Pénzcentrum • 2025. április 1. 11:34
A láthatatlan munka óriási terhet ró a nőkre, mégis alig kap elismerést – sem társadalmi, sem anyagi szempontból. Bár ezek a fizetetlen tevékenységek – háztartási munka, gyermekgondozás, idősápolás – nélkülözhetetlenek, még mindig természetesnek veszik, hogy főként a nők végzik. Ha a GDP-ben is megjelennének, 25%-os növekedést eredményeznének. Magyarország pedig az egyik legrosszabbul teljesít az EU-ban a nemek közötti munkamegosztás terén, ami tovább mélyíti a bérszakadékot és a nők egzisztenciális kiszolgáltatottságát.
A láthatatlan munka kifejezés 1987-ben jelent meg először, és azt a fizetetlen munkát jelenti, amelyet a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai, jellemzően nők.
“Fontos megjegyezni, hogy a kifejezésben a láthatatlan nem magára a munkára utal, amelynek igenis látható eredményei vannak, hanem arra, hogy a társadalom sokszor nem becsüli meg, pénzzel és elismeréssel nem honorálja ezeket a tevékenységeket” - szögezi le Dr. Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője, akivel a Pénzcentrum is készített interjút:
Hogy milyen irdatlan mennyiségű láthatatlan munkát végzünk (elsősorban a nők), azt jól mutatja, hogy a KSH számításai szerint a GDP 25%-kal nőne, ha a gazdasági mérőszámokba ezeket a tevékenységeket is bevonnánk. Ezek pedig elsősorban a nők vállát nyomják, pláne itthon: a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének tavaly publikált adatai alapján 2024-ben hazánk az egyik legrosszabbul teljesített a gyermekes férfiak és nők közötti háztartási munka megoszlását tekintve (76-19%). A gyermeket nevelő férfiak csupán 19%-a végez napi szinten háztartási munkát, ami a legalacsonyabb érték az EU-ban.
Magyarországon egy nő átlagosan 18%-kal keres kevesebbet, mint egy férfi. Hogy ez hogyan függ össze a láthatatlan munkával? „A háztartási és gondozási feladatok egyenlőtlen elosztása amellett, hogy jelentős terhet ró a nőkre ahhoz is vezet, hogy kevesebb idejük és korlátozottabb lehetőségeik jutnak a fizetett munkára. A nők kevesebb lehetőséget kapnak arra, hogy a munkahelyükön előbbre lépjenek, magasabb fizetést kapjanak, nem tudnak olyan rugalmasan rendelkezésre állni, és sokszor csak részmunkaidőben tudnak dolgozni, hogy a fizetetlen munkát végezzék, amiért gyakran semmilyen megbecsülést nem kapnak a környezetüktől" - magyarázza a problémát Csernus.
A társadalmi sztereotípiák pedig rengeteget rontanak a helyzeten: egy tavaly publikált európai uniós kutatás szerint a magyarok 70%-a úgy gondolja, hogy a nők elsődleges feladata az otthoni feladatok ellátása és a gyerekgondozás, illetve ugyanekkora arányban értenek egyet azzal, hogy egy nő számára mindig a családnak kell az elsőnek lennie. „A társadalmunkban uralkodó nemi sztereotípiák folyamatos kölcsönhatásban vannak a kormányzat káros családpolitikai narratívájával. Utóbbi a nők társadalomban betöltött szerepét egyre inkább a gyermekgondozási és otthoni feladatokhoz köti, a nőket vagy valakinek az anyjaként, vagy valakinek a feleségeként képzeli el. Mindez összességében a nők súlyos egzisztenciális kiszolgáltatottságához vezet" - magyarázza Dr. Csernus Fanni.