Pénzcentrum • 2024. december 3. 18:31
Az évtized végéig több mint 85 millió betöltetlen álláshely lesz világszerte, és ezt szinte minden cég megérzi majd. A legnagyobb kihívás tehát nem az, hogy a robotok elveszik az állásunkat, hanem hogy nincs elég elérhető és képzett munkatárs, hogy betöltse azokat – véli Dr. Tóth Ágnes, Prohuman Zrt. vezérigazgatója.
A legtöbb magyar vállalkozásnak továbbra is a megfelelő munkatársak megtalálása és megőrzése jelenti a legnagyobb kihívást, és bár a konjunktúra és dekonjunktúra hullámai átmenetileg növelhetik vagy csökkenthetik a munkaerő iránti keresletet, ez a kihívás várhatóan hosszú távon is velünk marad. És nem csak Magyarországon – a demográfiai változások miatt világszerte ez lesz a helyzet.
2030-ra több mint 85 millió pozíció maradhat betöltetlen világszerte, és ezt szinte minden cég megérzi majd, beleértve a magyar vállalkozásokat is. A legnagyobb kihívás tehát nem az, hogy a robotok elveszik az állásunkat, hanem hogy nincs elég elérhető és képzett munkatárs, hogy betöltse azokat. A megfelelő munkatársak megtalálása minden cég életében a legnagyobb kihívás lesz
– mondta el Dr. Tóth Ágnes.
A munkakörökben szükséges szakértélem és készségek 44%-a átalakul három éven belül az AI miatt
Önmagában igaz, hogy az AI szerepe növekedni fog a munkahelyeken, de ez társadalmi szinten pozitív folyamat lesz.
Az AI lehetővé teszi a munkavállalók idejének 60-70%-át kitevő tevékenységek automatizálását, különösen az információ- és adatfeldolgozás terén. A dolgozók így a nagyobb hozzáadott értékű munkára tudnak koncentrálni, és ezzel nőhet a munka hatékonysága – fogalmazott a szakember. – Bizonyos munkakörök megszűnnek, de újak is létrejönnek. A legfontosabb változás azonban az, hogy amint az IBM kutatása rámutat, a munkával kapcsolatos szakértelem és készségek 44%-a átalakulhat 2027-re. Erre mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak készülniük kell.
– hangsúlyozták.
Dr. Tóth Ágnes hozzátette: ebben a felkészülésben kulcsszerepet játszhatnak a HR-szolgáltatók, mivel hidat képezhetnek a munkáltatók és munkavállalók között: támogathatják a szervezeteket a képzési programok kidolgozásában, a készségigények előrejelzésében és az egyéni fejlődési utak megtervezésében.
"Az elmúlt években számos munkakörben érezhető az AI hatása, bár úgy látjuk, egyelőre inkább egyéni szinten használják az eszközöket az alkalmazottak: mindenki a saját munkájához keres megoldásokat a hatékonyság, gyorsaság és minőség növelésére" – fogalmazott a vezérigazgató.
2025-ben várható, hogy egyre több vállalat szervezeti szintre emeli az AI alkalmazását, amit azzal kezdhetnek, hogy támogatják a meglévő felhasználókat és rendszer szintre emelik a bevált gyakorlatokat. A következő lépés a komplexebb, költségesebb fejlesztések bevezetése, például saját vállalati dokumentumaik feldolgozására szolgáló rendszerek kialakítása. Ezek azonban költségesebb beruházások, így 2025-ban még nem lesznek általánosak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Munkavállalói élmény és hiperperszonalizáció: fókuszban az emberközpontúság
A képzett munkatársak hiánya és az AI növekvő szerepe mellett Dr. Tóth Ágnes szerint a harmadik nagy megatrend, ami meghatározza a következő években a munkaerőpiacot, az emberközpontú kultúra erősödése lesz.
Elsőre paradoxonnak hangzik, pedig kézenfekvő, hogy a digitalizáció és az AI korában felerősödik az ember szerepe és értéke a munka világában.
– mondta el a szakértő.
Az emberközpontúság kulcseleme az ún. hiperperszonalizáció. Míg a hagyományos perszonalizáció a munkavállalók csoportjait célozza meg – például életkor, pozíció vagy szervezeti egység alapján –, a hiperperszonalizáció egy szinttel tovább lép, és az AI, adatgyűjtés és prediktív elemzések segítségével minden munkavállalóra külön-külön, személyre szabott megoldásokat nyújt.
Például egyéni karrier- és képzési ajánlásokat alakít ki az alkalmazottak érdeklődése és teljesítménye alapján, vagy segít megtalálni mindenkinek a legjobb juttatási csomagot – például egyes dolgozók inkább a családi kedvezményeket, addig mások egészségügyi vagy oktatási támogatást preferálnak.
– zárta gondolatait.