Drávucz Péter • 2025. január 13. 10:05
2023 nyara óta minden, 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező és a pénzmosási jogszabályok alá eső cégeknél fel kellett állítani a visszaélés-bejelentési rendszert, 2023 decemberétől pedig már a 50-249 főt foglalkoztató cégeknél is kötelező a rendszer. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértő szerint bár a bejelentések között ritkán fordulnak elő súlyos esetek, időnként elfogadhatatlan, munkahelyi zaklatást jelentő ügyek kerülnek felszínre, amelyek jelentős hatással lehetnek a vállalat működésére. Ugyanakkor a bejelentések nagy része valójában „eltévedt" fogyasztói panasz.
A közérdekű bejelentések szabályozása hosszú múltra tekint vissza Magyarországon: legelőször az 1977. évi I. törvény foglalkozott átfogó módon a panaszokkal és közérdekű bejelentésekkel – mondta el a Pénzcentrumnak a Provaris Varga & Partners szakértője. Orbán Zsombor szerint ezt a szabályozást a 2004. évi XXIX. törvény helyezte hatályon kívül, amely az európai uniós csatlakozáshoz kapcsolódó jogi harmonizáció részeként a terület legfontosabb szabályait a 141–143. §-ban rögzítette, biztosítva a jogalapot a bejelentések kezelésére. Bár 2009-ben újabb szabályozás született a 2009. évi CLXIII. törvény formájában, ez a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal hiányában soha nem lépett hatályba.
A korábban hatályos, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, a régi Panasztörvény megalkotását az Alaptörvény XXV. cikkével való összhang megteremtése és az akkori töredékes szabályozás kiegészítése indokolta. A régi Panasztörvény számos új jogintézményt vezetett be, például az alapvető jogok biztosa által működtetett elektronikus védett bejelentési rendszert, a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer kereteit, valamint a bejelentő-védelmi ügyvédre vonatkozó szabályokat. A jogszabály alkotásakor kiemelt szempont volt, hogy a meglévő jogi megoldásokra építsen, azokat kiegészítve új intézményeket hozzon létre. A régi Panasztörvény volt az a jogszabály, amely a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer szabályozását legelőször felállította Magyarországon, amelynek a bevezetése akkor még nem volt kötelező.
Ám a 2023. évi XXV., a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló új Panasztörvény a magyar vállalkozások jelentős részére kiterjedően, kötelező jelleggel írja elő többek közt azt, hogy miként kell kezelni az ilyen jellegű bejelentéseket és miként kell védeni azok bejelentőit – mondta a szakértő.
A KPMG szakértői szerint egyébként egy visszaélés-bejelentő rendszer bevezetése számos részfeladatot foglal magába: belső szervezési, jogi, informatikai részei vannak, amelyhez a hatékony működés biztosítása végett tájékoztatási, oktatási feladatok is járulnak. Ez azonban nem elég, fontos a rendszer beépítése a vállalati kultúrába, ezért a vezetőknek rendszeresen fel kell hívniuk a figyelmet a létezésére, és célszerű tréningeken oktatni a jogszerű használatát. Teljesen egyértelműnek kell lennie annak, hogy a bejelentő rendszer használata semmilyen összefüggésben nincs a teljesítményértékelő rendszerrel, és semmilyen retorzió nem érheti azt, aki bejelentést tesz.
Orbán Zsombor a Pénzcentrumnak elmondta: a 250 fő feletti vállalatok előnyösebb helyzetben voltak, mivel sok esetben már működött valamilyen formában bejelentő-védelmi rendszer, vagy a nemzetközi cégek esetén a központi irányítású projektek keretében történt a rendszer bevezetése. Az átállás azonban itt sem volt zökkenőmentes, hiszen az új Panasztörvény számos olyan nemzeti sajátosságot tartalmazott, amelynek a csoportszintű rendszerek nem minden esetben feleltek meg. Emiatt ezeknél a vállalatoknál is szükség volt egy hosszabb, részletesebb implementációs folyamatra.
A kisebb cégek gyakran a minimális megfelelésre törekedtek, például egy e-mail cím, telefonszám vagy egy egyszerű, bejelentő-védelmi űrlap honlapra történő elhelyezésével próbálták teljesíteni a törvényi követelményeket. Bár ez látszólag elegendőnek tűnhet, a működési oldalon már jelentős problémák merültek fel. Például, nem mindegy, hogy ki fér hozzá az e-mail címre érkező üzenetekhez, hiszen a Panasztörvény szigorú bizalmassági előírásokat tartalmaz. A vizsgálatot végző személyeknek biztosítaniuk kell, hogy a bejelentő személyazonosságát még az ügyvezető sem ismerheti meg a bejelentő beleegyezése nélkül. Továbbá, a bejelentések kezelése is komoly kihívást jelent, mivel szoros határidőknek kell megfelelni.
Egy éles bejelentés érkezése után már nincs idő a szükséges dokumentumok és eljárási anyagok kialakítására, ezekre előzetesen kell felkészülni. Egy bejelentés fogadása esetén személyes adatok kezelése történik, így a vállalt kitettsége a GDPR oldalról magasnak mondható, amely különösen abban az esetben igaz, ha szenzitív (személyes adatok különleges kategóriáinak) minősülő adatokat is tartalmaz a panasz, úgy, mint egészségügyi adatok, bűnügyi adatok, szexuális életre vonatkozó adatok, amelyek gyakorinak mondhatóak. Megfigyelhető, hogy a 2023-as évet követően a vállalatok megfelelési aktivitása csökkent, és az új rendszerek bevezetése mérsékeltebb intenzitással zajlik.
Ám tény, a bejelentések között találhatók súlyos munkahelyi „bullying” esetek is. Az ilyen anomáliák felszámolása jelentős pozitív hatással lehet a cég kultúrájára, eredményességére és működési stabilitására, és súlyos esetekben akár munkaviszony megszüntetéséhez, polgári peres eljárásokhoz, vagy büntetőfeljelentésekhez is vezethetnek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Munkahelyi bullying és a kollégák szerepe
A munkahelyi bullying az egyik legelterjedtebb probléma a modern munkaerőpiacon. Ez a viselkedésforma nem csak a dolgozók életminőségét rontja le, de az egész vállalkozás működésére negatív hatással van. A bullying olyan helyzetet jelent, amikor egy, vagy több dolgozó rendszeresen megfélemlíti, zaklatja, vagy kizárja egy másik munkatársat a munkahelyi életből. A Beck and Partners munkaerő-közvetítő cég szerint mivel a munkahelyi mobbing célpontjai a legtöbb esetben már nem mernek kiállni magukért, a kollégák szerepe felértékelődik. Ha látják, hogy valakinek szüksége van a támogatásra, de őket nem érik támadások, sokat tehetnek az elnyomott kollégáért.
Eltévedt „fogyasztói panaszok”
Orbán Zsombor a Pénzcentrumnak kiemelte: általánosságban megfigyelhető, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol a törvényi megfelelés (compliance) szerves része a vállalati kultúrának, a bejelentő-védelmi rendszer bevezetése nem kérdéses, legyen szó akár kisebb cégekről is. A döntő tényező inkább az, hogy mennyi személyi és pénzügyi erőforrást szánnak a rendszer működtetésére, azaz teljes körű implementációt választanak-e, vagy csupán egy minimális, "fapados" megoldást. Nagyobb vállalatok esetében pozitívak a tapasztalatok, mivel a visszaélés-bejelentési rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a vezetéshez olyan ügyek is eljutnak, amelyek az alsóbb vagy középvezetői szinten elakadtak volna, vagy amelyeket a bejelentők nem tennének meg, ha nem létezne egy bizalmas, törvényileg szabályozott eljárás.
Ugyanakkor a bejelentések nagy része valójában "eltévedt" fogyasztói panasz, amely az ügyfélszolgálatra tartozik, és automatikusan elutasításra kerül. Gyakran előfordulnak rosszhiszemű bejelentések is, például volt munkavállalóktól, vagy személyes konfliktusokból fakadóan, amelyek célja valakinek a lejáratása – ezek között abszurd tartalmú bejelentések is akadnak.
A visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül érkezett bejelentések kivizsgálása gyakran bonyolult és speciális szakértelmet igényel. Ilyen esetekben szakértők bevonására van szükség, akik az adatgyűjtést és a vizsgálatot végzik. Ez magában foglalja informatikai eszközök – például telefonok, laptopok és internetes aktivitások – átvizsgálását, valamint tanúkihallgatások lefolytatását, hiszen ezek a szakemberek rendelkeznek a szükséges technikai és jogi szakértelemmel. Ezekben az eljárásokban kiemelten fontos az adatvédelmi előírások betartása, a személyiségi jogok tiszteletben tartása, valamint a potenciális elkövetők ellen megindítandó esetleges peres eljárásokra, illetve büntető feljelentésekre való felkészülés is. A vizsgálatok így összességében rendkívül összetett, magas szintű szakértelmet igénylő nyomozási és jogi műveletek, amelyek az ügy jelentőségét tekintve általában anyagi értékük, vagy a reputációs kockázatuk miatt kritikusak.
A rendszer bevezetése különösen indokolt olyan cégeknél, ahol fennáll a visszaélések lehetősége, míg azoknál a vállalatoknál, ahol ez minimális, a bevezetési hajlandóság általában alacsonyabb, és a rendszer inkább formális jellegű. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok rendszeresen ellenőrzik a bejelentővédelmi rendszerek meglétét, míg a bejelentésekkel járó adatkezelés kapcsán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálódhat. Bár jelentősebb bírságról nem tudni, a NAIH 2023. évi beszámolója alapján a Panasztörvénnyel kapcsolatban jelentős érdeklődés tapasztalható. Egy esetleges komolyabb bírság valószínűleg új lendületet adna a törvényi megfelelés iránti elköteleződésnek.
A bejelentők az e-mailt kedvelik
A bejelentő szóban és írásban is megteheti bejelentését, de telefonos forródrótra, panaszdobozra, e-mailre, applikációra is lehetőség van. Orbán Zsombor szerint a visszaélés-bejelentési rendszer működtetőinek valamennyi csatornát biztosítaniuk kell. A tapasztalat ugyanakkor az, hogy a cégek és bejelentők által is preferált forma az e-mail, vagy az erre kialakított informatikai felület használata.