Kiderült: ennyivel emelkedhet a magyar dolgozók bére 2025-ben

Pénzcentrum2024. november 13. 10:40

Milyen új HR-trendek formálják a jövőt, és hogyan tudnak a vállalatok ezekhez alkalmazkodni? Milyen rejtett buktatók és sikertényezők befolyásolják a nemzetközi munkavállalók sikeres integrációját? A makrogazdasági áttekintő, az új trendek bemutatása után HR igazgatók beszélgettek az aktuális kihívásokról a HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencia I. szekciójában november 13-án délelőtt. Szóba kerültek a jövő évi bérek is, a szakértő szerint 5-15 százalékos emelésre számíthatnak a dolgozók, de még nagy a bizonytalanság a cégvezetők körében.

A magyar gazdaság kilátásaitól szólt Madár István, a Portfolio vezető elemzőjének nyitóelőadása a HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencia I. szekciójában. Mint kifejtette, mostanra úgy tűnik, véget értek a gazdaság nagy sokkjai: az energiaárak visszaestek, az élelmiszerinfláció megállt, az ellátási láncok működnek, a reálbérek elindultak felfelé, a kamatok csökkennek, a külső egyensúly is helyreállt. Ám a karakteres gazdasági élénkülés sokkal lassabban érkezik a vártnál, a fogyasztás óvatossági motívuma nehezen oldódik, de igenis van, méghozzá 4 százalék körüli, igaz, szerkezeti változásokkal.

Mint Madár István kifejtette, a fogyasztás ugyan lehetne erősebb, de a növekedést alapvetően a beruházások zuhanása és az export gyengélkedése fékezi. Ettől függetlenül a háztartási kereslet élénkülésében lehet bízni az elemző szerint. Várakozás szerint a jövőben élénkül a gazdaság, de nem lesz 4%-os növekedés – jövőre se nagyon. Az infláció elleni küzdelem sikeres lehet, de az árstabilitást csak jövőre lehet elérni.

A feldolgozóipari beruházások is hanyatlásban vannak, ami munkaerőpiaci szempontól kulcsfontosságú lenne, hiszen ez teremti meg a munkaerőszükségletet. A magyar gazdaság döcögése ki fog tartani a jövőben is, a lendületes felpattanás, a dinamikus bővülés elmaradhat.

A munkaerőpiaccal kapcsolatban elmondta, a jelenlegi helyzet viszonylag újszerű. Mostanra vége az általános labour hoardingnak, azaz a munkaerő-felhalmozásnak, az országnak már vannak olyan területei, ahol már senki sem beszél munkaerőhiányról. Ebben a környezetben kell megnézni, hogy lehet béreket emelni, ugyanis választási ciklus szerinti jövedelempolitika alaposan összezavarja a szálakat. Ha emelkednek a bérek, akkor az árfolyam és az árak is emelkednek, így a cégeknek az árazásra is nagyon oda kell figyelniük.

Új trendek a HR világban

A három legmeghatározóbb tényező a munkaerőpiacon Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója szerint: a csökkenő munkanélküliség, a beruházási boom, a harmadik pedig a reálbérek növekedése, ami 2024-ben várhatóan 7,9 százalék lesz. Jelenleg 5-15 százalék közötti béremelésben gondolkodnak a vállalatok a jövő évre vonatkozóan, de a cégvezetők egyelőre még nagyon bizonytalanok.

A HR-ben mindez öt fő kihívást jelent: első és legfontosabb a tehetségek megszerzése és megtartása, második a rugalmas és hibrid munkavégzés kialakítása, harmadik a digitális transzformáció felgyorsítása, a negyedik a sokszínűségnek, a befogadásnak az előmozdítása és végül óriási kihívás még a készségek fejlesztése.

Ezen kívül még három megatrendről beszélt Dr. Tóth Ágnes: elsőként arról, hogy 2030-ra 85 millió állás maradhat betöltetlenül egy felmérés szerint. Másodikként említette, hogy az AI szerepe a munkaerőpiacon tovább növekszik, ehhez igazodnunk kell a jövőben, hiszen számos munkakör megszűnhet, de persze létre is jöhetnek újak. A harmadik megatrend, amivel foglalkozni kell, az emberközpontú kultúra erősítése a vállalatoknál, például a termelékenység fókuszból elindulhatunk a teljesítmény fókusz irányába. A hiper-perszonalizációt is érdemes közelebbről megismerni, ez azt jelenti, meg lehet határozni egyénre szabva, hogyan érdemes egy-egy munkavállalót fejleszteni a leghatékonyabban az AI segítségével, hiszen az ember és a mesterséges intelligencia hatékony együttműködése a jövő.

HR-kihívások vállalati perspektívából

A délelőtt első kerekasztal-beszélgetése arról szólt, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a HR-nek a jövőben. A moderátor Kálmán Anna, a KPMG Stratégia & működésfejlesztés területének szenior menedzsere volt. A fenti kérdésre válaszolva a legaktuálisabb probléma Kovács Viktória, az EOS Faktor HR igazgatója szerint a digitális transzformáció, náluk nagy szerepet kap most a folyamatszemléletre való átállás.

A másik fontos feladat a vállalati kultúra fejlesztése és a tehetségek megtartása. Mint elmondta, a  szervezeti kultúra alapja az önismeret, méghozzá a vállalati önismeret

Mivel egy vállalat sokszínű, sokféle munkavállaló alkotja, nagy feladat az ő összehangolásuk

JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Zentai Annamária, az OTP Bank HR Szakértői Központ igazgatója elmondása szerint számukra nagyon fontos az elköteleződés, az elégedett munkatárs az, aki jól teljesít. Mint kifejtette

Az OTP-nél eltöltött átlagos idő az 10 év, de a 25-35 év közötti korcsoport a legmozgékonyabb, ők azok, akik karriert szeretnének. De azt tudni kell, hogy a karrier teljesen átalakul a jövőben.

Változni fog a munkaerőpiac, lehet, hogy kilépnek a munkavállalók, de évekkel később visszatérnek. Éppen ezért fontos a kilépés pillanata is, hogy az kellemes legyen. Kreiter Éva, a Dreher Sörgyárak HR igazgatója hiszi, hogy az embereket az motiválja, hogy jó kultúrában, jó közösségben töltik a mindennapjaikat

Az ember egy vállalathoz csatlakozik, de egy közvetlen vezetőt hagy el.

Éppen ezért fontos, hogy támogató vezetőik legyenek, akik képesek a munkavállalókat megfelelően támogatni. Náluk is 4 generáció dolgozik, az ő összehangolásuk is elképesztően nagy kihívás.

A jövő trendjeivel kapcsolatban felmerült, hogy a magyar munkavállalóknak csupán 5 százaléka dolgozik részmunkaidőben, az EU átlaga ez 12 százalék, ez azt jelenti, hogy a magyar cégek rugalmatlanabbak.

A KPMG globális CEO felméréséből kiderült, hogy a cégvezetők 82 százaléka gondolja úgy, hogy a home office le fog épülni a közeljövőben, ez lesz a legnagyobb változás. Zentai Annamária szerint azonban a legfontosabb, hogy a változásokra fel kell készülni, hiszen bármi jöhet. De ha a képességeket fejlesztik, bármi jöhet, azzal megbirkóznak.

Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?

A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.

Címkék:
hr, bér, béremelés, gazdaság, hr centrum, gazdasági növekedés, prohuman, 2025, pénzcentrum konferencia,