G7 • 2025. március 26. 09:19
Az elmúlt időszakban Magyarországon és külföldön is számos vállalatnál tervezték csökkenteni, vagy csökkentették is a home office-ban tölthető munkanapok számát. A magyar adatokból leginkább az látszik, hogy távmunka még mindig kevéssé elterjedt Európa egészéhez képest, és a tömeges visszarendelés a járvány súlyosabb szakaszát követően hamar lezajlott hazánkban. A munkavégzés viszont tagadhatatlanul átalakult, a hibrid munkavégzés elterjedtté vált - írja a G7. A munkáltatók és dolgozók sok helyen azonban még most is egymásnak feszülnek a kérdésben, hány home office nap lenne ideális, mindkét oldalon vannak érvek.
A Randstad Magyarországra vonatkozó kutatása szerint 2024-ben a megkérdezett cégek 14 százalékánál csökkentették a home office napok számát, és a cégek 10 százaléka tervezte a csökkentést 2025-ben. A KSH felmérése szerint viszont amíg a járvány előtt körülbelül 90-100 ezer ember dolgozott rendszeresen vagy alkalmanként távmunkában, a számuk a járvány csúcsán, az első hullám idején csaknem 700 ezerre nőtt, majd innen 2023-ra és 2024-re körülbelül 350-400 ezerre csökkent. Sőt, a KSH adatai szerint 2024-ben még enyhe növekedés is volt a távmunkázó magyarok arányában 2023-hoz képest. A növekedés ellenére ugyanakkor a távmunka hazai elterjedtsége az Európai Unió más tagállamaihoz képest alacsony, és az is maradt.
Az Eurostat adatai alapján az látszik, hogy 2023-ban csak Bulgáriában, Görögországban és Romániában dolgoztak kevesebben rendszeresen vagy néha távmunkában, mint Magyarországon - írja a lap. A legtöbb uniós tagállamban az a trend rajzolódik ki, hogy 2019-hez képest a járvány hatására 2021-re jelentősen megugrott a távmunkában (rendszeresen vagy néha) dolgozók aránya, majd ezt követően kisebb mértékben szinte mindenhol visszaesett 2023-ra.
Az Egyesült Államokra vonatkozóan Nick Bloom, a téma egyik legtöbbet hivatkozott kutatója, a Stanford Egyetem közgazdász professzora által egy podcastban idézett adatok alapján az USA-ban a járvány előtt az összes munkanap 7 százalékában dolgoztak otthonról, a járvány első hullámának csúcsán, 2020 áprilisában ez az arány 60 százalékra nőtt, majd 2023-ra 25 százalék körülre csökkent, és ezen a szinten is stabilizálódott 2024-ben. Bloom szerint ezek az adatok azt igazolják, hogy bár a hírek szerint a munkavállalókat visszarendelik az irodába, a valóságban a közelmúltban nem voltak nagy változások - írja a lap.
Az Eurofound felmérése alapján uniós átlagban 2023-ról 2024-re 36-ról 41 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik soha nem dolgoznak távmunkában, és 19-ről 14 százalékra csökkent azoké, akik kizárólag így dolgoznak. A felváltva otthonról és munkahelyen is rendszeresen dolgozók aránya viszont nem változott jelentősen, és a felmérésből az is kiderült, hogy a hibrid munkavégzést preferálja a megkérdezettek többsége (a nők 56, a férfiak 54 százaléka). A Eurofound és a Randstad kutatása alapján az is érződik, hogy a munkaadók és a dolgozók elképzelései nem mindig egyeznek meg az irodán kívüli munkanapok maximális számát illetően. A munkavállalók többet dolgoznának otthonról, a munkaadók pedig azt szeretnék, ha többet lennének az irodában.
A statisztikákból az rajzolódik ki, hogy a távmunka a járvány első hullámai alatt tömegesen alkalmazott kényszermegoldásból kisebb mértékben, de mégis széles körben alkalmazott és elfogadott gyakorlattá vált a munkahelyeken.
Ez a meccs még nincs lejátszva?
A cégek továbbra is szeretnék, ha a dolgozók többet lennének az irodában, mint a munkavállalók nagy része inkább kevesebbet tartózkodna ott. Gyakori érv, hogy a munka nem olyan hatékony otthonról, a cégek nem tudnak hatékonyan működni, de több alternatív magyarázat is felmerül. Nick Bloom szerint például az amerikai nagyvállalatoknál egyáltalán nem a home office hatékonyságával voltak problémák, hanem sok cég túl sok embert vett fel a járvány utáni újraindulás során, és a szigorítással valójában az volt a cél, hogy a dolgozók egy része magától mondjon fel. Vagy lehetséges, hogy egy vállalat menedzsmentje azért vezet be ilyen intézkedést, hogy eltolja magától a felelősséget a cég rossz teljesítményéért. Egy 2023-as kutatás szerint az intézkedés hatására sok cégnél csökkent a munkavállalói elégedettség, viszont nem javult a vállalatok pénzügyi teljesítménye, és nem nőtt az értékük sem a tőzsdén.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Vannak azonban olyan kutatások is, amelyek alapján valóban csökkent a hatékonyság, ezeket szokták a cégek példának hozni. Az ilyen kutatások eredményeit viszont megkérdőjelezhetővé teszi, hogy azok többnyire azt a időszakot vizsgálják, amikor még dúlt a pandémia. Így külső okok is közrejátszhattak a teljesítménycsökkenésben. De vannak más negatívomai a távmunkának: közvetetten ugyan, de negatívan hathat a dolgozók munkájára az is, ha teljesen távmunkában dolgozva az elszigeteltségében elvesztik a motivációjukat. Ráadásul kimutatták azt is: a távmunka hatására kevesebb kreatív ötlet születik, hiszen csökken a spontán interakciók lehetősége a dolgozók között.
Ugyanakkor sok kutatás azt is bebizonyította, hogy a távmunkának számos pozitív hatása is van mind a munkavállalók, mind a cégek szempontjából. Vannak esetek, amikor az otthoni munkavégzés produktívabb, javítani tudja a munkavállalói elégedettséget és ezzel a motivációt is, mivel a dolgozók időt nyernek azzal, hogy nem kell ingázniuk, és könnyebb megtalálniuk az egyensúlyt a munkájuk és a magánéletük között is. Ez végeredményben a cégeknek is előnyös lehet, mert ilyen módon képesek lehetnek csökkenteni a fluktuációt, amely pluszköltség egy vállalatnak.
A kutatások arra is rámutatnak, hogy a távmunka körüli konfliktusok gyakran a bizalomról, pontosabban annak a hiányáról szólnak a munkahelyeken. Kiderült, hogy a megfigyelő szoftverek hatása kontraproduktív lehet, mivel a használatuk aláássa a dolgozói bizalmat, és kifejezetten lázadásra és szabályszegésre sarkallja őket. A menedzserek kontrollra és a munkavállalók autonómiára vonatkozó igénye közti legjobb kompromisszumot a rendszeres és alapos teljesítményértékelések jelenthetik.
Az elvitathatatlan, hogy van értelme a személyes jelenlétnek: jobb az innovációnak, a mentorálás szempontjából, és hozzátesz a vállalati kultúrához. Ehhez azonban nem feltétlenül szükséges heti 3 napnál több – mondta erről Bloom.