Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetésével kapcsolatos félreértések miatt korábbi cikkünkben összeszedtük, hogy  hogyan is érinti ez a magyarországi fizetéseket. Majd ezután megbecsültük, mennyi lesz itthon a minimálbér összege, ha mi is átállunk az eu-s irányelv szerinti európai minimálbérre, és ez hogyan viszonyul a jelenlegi minimálbér szintjéhez. A mostani cikkünkben pedig annak jártunk utána, HR szakértők bevonásával, hogy valójában mennyi esély van erre a minimálbér rendszerre és ez mit jelentene a munkáltatóknak és munkavállalóknak. 

"Sok európai országban nincs minimálbér, más országokban ágazati bérek vannak meghatározva, illetve az EU tagországainak is rendkívül eltérő a gazdasági fejlettsége"- kezdte a témát Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. Majd hangsúlyozta, hogy az uniós minimálbérre vonatkozó szabályozás ezért csupán iránymutatásként szolgál, nem pedig kötelező érvényű normaként. Bár az alapelvek szerint a minimálbérnek el kellene érnie

az adott ország átlagbérének 50-60%-át, ezek az arányok az egyes országok gazdasági helyzetéhez és életszínvonalához igazodnak.

Ez biztosítja, hogy az irányelv ne rójon túlzott terheket az eltérő fejlettségű gazdaságokra, miközben lehetőséget nyújt a tagállamoknak a helyi adottságok figyelembevételére. Majd azt is hozzátette, hogy mindamellett, hogy a minimálbér emelése szükségszerű 

figyelembe kell ugyanakkor vennie az adott országban a megélhetési költségeket, a nemzeti termelékenységet, a bérek elosztását, azok általános szintjét. Az nem kérdés, hogy szükséges a bérfejlesztés, a kérdés sokkal inkább az, hogy miként érjük ezt el. Ez csakis úgy fog menni, ha teszünk mögé valami magasabb hozzáadott értéket és gazdasági növekedést is

- magyarázta. Ha eljátsszunk a gondolattal ugyanakkor, hogy a ma ismert KSH által mért átlagbért alapul véve a minimálbérnek mennyivel kellene magasabbnak lennie, ahogy azt jorábbi cikkünkben tettük, kijön, hogy az átlagbér 50%-a ma nettó 216 550Ft, ami egybe esik a szakmunkás minmálbér összegével. A minimálbért tekintve (nettó 177 400 Ft) viszont 39 150 Ft a különbség, ami 22%-os különbséget jelent.

Ennek a ledolgozására elegendő a 3-4 év, ha közben nincsnek gazdasági és egyéb válságok és az éves 12-15%-os minimálbér-növekedéshez 5% alatti inflációs ráta társul. Ellenkező esetben a cél elérése éveket csúszhat

- tette hozzá a kereskedelmi igazgató. Majd részletesen kifejtette, "hogy ennyivel megemelhető legyen a minimálbér az nem egyszerűen matematikai feladat, hanem magasabb értéket kell termeljenek a munkavállalók" Az igazgató egy nagyon részletes leírást adott arról, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy ez a "magasabb termelés" megvalósulhasson. 

1. A komolyabb cégek, szigorú tervezés mellett működnek. Az előző év végén megtervezik a következő évi működésüket, aminek markáns része a bérköltség. A megnövekedett bérköltségeket a cégek alapvetően négyféleképpen igyekeznek kigazdálkodni. Ehhez pedig szükséges lépések, hogy 

• beépítik a termék vagy szolgáltatás árába, ami így nem biztos, hogy piacképes marad;
• több bevételt kell generáljanak a büdzsé tervezésében, mint amit korábban terveztek, ami egy recesszív piacon elég kockázatos vállalás, és bedöntheti az adott cég működését, de mindenképp veszteséget termel, ha nem sikerül teljesíteni a célokat;
• átstrukturálják a termelésüket, leépítik az emberek egy részét és alacsonyabb létszámmal, automatizált megoldásokkal, robotizációval pótolják a hiányzó embereket, A bér növekszik, de a kevesebb adózó állampolgár és több munkanélküli sem az államnak, sem a munkavállalóknak nem jó;
• csökkentik a működési költségeiket tovább szűkítve a mozgásterüket, elhalasztanak minden fejlesztést és feszített működés mentén igyekeznek kigazdálkodni a költségnövekményt, de valójában egy lassú elbocsátás veszi kezdetét, és az adott cég versenyképessége nagy valószínűség szerint romlik.

2. Az elbocsátási hullám már megkezdődött az elmúlt években, ami nem nagy létszámú leépítésekben, hanem lassú, csendes elbocsátásokban jelentkezett. A megüresedett pozíciókat a cégek nem töltötték fel vagy bizonyos munkaköröket összevontak, illetve sokan automatizálnak a felszín alatt, és leváltják a munkavállalókat gépekre. A rengeteg új beruházás ezen munkavállalók komoly tömegeit felszívta, de a folyamat már lassul, és előbb-utóbb átfordul.

3. Az elmúlt 5 évben szinte sorozatosak voltak a válságszituációk a magyar gazdaságban. A cégek mindezek mellett szembesültek egy bérversennyel is. Korábban nem látott mértékű cégcsökkenés vette kezdetét a hazai piacon. Látványosan több cég szűnt meg, immáron második éve, mint amennyi született és jellemzően a hazai kkv sérült leginkább.

4. A bérek reálértékének a fejlődése mellett az sem elhanyagolható tény, hogy a magyar munkavállalók mobilitása komoly mértéket ért el és korábbiakkal ellentétben több mint 1 millió munkavállaló váltott éves szinten állást, ami komoly dinamikát jelent a hazai munkaerőpiacon.

5. A hazai bérszínvonal, egyre lejjebb csúszik, ezért elengedhetetlen a felzárkózás, ha szeretnénk megállítani az elvándorlást.

Az európai minimálbér bevezetését illető kétségeket támasztja alá a többi szakértő véleménye is, 

az EU-s minimálbér irányelv bevezetése kétségkívül jelentős hatással lenne a magyar munkaerőpiacra, de vegyesek lennének a hatásai. Egyrészt, javítaná az alacsony jövedelműek életszínvonalát és vásárlóerejét, közvetve növelné a fogyasztást és csökkentené a jövedelmi egyenlőtlenségeket is, ami egyértelműen pozitív. Másrészt, az elmúlt évek magas inflációja után az sem kizárt, hogy az erőteljes bérkiáramlásnak további inflációgerjesztő hatása lesz, hiszen hiába emelkednek a bérek, ha közben az árak elszállnak, így végeredményben a fizetések vásárlóereje alig nő

- kezdte Dénes Rajmund Roland,a Humán Centrum cégvezetője. Valamint kiemelte, hogy " az emelkedő minimálbér miatt a magasabb képzettségű vagy hiányszakmákban dolgozók is nagyobb bérnövekedést várhatnak, ami bérinflációhoz vezethet, és ez komoly anyagi terhet róhat a munkaadókra. Azok a cégek, amelyek nem tudják felvenni a versenyt, elbocsátásokra kényszerülhetnek, és az sem kizárt, hogy kerülő utakon próbálnak igazodni a körülményekhez, ami hozzájárulhat a nem legális, fekete vagy szürke bérkifizetésekhez, és összességében a fekete foglalkoztatás térnyeréséhez."

Az európai minimálbér hatása a bérköltségekre: hogy bírnák ezt a terhet a kkv-k?

Szinte biztos, hogy a cégek nagy részének nincsenek már tartalékjai az ilyen mértékű emelések végrehajtására, éppen ezért ezt igyekeznek tovább hárítani a vevőikre, akiket ezáltal könnyebben elveszthetnek

- húzta alá Nógrádi József. Majd részletezte, hogy "a cégeknek járulékkedvezményre van szükségük, ha azt szeretnénk, hogy versenyben maradjanak, ellenkező esetben ugyanarra a sorsra jutnak, mint akik kivonultak az országból vagy bedőltek az elmúlt években a túlzott terhek miatt." Dénes Rajmund Roland szintén hasonlóan vélekedett a kérdéseben és elmondta, hogy 

annak érdekében, hogy a cégek megőrizzék versenyképességüket és minimalizálják az esetleges negatív hatásokat, fontos, hogy hatékonyan tudják optimalizálni a rendelkezésre álló erőforrásaikat és azonosítsák azokat a területeket, ahol tudják csökkenteni a költségeiket – legyen szó adminisztrációs vagy éppen működési költségekről. Ezen felül nagy segítség lehet számukra, ha alternatív, atipikus foglalkoztatási megoldásokban gondolkoznak: ahol például a munkaerőhiány vagy létszámstop gátolja a megrendelések teljesítését, ott az atipikus foglalkoztatás jelenthet gyors megoldást.

- fejtette ki, majd hozzátette azt is, hogy "az ilyen esetekben gyakran munkaerő-kölcsönzéssel növelik a kapacitást, így sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, és rövid határidővel megoldja a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is. Ami pedig ennél is gyakoribb, hogy diák/gyakornok és nyugdíjas munkatársakkal pótolják a kieső munkaerőt, hiszen a szövetkezeti foglalkoztatás egy sokkal rugalmasabb és kedvezőbb adózású megoldást kínál számukra". Azonban fontos azt is kiemelni, hogy a munkavállalóknak igenis nagyon vonzó egy magasabb minimálbér eszméje, ezt hangsúlyozta Izsó Balázs, a Prohuman operatív igazgatója:

az uniós minimálbér bevezetése pozitívan hatna az alacsonyabb jövedelmű dolgozók életszínvonalára és vásárlóerejére, ami a gazdaságot is élénkítené. Emellett vonzóbbá tenné a hazai munkaerőpiacot, ösztönözve a külföldre tartó munkavállalók itthon maradását és az inaktívak visszatérését is, ami enyhíthetné a munkaerőhiányt

- tette hozzá. Azt illetően, hogy az európai minimálbér hogyan érintené a versenyszférában dolgozó alacsonyabb bérszintű munkavállalókat, tehát egyetértésben elmondták a szakértők, hogy ugyan a bérszakadék csökkenne, de ez mégsem lenne egy pozitív jelenség a szakmunkásokra nézve. Közülük ugyanis - akikből egyre kevesebb van és egyre komolyabb bért kerestek az elmúlt években a piacokon - látva a bérük értékének a csökkenését, egyre többen pálya- vagy országelhagyóvá válnának.

Egyrészt mert nekik nem lehetne olyan mértékben emelni a bérüket, mint a betanított munkásoknak, másrészt úgy éreznék, hogy csökken az ázsiójuk. Az alulról jövő nyomás egyrészt folyamatosan tolja maga előtt a többi bérkategória szintjét, ami arányaiban nagyobb költség, terhet jelent a cégeknek, másrészt a felzárkóztatást egy képzéssel egybekötve érdemes végrehajtani. A magasabb bér magasabb hozzáadott értéket is kell jelentsen annak érdekében, hogy a munkavállalók versenyképessége javuljon.

Európai minimálbér és munkaerőhiány

Téveszme, hogy csak a bér az, ami miatt külföldre mennek a munkavállalók

- húzta alá Nógrádi József. "Fontos az adott régió infrastruktúrája, van-e előrelépés lehetőség, mennyit ér az adott régióban a bére és milyen szolgáltatásokat tud megvásárolni a béréért cserébe, mennyire tudja megvalósítani a céljait vannak-e munkalehetőségei stb." Ugyanis a magasabb minimálbér következtében fellépő növekvő bérköltségek miatt a vállalatok nyitottabbak lehetnek a költséghatékony, azonnal „bevethető” atipikus foglalkoztatási formák iránt: legyen szó részmunkaidős lehetőségekről, szövetkezeti vagy munkaerő-kölcsönzésről.

Ez az inaktívak – köztük az idősek, kismamák, családosok, diákok – számára is több olyan rugalmas munkalehetőséget jelenthet, ami jobban illeszkedik a (speciálisabb) élethelyzetükhöz. Amennyiben megvalósul az inaktív munkavállalók – köztük például az 55 év feletti szeniorok és a még dolgozni vágyó nyugdíjasok – bevonása, akik a szövetkezeti foglalkoztatáson keresztül egy még kihasználatlan, minden eddiginél rugalmasabb és költséghatékonyabb munkaerő-tartalékot biztosítanak, az enyhítheti a munkaerő- és szakemberhiányt is

- tette hozzá Dénes Rajmund Roland. Azt illetően pedig, hogy milyen hatással lenne az európai minimálbér a kis- és középvállalkozásokra Magyarországon, kifejtette, hogy 

az európai minimálbér bevezetése jelentős hatással lenne a magyarországi kis- és középvállalkozásokra, mivel ezek a cégek jellemzően alacsonyabb bérszinttel operálnak, és kevésbé rugalmasak a költségnövekedések kezelésében a nagyvállalatokhoz képest

- ismertette, amiből tehát jól látható, hogy ez egy ciklikus folyamatként lehetne ábrázolni, mivel ismét visszatértünk abba a problémakörbe, hogy milyen módosításokra lenne szükség a kkv-k belső struktúrájában ahhoz, hogy ne roppanjanak össze egy ilyen változás alatt. Így eljutottuk abba az alapproblémához, hogy az európai minimálbér bevezetéséhez alapjaiban kéne megváltoztatni a magyar bérstruktúrát, hogy ne dőljenek be sorra a kkv-k. Nógrádi József válaszában kifejtettem hogy 

valószínűleg az osztrák mintához hasonló iparági minimálbér bevezetésére kerülne sor belátható időn belül. Nem lehet ugyanis ugyanaz a minimálbér egy banki dolgozónál érettségivel, mint egy szabadföldi munkásnál, hiszen más természetű munkát végeznek és másként jövedelmező az egyik, mint a másik iparág. A minimálbér pedig szinte biztos, hogy összeolvad idővel a garantált bérminimummal, vagy utóbbi fogja meghatározni az ágazati minimumokat mert a piacnak szüksége van egyfajta keretrendszerre

- tudatta álláspontját a szakértő. Az egyes szektorok kifehérítése érdekében egy ágazati bérminimum bevezetése fontos lenne a munkavállalók és a munkáltatók érdekében is. "Magyarországon ma az építőipar, a mezőgazdaság és a HORECA van utolsó helyeken az iparági bérezési szintek statisztikái alapján, miközben a gyakorlatban az ezen területeken dolgozó szakemberek bére az az egekbe szökött. Aki próbált egy hidegburkolót hívni, vagy szakácsot találni, esetleg egy napszámost keresni a betakarításra az tudja, hogy a kért bér színvonala köszönőviszonyban sincs a KSH kimutatásával szemben."

Melyik szektorban lenne a legnagyobb hatása az európai minimálbérnek?

Az általunk megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, hogy azok a területeken, ahol alacsony az árrés, kevés a tartalék, a cégek életveszélyes helyzetbe kerülhetnek, hiszen a költségeik további markáns növelésére vannak kényszerítve miközben a bevételeik nem, vagy csak alig változnak. Ilyennek az összeszerelő üzemek, jellemzően az autóiparban,

de említhetném az FMCG-t, a rengeteg bérgyártót az országban vagy a szociális foglalkoztatókat is. Ezen cégek, ha egy megnövekedett kötelező bérrel találkoznak, akkor félő, hogy kénytelenek bezárni a boltot, ha csak nem kezdik el munkavállalókat fejleszteni és szervezeti átalakítást végrehajtani

- sorolta Nógrádi József, ezzel egyetértésben fogalmazott Dénes Rajmund Roland is, akinek válaszából kiderül, hogy 

a kötelező uniós minimálbér bevezetése Magyarországon különböző mértékben érintené az egyes szektorokat, de a legnagyobb hatást valószínűleg az alacsony bérszintű, munkaerő-intenzív ágazatokban fejtené ki: ilyen a vendéglátás-turizmus, a kereskedelem (különösen a kiskereskedelem), a mezőgazdaság, az építőipar, és a szociális szektor. Ezekben az ágazatokban jelentős költségnövekedést eredményezhet, ami a fogyasztói árakra is kihathat

- fejtette ki. Továbbá a szakértők hangsúlyozták, hogy az alulról jövő nyomás az egész bérstruktúrát tolja maga előtt és ilyen szempontból az ollót kicsit zárja, hiszen a felsővezetők bérére ez már nincs közvetlen hatással, de amikor ki kell gazdálkodni egy-egy nagyobb állomány bérnövekedését, az arra is hatással van, hogy nő az igén a hatékonyságra, ami kevesebb vezetőt jelent kisebb kapcsolódó bértömeggel. Azaz a felsővezetők sincsenek biztonságban.

Pontosan emiatt is hangsúlyozta Izsó Balázs, hogy mivel "a gazdaság egészére tekintve ez egy nagyon érzékeny lépés, éppen ezért mi úgy gondoljuk, hogy mindezt fokozatosan kell megvalósítani, hogy a vállalkozások alkalmazkodni tudjanak, hiszen a béremelkedés kihívásokat hozhat, különösen a munkaerő-intenzív szektorokban." 

Az itthoni bérekkel többet is foglalkoztak az utóbbi időben, mind a kormányzatban és ezáltal a közbeszédben is. A Pénzcentrum és Prohuman által megrendezett HR (R)EVOLUTION 2024 konferencián is több ízben előkerült a téma, többek között az éves béremelési trendek kapcsán. A Pénzcentrum videoblogja, a CashTag is szánt egy részt ennek az igen fontos témának: