Pénzcentrum • 2024. november 8. 13:00
Az európai minimálbér bevezetésével kapcsolatos félreértések miatt korábbi cikkünkben összeszedtük, hogy hogyan is érinti ez a magyarországi fizetéseket. Most pedig megnéztük, mennyi lesz itthon a minimálbér összege, ha mi is átállunk az eu-s irányelv szerinti európai minimálbérre, és ez hogyan viszonyul a jelenlegi minimálbér szintjéhez.
Az Európai Unió nemrégiben egy új irányelvet fogadott el a minimálbérek meghatározására, amely azt célozza, hogy minden tagország a gazdasági fejlettségéhez mérten igazodó minimálbért állapítson meg. Ahogy azt hangsúlyoztuk a félreértésekkel szemben a javasolt irányelv nem határoz meg egy közös, minden tagországra vonatkozó minimálbért, hanem alapelveket fektet le annak biztosítására, hogy minden tagállamban tisztességes megélhetést nyújtson a legkisebb fizetés.
Például Romániában a kormány már bejelentette, hogy a bruttó minimálbért 3 700 lejről 4 050 lejre emeli (nagyjából 300 958 forintról 329 427 forintra), ezzel is elősegítve az EU-s ajánlásoknak való megfelelést. Magyarországon ezzel szemben a minimálbér változásának kérdésében még nem történt végleges döntés. Várhatóan a magyar kormány csak novemberben terjeszt be olyan törvényjavaslatot, amely az uniós irányelvek figyelembevételével, ugyanakkor a hazai szükségletekhez és gazdasági viszonyokhoz igazodva szabályozhatja az európai minimálbér alkalmazásának részleteit.
Az irányelv szerint a tagállamok saját maguk dönthetik el, milyen konkrét minimálbért állapítanak meg, figyelembe véve a megélhetési költségeket, az inflációt, valamint a helyi bérszintet és a termelékenységet. Év elején jelent meg a hír, hogy az EU irányelvei szerint a minimálbért a bruttó átlagbér 60%-ára kell emelni, de valójában az irányelv ezt nem követeli meg. Ehelyett a jogszabály november 15-i hatálybalépése után az uniós országoknak egy világos keretrendszert kell kidolgozniuk a minimálbér szintjének meghatározásához, amely magába foglalja a vásárlóerőt, a megélhetési költségeket és a bérek eloszlását is. Az EU szerint a 60%-os medián vagy 50%-os átlag csupán egy referencia, de a végleges szint és módszertan kialakítása továbbra is a tagállamok hatáskörében marad.
Mit jelentene itthon az európai minimálbér számokban kifejezve?
Ugyan konkrét források még nem állnak rendelkezésre azt illetpen, hogy az európai minimálbér beveztése nákunk milyen mértékű növelést és pontosan milyen számoéási metódust jelent, azonban most átszámoltuk, hogy mit jelentene a magyaroknak, ha a korábban elterjedt mondás szerint az EU irányelveit követve a minimálbért a bruttó átlagbér 60%-ára kell emelni. Tehát mégegyszer hangsúlyozzuk, hogy ez a számolás csak egy jó becslést ad, de nem vehető konkrétumnak.
Za nem meglepő megállapítás, hogy ha Magyarországon is az uniós irányelv szerint számolnák a minimálbért, a jelenlegi átlag- és mediánbér alapján jelentős emelésre lenne szükség. Az utolsó elérhető adatok szerint Magyarországon a bruttó átlagbér körülbelül 630 000 forint, a mediánbér pedig 430 000 forint körül mozog. Az uniós ajánlás értelmében tehát
- az átlagbér 60%-a 378 000 forintot,
- míg a mediánbér 50%-a 215 000 forintot jelentene.
Ebből az következik, hogy
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
az uniós ajánlások teljesítéséhez Magyarországon a bruttó minimálbérnek legalább 210 000–380 000 forint közé kellene esnie.
Ez a jelenlegi bruttó minimálbérhez képest (ami 2023-ban körülbelül 232 000 forint) 10-45%-os emelést jelentene, az alkalmazott módszertől függően.
Az emelés mértéke tehát jelentős lenne, azonban ennek kivitelezése komoly gazdasági kihívásokat hozhatna, az amúgy is komoly recesszióban lévő helyzteben. Egy ilyen lépés komoly nyomást gyakorolna a kis- és középvállalkozásokra, akik számára az emelkedő munkabérköltségek komoly terhet jelenthetnek. A magasabb minimálbér viszont pozitív hatással lehet a vásárlóerő növekedésére, és így akár a belső fogyasztásra is, ami hosszabb távon a gazdasági növekedést is támogathatja.
Az EU-s irányelv alkalmazásával tehát nemcsak a minimálbérek emelkedése, hanem egyfajta szerkezeti átalakulás is elérhető lenne a magyar gazdaságban. Ennek feltétele azonban az, hogy a vállalkozások és a kormányzat megfelelő együttműködésével biztosítsák a szükséges gazdasági stabilitást és az egyensúlyi állapot megőrzését. A következő évek tárgyalásai alapvető fontosságúak lesznek annak eldöntésében, hogy Magyarország milyen mértékben és ütemezéssel tudja az uniós minimálbér-ajánlásokat követni, és ezek milyen hatással lesznek az életminőségre és a gazdasági fenntarthatóságra.