Borbándi Dániel • 2025. március 17. 05:28
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia térnyerése olyan sebességgel formálta át a mindennapjainkat, amelyre korábban aligha számíthattunk. A technológia, amelyet egykor legfeljebb sci-fi regények lapjain képzeltünk el, ma már az élet szinte minden területén jelen van – az okostelefonoktól kezdve a pénzügyi szektoron át egészen az oktatásig. Nem túlzás azt állítani, hogy a mesterséges intelligencia hétköznapi felhasználásának elterjedése új korszak kezdeteként jelenik majd meg a történelemkönyvekben. A Pénzcentrum éppen ezért folyamatosan figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia fejlődésének különböző aspektusait, hogy olvasóink számára érthetőbbé és kézzelfoghatóbbá tegyük ezt a sokszor még a szakembereket is zavarba ejtő világot. Korábban írtunk a mesterséges intelligencia és a magyar robotika helyzetéről, egy másik interjúnkban pedig többek között az AI oktatásba beépíthető lehetőségeit, esetleges kihívásait elemeztük. Most egy még ennél is vitatottabb területre eveztünk: a mesterséges intelligencia alapú technológia már a jogi világban is megjelent – de vajon az igazságosság kánaánját, vagy egy szörnyű disztópiát vetít előre az AI használata? A legfontosabb felmerülő kérdésekre dr. Tamási Artúr, a Baker McKenzie ügyvédi iroda vitarendezési csoportjának társ-vezetője válaszolt.
Jelenleg milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a bírósági döntéshozatalban világszerte? Van-e példa arra, hogy bizonyos országokban már használnak AI-t jogi döntések meghozatalához?
Jelenleg nincs ismert példa arra, hogy az AI akár önálló döntéseket hozzon, akár AI asszisztált döntéshozatalt alkalmazzanak bírósági eljárásokban. Az AI talán legismertebb európai bírósági felhasználása eleddig az volt, hogy egy holland bíró szakvéleményt íratott egy AI robottal. Ezt is rengeteg kritika érte, az egyetlen dicséret amit a bíró kapott, az volt, hogy legalább az ítéletből világosan kiderült az AI használata. A bíró védelmében meg kell említeni, hogy egy viszonylag kísértékű ügyről volt szó, ahol a szakértői díj önmagában elérhette volna az ügyértéket.
Ugyanakkor a hírek szerint Kínában már 2023-ban született AI által meghozott választottbírósági ítélet. A jogszabályok Törökországban is megengedik azt, hogy AI hozzon választottbírósági ítéleteket, más országokban viszont, így például Franciaországban vagy Hollandiában, ez kifejezetten tilos.
Világszerte van arra törekvés, hogy kisebb, tipikusan fogyasztói ügyekben alternatív vitarendezési szolgáltatásokat a jelenlegi jogrendszer mellett állami szereplők, köztestületek nyújtsanak, és ebben a mesterséges intelligencia közreműködését is igénybe vegyék. Jelenleg az alternatív vitarendezés lehet az a terület, ahol az MI bíráskodásnak lehet helye. A részvételt ugyanakkor nem lehet ebben kötelezővé tenni, és biztosítani kell a bírói felülvizsgálat jogát a résztvevőknek.
Sokkal kevésbé átlátható az, hogy egyes nem állami vitarendezési fórumokon (mint pl. egyes piacterek saját vitarendezési platformjai), milyen mértékben és mire alkalmaznak AI technológiákat.
És bár az AI, mint sok más területen, asszisztensként itt is jelen lehet, hosszabb távon valószínűtlen az, hogy bíróságokon, illetve komolyabb, nagy ügyeket tárgyaló választottbírósági fórumokon közvetlenül az AI lesz az, ami döntéseket hoz majd. Ennek egyfelől jogi akadályai is vannak, másfelől jelenleg a technológia sem tart ott, hogy ez megvalósítható legyen és a robbanásszerű fejlődés ellenére sem biztos hogy bárha is eljut odáig.
A laikusok rendszerint csak a jogalkalmazási aspektust látják a bíróság tevékenységében, de az, különösen elsőfokon, jelentős részben ténybíráskodás is. Ez azt jelenti, hogy mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy mi és hogyan történt, és csak ezt követi a jogszabályok alkalmazása.
A ténybíráskodásban, azaz például annak eldöntésében, hogy kit indokolt tanúként meghallgatni, jelenleg még nehezebb az AI önálló eljárását elképzelni, bár épp a tanúmeghallgatások vonatkozásában az AI izgalmas lehetőségeket is rejt. Például hazugságvizsgálat testbeszéd elemzés alapján, ami nyilván önmagában is rengeteg személyiségi jogi és adatvédelmi kérdést vet fel.
De talán a legfontosabb akadály az AI bíráskodás előtt az, hogy a bíróságoktól – joggal – indokolt döntéseket várunk el, amelyek számot adnak a megállapított tényekről, arról hogy ezek tények milyen bizonyítékok alapján kerültek megállapításra és arról is, hogy a megállapított tényállással kapcsolatban milyen jogszabályok kerültek alkalmazásra és hogyan. Ugyanakkor az AI legismertebb korlátja éppen az, hogy nem követhető, hogy az eredmény pontosan miből és hogyan adódott.
Fontos szempont emellett az is, hogy a bírói jogalkalmazásnak sok esetben van mérlegelési része, illetve van egy jogfejlesztő funkciója. Sem a mérlegelés, sem a jogfejlesztés – a jog értelmezésének az adott társadalmi valósághoz és a társadalom morális elvárásaihoz való illesztése – nem kezelhető statisztikai alapon, ami az AI rendszerek alapvető jellemzője. A fentiek miatt bizonyos szűk kivételeket leszámítva hosszabb távon is inkább abban érdemes gondolkodni, hogy az AI rendszerek hogyan tudják a bíró munkáját segíteni, anélkül hogy az ítélkező tevékenységet átvennék.
Milyen jogi akadályok vagy korlátozások gátolják, hogy egy AI-rendszer önállóan ítéletet hozzon egy perben? Elképzelhető, hogy a közeljövőben változnak ezek a szabályok?
Alapvető emberi jog a tisztességes eljáráshoz való jog, amelynek része, többek között, a törvényes bíróhoz való, és az indokolt döntéshez való jog is. Ez olyan, a Alaptörvényben és nemzetközi szerződésekben is rögzített jog, aminek a megváltoztatása nem várható és nem is indokolt. A bíróvá válás feltételeit ugyancsak sarkalatos törvények bástyázzák körül, így egy AI robot aligha lehet törvényes bíró.
Az Európa Tanács 2018-ban kiadott egy etikai kódexet a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatásban való alkalmazásáról, amely még az AI asszisztált bírói döntéshozatalt is erős fenntartással kezelendő területként nevesíti. Az EU AI Rendelete az AI bármilyen igazságszolgáltatási felhasználását magas kockázatú tevékenységnek tartja, így arra a magas kockázatú tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat kell alkalmazni.
Ha a végső döntésre még nem is, a döntéselőkészítés támogatására már alkalmas lehet a mesterséges intelligencia. A bírói határozat a piramis csúcsa, de rengeteg adminisztratív feladat, az ügyiratok összefoglalása, az adatbázisok ellenőrzése van „a piramis alján”.
Ezzel együtt személy szerint indokolhatónak tartanám azt, ha bizonyos típusú kisértékű ügyekben lenne mód arra, hogy az AI egy első döntést hozzon, annak biztosításával, hogy az minden esetben bírói kontroll alá eshessen, tehát pl. bármelyik fél fordulhasson a bírósághoz a döntés ellen. Ebben a formában az AI egyfajta előzetes döntést hozna és az eljárás csak abban az esetben folytatódna a rendes bírósági úton, ha a döntést a felek bármelyike megtámadná. Egy ilyen megoldással talán az alapvető jogok is biztosíthatóak volnának.
Azért látom ezt minden nehézség ellenére indokoltnak, mert minden jogrendszerben vannak olyan kisértékű ügyek amik egyszerűen nem kezelhetők gazdaságosan, mert a költségek elérik vagy meghaladják a ügyértéket. Ez sok esetben azt eredményezi, hogy a jogviták a költségek miatt rendezetlenek maradnak, illetve rendezésük esetén a nyertes fél költségei vagy nem térülnek meg, vagy pedig a vesztes fél kénytelen aránytalan terhet viselni.
Persze, az AI ezt nem oldja meg teljeskörűen, de jelentősen csökkentheti a rendezetlen vagy gazdaságtalanul rendezett ügyek számát, ha a döntéseit a felek számottevő arányban elfogadják. Erre bizonyos kis ügyértékű ügyeknél látok esélyt.
Ha egy AI által generált döntés hibásnak bizonyul, ki vállal érte felelősséget? Az AI fejlesztője, a bíróság, vagy más szereplő?
Ha az állam vagy a bíróságok úgy döntenek, hogy egy AI megoldást vesznek igénybe, úgy a jogkereső közönség felé ők felelnek a rendszer hibáiért.
Az más kérdés hogy az állam és a bíróságok adott esetben maguk is igénnyel léphetnek fel a fejlesztővel szemben, de nem önmagában a hibás döntés, hanem a rendszer nem megfelelő működése miatt. A rendszer tanítására használt adatbázisokat nyilván a megrendelő igényei alapján kell összeállítani és az adatbázisba a megrendelői igénynek megfelelően bekerülő döntésekből származó hibákért a szoftverfejlesztő aligha felel.
A korábbi ügyek, ítéletek AI elemzése és az azon alapuló jogszolgáltatás az etikai mellett technológiai problémákat is felvet. A szabályozók gyorsan változnak, és ezzel a jelenlegi AI rendszerek nem tudnak lépést tartani. Nem úgy működnek, hogy egy adott tényállásra alkalmazzák a szabályokat, hanem az adott tényálláshoz hasonló esetekre keresnek döntéseket. Ez azt is jelenti, hogy alkalmazásuk az angolszász esetjogban jobban elképzelhető, mint az átfogó, absztrakt szabályokon alapuló kontinentális jogrendszerben – ahova Magyarország is tartozik. Az AI ráadásul csak az okiratokra tudna támaszkodni, a bíráskodás viszont nem csak jogalkalmazás, hanem – különösen első fokon – az érintettek meghallgatásán, egyéb bizonyítási cselekményeken alapuló ténybíráskodás.
Milyen hatása lehet az AI-alapú jogi döntéshozatalnak az ügyvédi szakmára és a jogi munkákra? Várható, hogy egyes munkakörök megszűnnek vagy átalakulnak?
Az AI technológiák sok más mellett az ügyvédi munkát is jelentősen megkönnyíthetik, azonban itt is inkább előkészítő, támogató szerepben. Jogi tanácsadását, beadvány szerkesztését nem lehet AI-ra bízni, ugyanakkor az AI alkalmas lehet jogesetek átnézésére, más nagyobb adatbázisok átnézésére (pl. egy vállalat összes szerződésének átnézésére egy adott szempontból), tipizált szerződések előkészítésére, amit aztán az ügyvéd átnéz és javít. További felhasználási terület lehet egyes bírók döntéseinek kielemzése, tanúvallomások kiértékelésére (például a már említett testbeszéd szempontjából).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Utóbbi felhasználási lehetőségek maguk is számos jogi és etikai kérdést felvetnek, így ezek használatára csak a jogi és etikai szempontok teljeskörű figyelembe vétele mellett kerülhet sor. Franciaországban pl. már most tilos a bírok AI alapú profilozása annak megállapítására, hogy bizonyos típusú ügyekben vagy kérdésekben milyen döntéseket hoznak.
Mennyire csökkentheti az AI alkalmazása a bírósági ügyek költségeit és időigényét? Gazdasági szempontból megérné bevezetni ezt a technológiát?
Azt gondolom, hogy az AI technológiák elsőként inkább potenciálisan növelni fogják a bírósági ügyek költség- és időigényét. Mint minden technológiát, ezt is lehet jó és rossz célokra is használni. Rossz célok alatt értem pl. a hamis kép- és hangfelvételek, hamis aláírások vagy iratok stb. AI-val való generálását. Akik az AI-t rossz célokra akarják használni, azokat nem bíbelődnek szabályokkal vagy morális megfontolásokkal, elkezdik a technológiát használni, amint rendelkezésre áll. Igen valószínű, hogy az AI által generált tartalmak már ma is a bíróságokon vannak, és ezek kiszűrése idő és költség.
A szabályok megalkotásával és a morális kérdések tisztázásával az AI a jó oldalon is hadra fogható, és hatékonyabbá teheti a bírók és az ügyvédek munkáját is. Ez jelenthet költség- és időmegtakarítást is. A jelenlegi fejlettségi szint mellett, illetve bármilyen rendszer bevezetésekor azonban biztosnak látszik hogy az AI munkáját valamilyen módon vissza kell ellenőrizni, ezért jelentősebb pozitív hatás a technológia további fejlődésével és használatának megtanulása után várható.
A tisztességes eljárás biztosítása ugyanakkor szükségszerűen bizonyos időigénnyel jár (pl. minden félnek biztosítani kell, hogy minden iratra nyilatkozatot tehessen, jogorvoslatot kell biztosítani), ezért egy ponton túl az eljárások időigénye nem csökkenthető.
Ugyanígy a megalapozott és indokolt döntés gazdaságilag is értékkel bír és társadalmi szempontból is nélkülözhetetlen, mert enélkül a döntés puszta hatalmi önkényként jelenne meg. Az indokolás sokszor segít a vesztes félnek is megérteni és elfogadni a döntést még akkor is, ha azzal nem ért egyet. A döntések publikálása pedig mindenkinek segít abban, hogy a jövőbeli magatartását hogyan célszerű alakítania. Egy ilyen indokolt döntés meghozatala a jelen ismereteink szerint nélkülözhetetlenné teszi az emberi bírói munkát. Megfontolást igényel ezért, hogy az AI technológiát milyen mértékben használjuk a költségcsökkentésre és milyen mértékben fókuszálunk ehelyett vagy emellett arra, hogy a technológia segítsen emelni a bírói döntések színvonalát.
Léteznek már olyan AI-megoldások, amelyek hatékonyabbá teszik a jogi eljárásokat (például gyorsabb precedenselemzés vagy ügyek előzetes szűrése)?
Léteznek AI alapú jogi asszisztensek, „virtuális recepciósok” a munka támogatására: a prioritások meghatározására, a felek közötti időpontegyeztetésre, titkári jellegű feladatok elvégzésére. Más eszköz a szerződésmenedzselésben segít: feldolgozza azokat, kiemelve a lényeges elemeket, vagy éppen a lejáratra vonatkozó emlékeztetőt állít be. Bizonyos AI megoldások alkalmazhatók a megfelelőségi eljárásokban: ezek nagy mennyiségű adathalmazból ki tudják szűrni a személyes adatokat vagy üzleti titkokat, ezáltal segítve bizonyos iratok anonimizálását.
Az AI alkalmas az ügyekkel kapcsolatos „jóslásra” is. A bírósági statisztikák alapján megállapítható egy adott ügy várható hossza, sőt, akár a kimenetele is. Ugyanakkor több jogban kifejezetten tiltják a bírók vagy választottbírók ez alapján való profilozását.
(a Pénzcentrum korábban néhány esetben már élt azzal, hogy bizonyos kérdésekben mesterséges intelligencia-alapú jóslatot kérjen, noha ezeket szerintünk is érdemes kellő fenntartásokkal kezelni.)
A jelenleg a piacon elérhető AI megoldások a peres területen elsősorban a jogeset keresést, joganyagok összefoglalását segítik illetve az általános irodai megoldások (pl. a Microsoft irodai szoftvercsomagjába épített mesterséges intelligencia) a kapcsolódó technikai munkafolyamatokat tudják segíteni. Ismert továbbá olyan eszköz is, amely a beruházásvédelmi területen eljáró választottbírókat értékeli aszerint, hogy inkább a beruházók, vagy inkább az állami felek oldalán állnak. Utóbbi használatával, ahogy említettem, óvatosan kell eljárni, mert van ország, ahol tilos az ilyen profilozás.
A nem peres területen használt szoftverek elsősorban nagy adattömegek kezelését könnyítik meg, pl. egy jogi átvilágítás során, illetve tipizált szerződések előkészítését segítik, de ez mindig ügyvédi felülvizsgálatot és kiegészítést igényel.
Számos eszköz áll a jogkereső közönségnek is a rendelkezésére. A Baker McKenzie ügyvédi iroda több, az internetes felületen elérhető vagy mobiltelefonos applikációként letölthető szoftveres megoldást biztosít az ügyfelek számára, amelyek például választottbírósági klauzulát ajánlanak egy kérdéssor alapján, segítséget nyújtanak egy rajtaütésszerű hatósági vizsgálat esetén, vagy épp azt értékelik, hogy egy tranzakció bejelentés köteles-e a versenyhatóságnál.
Ha a mesterséges intelligencia döntései statisztikai alapokon nyugszanak, nem áll fenn a veszélye, hogy egyes társadalmi csoportok hátrányos helyzetbe kerülnek?
A jelenlegi tapasztalatok és ismeretek alapján a mesterséges intelligencia megismétli, sőt talán fel is erősíti azoknak az előítéleteknek a hatását, amelyek egyes bírói döntésekben megjelennek. Így a bírói ítéletekben esetlegesen megjelenő előítéletek a mesterséges intelligencia döntéseiben is tükröződnének.
Ezt nehéz kiküszöbölni, egyrészt mert minden jogerős bírói döntés egyenértékű, a köztük való válogatás pedig szubjektív, így kérdéses, hogy ki és milyen alapon lenne jogosult egy olyan válogatott adatbázis összeállítására, amin a mesterséges intelligencia tanulna.
Másfelől, egy ilyen válogatás elkészítése aligha oldható meg gazdaságosan ha sok döntésből álló adatbázist akar valaki készíteni. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy csak iratokból dolgozó mesterséges intelligencia a betanítása alapjául szolgáló döntésekben meg nem jelenő, saját előítéletekkel aligha rendelkezik, és az iratokból nem is feltétlenül tudja felismerni a diszkrimináció alapjául szolgáló körülmények fennálltát.
Címlapkép és fotók: Berecz Valter