elvárjuk, hogy a gyerekek tartsanak kiselőadást, azaz prezentáljanak. Természetesen meg is tanítjuk nekik, hogy milyen egy jó prezentáció, hogyan kell kiállni és elmondani azt, amit szeretnének.

Ezen túl most vezetünk be egy e-learning rendszert, amely a tanárok és diákok tanulását egyaránt szolgálja. Egy rendszergazda feltöltötte az összes tanulócsoportot, minden gyereknek van elérhetősége, csoportbeosztása, és lehetőség van arra, hogy ezen keresztül kapják meg a tananyagot, házi feladatot és azok értékelését is. Ez még csak kialakulóban van, remélem, hogy a következő tanévtől egyre többen használják majd.

Régóta használunk különböző felületeket a diákok tanulásának támogatására, ezek közé tartozik a Google Drive, a Moodle és az Edmodo is, de ennyiféle rendszer őrjítő tud lenni, gyakori, hogy valaki nem emlékszik, hol is ér el egy anyagot pontosan. Ezt a problémát megoldja, hogy egyetlen rendszerre állunk át. Ez a platform ráadásul fájlmegosztó is lesz egyben, a tanárok fel tudják majd tölteni az anyagaikat, és aki akarja, az megoszthatja ezeket másokkal is. Így jobban fog működni a tanárok között tudásmegosztás is. Ez egy nagyon korszerű szoftver, most tanuljuk a használatát.

A tanárok részéről nagyobb energiabefektetést igényelhet itt tanítani, mint egy kevésbé innovatív gimnáziumban. Kapnak ezért valamilyen extra elismerést, tudják ezt valahogy anyagilag honorálni?

Mondhatnám, hogy majdnem semennyire, de ez nem lenne teljesen igaz. A pedagógus-életpályamodell bevezetése nem zajlott zökkenőmentesen, a kezdetek kezdetén mindenkit visszaállítottak a rajtvonalra és igazságtalanságok is történtek. Mindezzel együtt a mi tanárainknak jellemzően megvan a szakvizsgájuk, ezért mindenkit ösztönöztem arra, hogy vállalja a magasabb pedagógusfokozatba lépést. A mestertanári fokozat megszerzésére kétféle lehetőség nyílt, az egyik, melyet nálunk viszonylag kevesen választottak, a szakértői vonal volt. Akik ezt vállalták, részt vesznek más tanárok portfóliójának és munkájának értékelésében.

Megnyitottak ugyanakkor egy olyan lehetőséget is, hogy egy pilot program keretében jelentkezni lehetett mester- és kutatótanári fokozatra, amire tőlünk nagyon sokan jutottak be. Ez nem csoda, hisz eleve olyan tevékenységet végzünk a tanárképzés, a kompetenciafejlesztés és a digitális oktatás területén, amire nagy szükség van a közoktatásban. Jelenleg a tanáraink közül szinte mindenki már magasabb pedagógusi fokozatban van, 36 mestertanárunk van, ami lehetővé tette intézményi szinten is koordinálhassuk a fejlesztéseket, innovációkat. 

Horányi Gábor, a Lauder Javne Iskola főigazgatója azt nyilatkozta a Pénzcentrumnak, hogy hamarosan akkora lehet a szakemberhiány a tanárok vonatkozásában, mint most az informatikusoknál. A Radnótiba könnyen találnak tanárokat?

Nálunk nincs tanárhiány egyelőre, aminek alapvetően két oka van. Egyfelől a pedagóguspályán is presztízst jelent, ha valaki egy jó nevű gyakorlóiskolában tanít. A gyakorlóiskolában a vezető tanároknak előnyösebb a helyzetük, változatosabb a munkájuk, hisz munkaidő-beszámítást kapunk azért, mert egyetemi hallgatókkal foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy nem 24-26 órát tartunk egy héten, hanem 14-15-öt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Zsidó iskola a Budai-hegyekben: itt nem tudod megvásárolni a helyedet

A Lauder Javne Iskolát 1990-ben alapították, ma óvodától az egyetemi felvételiig szolgálja ki azokat a családokat, akik zsidó iskolába szeretnék járatni a gyerekeiket, és a hagyományostól eltérő, nyitott iskolában szeretnék, ha nevelnék őket. Az iskola meglehetősen nagyra nőtt, idén szeptembertől már közel 900 diák fog a Lauderben tanulni. Horányi Gáborral beszélgettünk az általa főigazgatóként vezetett intézményről, annak vallási szemléletéről, a digitális oktatásról és szóba kerültek a közoktatás problémái is.

A fennmaradó időben felnőttoktatásban veszünk részt, ami szellemileg egy nagy kihívás, és a motivációt is jobban fenntartja. Kétségtelen tény, sokszor érzékeljük, amikor elmegyünk más iskolákba, hogy a mi tanáraink elkötelezettebbek, az önképzésre való hajlandóságuk pedig kiemelkedően magas. Erre is jó példa az a szerves fejlődés, amit a digitális kompetenciafejlesztés terén tudhatunk a hátunk mögött. Amikor bevezettük a tableteket, akkor az önkéntes belső képzésre 52 tanár jelentkezett, de az e-learning alkalmazására tartott képzést is 40-en kezdték meg.

Az alternatív iskolák nagy többségéhez képest jelentős különbség, hogy a Radnótiban nincs tandíj. Ezt fenn tudják tartani?

Igen. Önkéntes alapon lehet hozzájárulást fizetni, egy évre 5-6 ezer forintot, ez fénymásolási és egyéb költségekre megy el. Vannak olyan speciális szakkörök, amelyeket az iskola nem tud finanszírozni, például a pszichológiát, ezekben az esetekben alapítványi támogatást kell fizetni. Ugyanakkor dolgozunk azon, hogy két másik gyakorlógimnáziummal szervezzünk közös programokat, így pedig csökkenteni tudjuk a költségeinket.

Rengeteg kritika éri a pedagógusképzést, sokak szerint nem vonzó a szakma, így pedig kontraszelektált, kevésbé tehetséges diákokból lesznek tanárok. A gyakorlóiskolai jelleg miatt Ön folyamatosan kapcsolatban van egyetemi hallgatókkal. Ön is úgy tapasztalja, hogy esik a színvonal?

Ennél árnyaltabb a kép. Most, hogy a tanárképzésbe való bekapcsolódást különböző állami ösztöndíjakkal próbálják támogatni, nő a tanárszakra jelentkezők száma. Az ELTE-n érezhető egy felfutás, de csak a bölcsészettudományi képzéseken. 

Van ugyanakkor egy másik gond is, ami a későbbi tanárhiányhoz kapcsolódik. Lehet, hogy most több a képzésben részt vevő hallgató, de hogy közülük hányan fognak ténylegesen tanítani, az egy nagy kérdőjel, mert a pályakezdő pedagógusok bére kirívóan alacsony, még akkor is, ha azt mondják, hogy jelentősen megemelték. Egy egyetemet végzett gyakornok bruttó fizetése 203 ezer forint, egy óvó- vagy tanítóképzőt végzett pedagógusé pedig 182 700 forint. A szakmunkásbérhez képest 2700 forint a különbség.

Ezt az alacsony bért azért is tartom nagyon problematikusnak, mert egyrészt hihetetlenül sokat dolgozik egy tanár, ha jól akarja végezni a munkáját, másrészt pedig pont akkor kellene családot alapítaniuk, önálló életet kezdeniük, amikor ennyire rosszul keresnek. 

A kezdés után néhány évvel is marad ez a bérszint?

Aki 5-6 éve a pályán van, kap bruttó 250 ezer forintot. A pedagógusok átlagbére nem éri el a nemzetgazdasági átlagot. Próbáltak állami fenntartású intézményekben korrigálni, adtak mondjuk 10 százalék béremelést, de az nem sokat ért. 

Sokan hagyják el a pályát. Tegyük fel, hogy valaki albérletet fizet Budapesten vagy bármelyik nagyobb városban. Attól nem lehet elvárni, hogy ennyiért dolgozzon. Ez pedig nemcsak személyes karrierprobléma, hiszen 

Ráadásul már átszervezéssel is lehetne eredményeket elérni. Időről időre felvetődik, és szerintem nagyon jó ötlet, hogy az általános iskolák felső tagozatán körzeti iskolákat hozzanak létre vidéken, ahol biztosítani tudják a megfelelő felszereltséget és a képzett tanári állományt. Ez biztosan jelentős előrelépést hozna. Jelenleg nagyon rossz színvonalú iskolákat tartanak fenn drágán, ami egyszerűen luxus.

Ha tippelnie kéne, a most érettségizők közül hányan folytatják majd külföldön a tanulmányaikat?

Ezt még nem tudjuk, két évvel ezelőtt 37 százalék volt ez az arány, tavaly 30, érzésem szerintem most emelkedni fog. Ebben egyrészt szerepet játszik az, hogy a gyerekek közötti példaadás ilyenfajta irányt jelöl ki, elsősorban Angliába, nagyon jó egyetemekre mennek. Ennek elsődleges oka az, hogy úgy gondolják, értékesebb diplomájuk lesz. Másfelől pedig nagyon sokan érdeklődnek olyan tudományterületek iránt, amit a hazai felsőoktatás nem nyújt. 

Mik a legnagyobb hiányosságai a magyar felsőoktatásnak a gyerekek szerint?

Akik elmennek külföldi egyetemre, mindig azt emelik ki, hogy ott kiscsoportos, projektalapú oktatás folyik, nagyon sok önálló munkával. Otthonosan érzik magukat, hisz itt pont erre neveltük őket. Az ELTE Társadalomtudományi Karán vannak olyan képzések, amelyek ezt a hagyományt követik. Ezek nagyon népszerűek is a diákjaink körében. 

Azért mennek el, hogy jó diplomát, jó képzést és korszerű tudást kapjanak, jó kapcsolatrendszert építsenek ki, majd jó elhelyezkedési lehetőségeik legyenek. Érzelmi alapon ugyanakkor inkább maradnának itthon, hisz itt vannak a barátaik és a családjuk. Úgy tűnik, hogy többnyire a racionális vonal győz. Vannak olyan képzések, amelyekre egyáltalán nem mennek el, ilyen például. az orvostudományi terület, amit szinte mindenki itthon végez el. Ugyanakkor a gazdasági, társadalomtudományi és interdiszciplináris programokra inkább külföldre mennek, mivel meglátásuk szerint ott sokkal jobb képzést kapnak.

A cikkben felhasznált képeket és a borítóképet Hurta Hajnalka készítette