Pénzcentrum • 2024. november 24. 17:06
A következő három évben a minimálbér kilenc, tizenhárom és tizennégy százalékkal növekszik, a garantált bérminimum pedig jövőre hét százalékkal fog emelkedni, így a várható három-négy százalékos infláció mellett dinamikus lesz a bérnövekedés - közölte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az államtitkár hozzátette, a reálkeresetek is nagy valószínűséggel növekedni fognak, és ez a fogyasztásban és a háztartásokban is tapasztalható lesz. Megjegyezte, annak, hogy a jelenlegi bizonytalan világpiaci helyzetben megszületett a hároméves bérmegállapodás, "nagyon fontos üzenete van" a piac, a gazdaság, a munkavállalók és a lakosság számára is.
Czomba Sándor elmondta, az egyezség elején a munkaadók egy átlag tízszázalékos minimálbér-növekedési ajánlatot tettek, míg a munkavállalók egy átlagosan tizenkét százalékos növekedést szerettek volna. Mindkét pályával megoldható lett volna, hogy 2027-re a minimálbér elérje az akkori rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát, de a bérdinamika fenntartása és növelése úgy lehetséges, ha a nagyobb számsor él - fejtette ki.
Czomba Sándor közölte, az a cél, hogy 2028-ra "négyszázezer forint körüli" minimálbér legyen Magyarországon, a második pályával "teljesen racionálisnak tűnik", hiszen ez az összeg 2027-ről 2028-ra egy mintegy nyolcszázalékos minimálbér-növekedéssel elérhetővé lesz. Megjegyezte, ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, a munkáltatók valamiféle garanciát, segítséget szerettek volna a kormánytól.
Emiatt azon munkáltatóknak, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat, "csúsztatva" kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-öst, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük - mondta az államtitkár.
Az államtitkár a rádióműsorban arról is beszélt, hogy jelenleg Magyarországon mintegy 211 ezer ember keres minimálbért, és megközelítőleg 330-340 ezer ember garantált bérminimumot. Összeségében a 4,7 millió munkavállalót számláló munkaerőpiacból mintegy egymillió embert érint közvetlenül a minimálbér-emelés - jegyezte meg.
Ezzel kapcsolatban egy korábbi cikkünkben Bagdi Lajos, a Niveus partnere úgy fogalmazott, hogy "abból kiindulva, hogy körülbelül 220 ezer fő van minimálbéren és csaknem 550 ezer fő keres többet, mint a minimálbér, de nem többet, mint a garantált bérminimum, a teljes költségvetési hatás 2025-ben csaknem 100 milliárd forint lesz".
Összességében a minimálbérre jutó teljes munkáltatói költség szintén 9%-al, havi 27 120 Ft-tal nő, míg ez a növekedés a garantált bérminimum utáni teljes munkáltatói költség esetében havi 25 764 Ft (7%-os növekedés), amely már egy 50 fős létszámnál is milliós tétel havonta
– számolta ki Bagdi Lajos.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Czomba Sándor szerint a bérnövekedési pálya sikeres megvalósításához a munkáltatók termelékenységének és hatékonyságának növelésére van szükség. Ezért indít a kormány több kis- és középvállalkozásokat érintő programot, hogy a pályázatokon keresztül megadják a lehetőséget a fejlődésre, növekedésre - tette hozzá.
A Niveus azonban úgy látja, hogy úgy tűnik, hogy a korábban felröppent pletykák – miszerint ezt a jogszabályalkotó a szociális hozzájárulási adókulcs csökkentésével kompenzálhatja – 2025-re mégsem bizonyulnak igaznak, de némi segítséget mégis nyújt a kormányzat azon vállalkozásoknak, akiknek a munkavállalói 290 800 Ft alatt kerestek az elmúlt időszakban, ugyanis a szociális hozzájárulási adót nekik a 2024-es számok alapján kell majd fizetniük 2025-ben.
Habár Czomba Sándor úgy fogalmazott a rádióműsorban, hogy a várható három-négy százalékos infláció mellett mindenki szuámára dinamikus lesz majd a bérnövekedés jövőre, ugyanakkor korábban Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke úgy kalkulált, hogy a nem minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók esetében átlagosan csak 3-8 százalék között születtek meg a bérmegállapodások.
Czomba továbbá azt is hozzátette, a bérnövekedésnek az ország költségvetésére is nagy hatása van, ugyanis az állam a vasútnál, a Volánnál és a postánál százezres nagyságrendben foglalkoztat munkavállalókat, emellett több ellátási forma is a minimálbérhez van kötve.
Fotó: MTI