G7 • 2025. április 28. 09:20
Április 23-án léptek sztrájkba a köztisztviselők, a csoportosan végrehajtott munkabeszüntetésen húsz helyszínen több ezren vettek részt. A fő követelés a fizetések emelése, melyeket az önkormányzatok nem tudnak kigazdálkodni. A könyvtári, levéltári, múzeumi dolgozók helyzete sem jobb a köztisztviselőkénél - írja a G7. A köztisztviselők után így akár tovább gyűrűzhet a sztrájk a közszférában.
A köztisztviselők diplomás bérminimumot és a fizetésük megduplázását szeretnék, és azt is követelik, hogy a diplomás fizetések tartsanak lépést a diplomás átlagbérrel. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) már több mint öt éve szeretné, hogy a diplomás dolgozóknak magasabb alapbére legyen, akkor ezt a garantált bérminimumnál 30 százalékánál magasabban képzelték el.
A kormány nemrég bejelentette, hogy a tízezer fő alatti településen dolgozó köztisztviselők bérét két lépésben, kétszer 15 százalékkal megemeli. Ezeken a településeken viszont a köztisztviselők mindössze 40 százaléka dolgozik - írja a lap. A tiltakozás így elsősorban a nagyobb települések hivatalait érintette, ahol az állam nem ad pénzt a fizetésemelésre, pedig önerőből nem tudják emelni a fizetéseket az önkormányzatok. Ráadásul Boros Péterné, az MKKSZ elnöke szerint azoknál, akiknél a kormány elhatározta, hogy fizetést emel, 232 ezer forint nettó fizetés volt a jellemző. "Azért kaptak egyáltalán ennyit, mert a garantált bérminimumot biztosítani kellett. A diplomások, például a jegyzők számára előrelépés kellett" – mondta a szervezet elnöke.
A kormánytisztviselők és a területi kormányzati igazgatási dolgozók is sztrájkot terveznek. A lap úgy tudja, hogy a tervezett sztrájk akár 40 kormányablakban, járási hivatalban is megvalósulhat. Az MKKSZ sztrájkoló dolgozóit több szervezet is szolidaritásáról biztosította, a köztisztviselők mellett mellett a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége (CESI) elnökségi állásfoglalásban állt ki. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is támogatja a köztisztviselők követeléseit.
A lap szerint a könyvtári, levéltári, múzeumi dolgozók helyzete sem jobb a köztisztviselőkénél. Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke elmondta, hogy a szektorban a bérszínvonal meglehetősen alacsony. A közvetlenül minisztérium alá tartozó intézményekben 2021 óta nem volt semmiféle érdemi pluszforrás a bérek emelésére, az önkormányzati intézmények esetében pedig 2022 óta nem volt központi költségvetési forrás. Ezeknek a dolgozóknak a jövedelme már 2021-2022-ben is éppen csak az adott év garantált bérminimumát érte el, vagy alig haladta meg, a béremelés az inflációt sem kompenzálta – mondta Dobrovits Orsolya.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az ágazat jelentős részében elfogyott a türelem: egyre több dolgozó lenne hajlandó sztrájkolni - írják. "Rendkívül ingerültté teszi a dolgozóinkat az, hogy kimagasló szakmai tudással, sok évtizedes munkatapasztalattal is marad az árrésstoppos csirkeszárny. Ez rendkívül cinikus hozzáállás a döntéshozók részéről" – mondta a szakszervezet elnöke. A minisztériumot folyamatosan kéri a szakszervezet az egyeztetésre, de a kulturális tárca egyelőre nem reagált a megkereséseikre. A szakszervezetnek – az MKKSZ-hez hasonlóan – az az álláspontja, hogy az önkormányzatoknak nem önerőből kellene ekkora mértékű béremelést finanszírozniuk, ez mindenképpen központi költségvetési forrást igényel.