Pénzcentrum • 2024. november 13. 10:40
Milyen új HR-trendek formálják a jövőt, és hogyan tudnak a vállalatok ezekhez alkalmazkodni? Milyen rejtett buktatók és sikertényezők befolyásolják a nemzetközi munkavállalók sikeres integrációját? A makrogazdasági áttekintő, az új trendek bemutatása után HR igazgatók beszélgettek az aktuális kihívásokról a HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencia I. szekciójában november 13-án délelőtt. Szóba kerültek a jövő évi bérek is, a szakértő szerint 5-15 százalékos emelésre számíthatnak a dolgozók, de még nagy a bizonytalanság a cégvezetők körében.
A magyar gazdaság kilátásaitól szólt Madár István, a Portfolio vezető elemzőjének nyitóelőadása a HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencia I. szekciójában. Mint kifejtette, mostanra úgy tűnik, véget értek a gazdaság nagy sokkjai: az energiaárak visszaestek, az élelmiszerinfláció megállt, az ellátási láncok működnek, a reálbérek elindultak felfelé, a kamatok csökkennek, a külső egyensúly is helyreállt. Ám a karakteres gazdasági élénkülés sokkal lassabban érkezik a vártnál, a fogyasztás óvatossági motívuma nehezen oldódik, de igenis van, méghozzá 4 százalék körüli, igaz, szerkezeti változásokkal.
Mint Madár István kifejtette, a fogyasztás ugyan lehetne erősebb, de a növekedést alapvetően a beruházások zuhanása és az export gyengélkedése fékezi. Ettől függetlenül a háztartási kereslet élénkülésében lehet bízni az elemző szerint. Várakozás szerint a jövőben élénkül a gazdaság, de nem lesz 4%-os növekedés – jövőre se nagyon. Az infláció elleni küzdelem sikeres lehet, de az árstabilitást csak jövőre lehet elérni.
A feldolgozóipari beruházások is hanyatlásban vannak, ami munkaerőpiaci szempontól kulcsfontosságú lenne, hiszen ez teremti meg a munkaerőszükségletet. A magyar gazdaság döcögése ki fog tartani a jövőben is, a lendületes felpattanás, a dinamikus bővülés elmaradhat.
A munkaerőpiaccal kapcsolatban elmondta, a jelenlegi helyzet viszonylag újszerű. Mostanra vége az általános labour hoardingnak, azaz a munkaerő-felhalmozásnak, az országnak már vannak olyan területei, ahol már senki sem beszél munkaerőhiányról. Ebben a környezetben kell megnézni, hogy lehet béreket emelni, ugyanis választási ciklus szerinti jövedelempolitika alaposan összezavarja a szálakat. Ha emelkednek a bérek, akkor az árfolyam és az árak is emelkednek, így a cégeknek az árazásra is nagyon oda kell figyelniük.
Új trendek a HR világban
A három legmeghatározóbb tényező a munkaerőpiacon Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója szerint: a csökkenő munkanélküliség, a beruházási boom, a harmadik pedig a reálbérek növekedése, ami 2024-ben várhatóan 7,9 százalék lesz. Jelenleg 5-15 százalék közötti béremelésben gondolkodnak a vállalatok a jövő évre vonatkozóan, de a cégvezetők egyelőre még nagyon bizonytalanok.
A HR-ben mindez öt fő kihívást jelent: első és legfontosabb a tehetségek megszerzése és megtartása, második a rugalmas és hibrid munkavégzés kialakítása, harmadik a digitális transzformáció felgyorsítása, a negyedik a sokszínűségnek, a befogadásnak az előmozdítása és végül óriási kihívás még a készségek fejlesztése.
Ezen kívül még három megatrendről beszélt Dr. Tóth Ágnes: elsőként arról, hogy 2030-ra 85 millió állás maradhat betöltetlenül egy felmérés szerint. Másodikként említette, hogy az AI szerepe a munkaerőpiacon tovább növekszik, ehhez igazodnunk kell a jövőben, hiszen számos munkakör megszűnhet, de persze létre is jöhetnek újak. A harmadik megatrend, amivel foglalkozni kell, az emberközpontú kultúra erősítése a vállalatoknál, például a termelékenység fókuszból elindulhatunk a teljesítmény fókusz irányába. A hiper-perszonalizációt is érdemes közelebbről megismerni, ez azt jelenti, meg lehet határozni egyénre szabva, hogyan érdemes egy-egy munkavállalót fejleszteni a leghatékonyabban az AI segítségével, hiszen az ember és a mesterséges intelligencia hatékony együttműködése a jövő.
HR-kihívások vállalati perspektívából
A délelőtt első kerekasztal-beszélgetése arról szólt, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a HR-nek a jövőben. A moderátor Kálmán Anna, a KPMG Stratégia & működésfejlesztés területének szenior menedzsere volt. A fenti kérdésre válaszolva a legaktuálisabb probléma Kovács Viktória, az EOS Faktor HR igazgatója szerint a digitális transzformáció, náluk nagy szerepet kap most a folyamatszemléletre való átállás.
A másik fontos feladat a vállalati kultúra fejlesztése és a tehetségek megtartása. Mint elmondta, a szervezeti kultúra alapja az önismeret, méghozzá a vállalati önismeret
Mivel egy vállalat sokszínű, sokféle munkavállaló alkotja, nagy feladat az ő összehangolásuk
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Zentai Annamária, az OTP Bank HR Szakértői Központ igazgatója elmondása szerint számukra nagyon fontos az elköteleződés, az elégedett munkatárs az, aki jól teljesít. Mint kifejtette
Az OTP-nél eltöltött átlagos idő az 10 év, de a 25-35 év közötti korcsoport a legmozgékonyabb, ők azok, akik karriert szeretnének. De azt tudni kell, hogy a karrier teljesen átalakul a jövőben.
Változni fog a munkaerőpiac, lehet, hogy kilépnek a munkavállalók, de évekkel később visszatérnek. Éppen ezért fontos a kilépés pillanata is, hogy az kellemes legyen. Kreiter Éva, a Dreher Sörgyárak HR igazgatója hiszi, hogy az embereket az motiválja, hogy jó kultúrában, jó közösségben töltik a mindennapjaikat
Az ember egy vállalathoz csatlakozik, de egy közvetlen vezetőt hagy el.
Éppen ezért fontos, hogy támogató vezetőik legyenek, akik képesek a munkavállalókat megfelelően támogatni. Náluk is 4 generáció dolgozik, az ő összehangolásuk is elképesztően nagy kihívás.
A jövő trendjeivel kapcsolatban felmerült, hogy a magyar munkavállalóknak csupán 5 százaléka dolgozik részmunkaidőben, az EU átlaga ez 12 százalék, ez azt jelenti, hogy a magyar cégek rugalmatlanabbak.
A KPMG globális CEO felméréséből kiderült, hogy a cégvezetők 82 százaléka gondolja úgy, hogy a home office le fog épülni a közeljövőben, ez lesz a legnagyobb változás. Zentai Annamária szerint azonban a legfontosabb, hogy a változásokra fel kell készülni, hiszen bármi jöhet. De ha a képességeket fejlesztik, bármi jöhet, azzal megbirkóznak.
Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?
A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.