Minimálbér-emelés 2025: friss hírek a tárgyalóasztaltól, aggódhatnak a magyar dolgozók?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel egyeztettek ma a munkaadók és a munkavállalók képviselői, hogy átbeszéljék a minimálbér-emelés kérdését - tudta meg a tárgyalóasztalnál ülőktől a Pénzcentrum. Azok után, hogy Orbán Viktor néhány hete bejelentette: ezer eurós minimálbért szeretne Magyarországon néhány év múlva, a munkaadók és a munkavállalók egyaránt az asztal mellett tárgyalják meg, hogy mindez milyen feltételekkel sikerülhet.

A Pénzcentrumnak nyilatkozó érdekvédelmi képviselők szerint nekik is vannak, voltak kéréseik a kormány felé, abban azonban egyetértenek, hogy egyszerre túl sokat nem lehet most emelni a minimálbéren. A valódi tárgyalások az összegről majd novemberben folytatódnak. A Pénzcentrum által megkérdezett makrogazdasági elemzők ugyanakkor óvatosságra intenek: bár összejöhet 2028-ra a vágyott ezer eurós minimálbér, közben a gazdaság egyéb aspektusait is figyelembe kell venni hozzá.

Nagyratörő tervek

Orbán Viktor miniszterelnök még október elején, szokásos pénteki rádióinterjújában beszélt arról, hogy a gazdaságilag nehéz évek után végre azt lehet - és szeretnék is - megvizsgálni, hogyan lehet a minimálbér néhány éven belül ezer euró, és hogy lehet ugyanezen idő alatt az átlagbért egymillió forintra feltornászni.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ez a feladat a gazdasági kabineté, szerinte ezért is szeretne a kormány gyorsan megállapodni a munkaadókkal és munkavállalókkal egyaránt.

Alig egy hétre rá Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már konkrétumokkal érkezett: a tárcavezető a Portfolio konferenciáján, a Budapest Economy Forumon mutatta be a kormány gazdasági célkitűzéseit. Ebben már konkrétabban is szerepelt, hogy a kormány az ezer eurós minimálbért és az egymilliós (pontosabban: 970 ezer forintos) átlagbért 2028-ra szeretné elérni.

Nagy Márton minisztériuma aztán már a mai egyeztetés után is közleményt adott ki: mint elmondták, a a kormányzat célja, hogy a gazdasági növekedés eredményeit a társadalom lehető legnagyobb részéhez eljuttassa, különös tekintettel a családokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra. Ezzel összhangban az Akcióterv második pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelését célozza.

Ennek részeként a kormány arra törekszik, hogy hároméves bérmegállapodás jöjjön létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között, így a közeljövőben a minimálbér elérheti az 1 000 eurót, a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot.

Mi az akadálya mindennek?

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Pénzcentrum kérdésére azt mondta: ők maguk is szeretnék, hogy akár 2028-ra ezer euró legyen a minimálbér, de annyi most biztos, hogy nem szabad egyszerre túl sokat emelni rajta.

Először is fontos tudni, hogy a minimálbéremelés az átlagos bérszínvonalat is megemeli, így csak a gazdasági növekedéssel párban tud működni. Természetesen nekünk is célunk, hogy előbb vagy utóbb elérjük a kormány által is szorgalmazott ezer eurós minimálbért, de sem a gazdasági eredmények – a tavalyi visszaesés után idén szerény növekedés –, sem a költségvetés helyzete, sem az infláció alakulása most nem teszi azt lehetővé, hogy egyszerre nagyon sokat emeljünk rajta. Fontos tudni azt is, hogy a mai egyeztetésen nem csak a munkavállalók és a munkaadók egyeztettek egymással, hanem Nagy Márton miniszter úr hívott minket egyeztetésre. Ezzel együtt, a végső szót nekünk kell majd kimondani a tárgyalások után - ezek novemberben folytatódnak. A kormány természetesen orientálni szokta az érdekképviseleteket, de nem szól bele abba, hogy végül az emelés mértéke mekkora legyen. Adatokkal és információkkal ugyanakkor folyamatosan ellát minket, és innen tudjuk azt is, hogy a gazdasági növekedés üteme idén elmarad az év elején várttól – 1-1,5 százalékos növekedésre, 4%-körüli infláció mellett nem lehet egy lépésben, túl nagy minimálbér-emelést végrehajtani.

- mondta a főtitkár. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságilag indokolt szint feletti minimálbér-emeléshez a kormányzat segítségére is szükség van, amelyre egy 3% feletti jövő évi növekedés esetén lehet mozgástér a költségvetésben.

Valóban jelen van az a félelem a munkaadók részéről, hogy a túlzott minimálbér-emelés olyan költség-sokkot okozhat, amely a vállalkozások egész sorának bezárását eredményezi, és itt vissza is kanyarodunk oda, hogy a jövő évi növekedés mekkora lesz. A 3 százalék feletti növekedés ambíciózus cél, de nem tűnik számunkra sem irreálisnak. Hangsúlyozzuk, hogy akkor biztosított a minimálbérek, illetve a bevételeket meghaladó mértékben megemelkedett bérköltségek kifizetése a kkv-szektorban is, ha adó- és járulékcsökkentéssel mindezt segítik. A lényeg az, hogy ha a kormányzat 21 pontos csomagja jól érvényesül, az mind több kaput nyithat a magas nyomású gazdaság stratégiája előtt is a következő évekre

- tette hozzá Perlusz László főtitkár.

Át kell gondolni a jövő évi emelés mértékét

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke azt mondta lapunknak: kimondottan előremutató egyeztetés zajlott Nagy Mártonnal és a munkaadói oldallal is, és mindenki hisz abban, hogy okos tervezéssel elérhető az ezer eurós minimálbér - persze távlati célként.

Én azt gondolom, hogy a jelenleg felvázolt modellekkel, valamint ha sikerül tartani is az évente átlagosan 12 százalékos átlagnövekedést a minimálbér esetében, akkor elérhető 2028-ra az ezer eurós minimálbér. Haladni kell azonban azon vállalás felé is, hogy a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset ötven százalékát. Ma egy rendkívül előremutató egyeztetést folytattunk miniszter úrral és a munkaadói oldallal, mindannyian egyetértettünk például abban, hogy a garantált bérminimum fokozatos emelésével meg kell várni a gazdasági teljesítmény konkrétabb számait

- fogalmazott Mészáros Melinda. Azt is elárulta, hogy bár az elképzelésekből most bizonyára lejjebb kell adni, túl sokat azért nem engedhetnek, ám ez is az ezer eurós minimálbér terveit szolgálja.

Az egyeztetés előtt, tegnap délután úgy véltem, hogy jövőre a minimálbért 12, a garantált bérminimumot pedig tíz százalékkal meg lehet emelni. Ma, az egyeztetés után azért már látszik az, hogy a minimálbér esetében ebből a, ha úgy tetszik, elvárásból lejjebb kell adni, de persze a két számjegyű növekedést azért szeretnénk elérni. Fontos ez azért is, mert ha 2028-ra valóban komolyan gondoljuk az ezer eurós minimálbért, akkor 2025-től évente átlagosan 12 százalékos emelés szükséges, és ha a jövő évben nem lesz meg a legalább két számjegyű emelkedés, akkor a rákövetkező években aránytalanul nagy emelkedésnek kellene következnie

- mondta a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Nagy baj is lehet a minimálbér-emelésből?

A makroelemzők közben óvatosságra intenek, egyetértve azzal, hogy egyszerre semmiképpen sem lehet nagyot emelni a minimálbéren. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Pénzcentrumnak azt mondta: jelen pillanatban igencsak feszített pályára számít, ha a kormány valóban két-három év múlva szeretne ezer eurós minimálbért.

Többféle megoldási terv is létezik jelenleg, én azt tudom mondani, hogy ha 2028-ig szeretnénk elérni az ezer eurós minimálbért, az valamennyire tervezhetőbb és menedzselhetőbb célnak tűnik. Ha korábban el akarjuk érni, akkor sokkal feszítettebb pályát kellene követni, és nem vagyok benne biztos, hogy a magyar gazdaság mai állapotában ezt döccenések nélkül össze lehet hozni. Ráadásul még az sem világos, hogy mikori euróárfolyamról beszélünk, ha ezer eurós minimálbért szeretnénk. A jelenlegi, négyszáz forint körüli árfolyammal menedzselhető lenne, de nem tudjuk azt sem, hogy tovább gyengül-e még a forint a következő két-három esztendőben? Mindeközben egyetlen szó nem hangzott el az euró bevezetéséről sem

- fogalmazott Virovácz Péter. Hozzátette azt is, hogy bár menedzselhető lenne 2028-ig az 1000 eurós minimálbér elérése, ennek is jelentős kockázatai vannak a kkv-szektorban - de még inflációs kockázatot is hordoz.

Jelenleg úgy állunk, hogy a feszített tempójú béremelési hullám tömegesen döntené be a kis-és középvállalkozásokat, ugyanis rengetegen mondanák azt, hogy így már nem éri meg, nem tudják kifizetni, és megszűnik a vállalkozás. Ezzel mondjuk a munkaerőhiány megoldódna, ugyanis az innen eljövő munkaerőt felszívnák azok a vállalatok, akiknek belefér, hogy a jelentősen megemelt minimálbért is meg tudják fizetni. Van azonban még egy makrogazdasági kockázat: még a nagyvállalatoknak is árat kellene emelni annak érdekében, hogy követni tudják a béremelési dinamikát, ez pedig máris inflációs kockázatot hordozna magában. Persze a kkv-k is ki tudnák fizetni abban az esetben a megemelt minimálbéreket, ha a termélékenységet növelik, de jelen helyzetben is rengeteg az olyan kisvállalkozás, amelyeknek nemhogy százmilliós gépcsere, de még egy tízmilliós kiadás sem fér bele a költségvetésébe - tehát vissza is tértünk ahhoz, hogy sokkal inkább a cégek tömeges bedőlésére kellene számítani

- mondta az ING vezető elemzője.

Hornyák József, a Portfolio makroelemzője is úgy véli, hogy a vállalkozások egy jó része nem járna jól azzal, ha drasztikus mértékben növekedne a minimálbér már a jövő évtől. Ez nem csak cégbezárásokat, hanem inflációt is gerjesztene.

Alapvetően a magyar kkv-knak okozna gondot a minimálbér gyors növelése, hiszen leginkább ők azok, akik ezen a bérszinten foglalkoztatják a dolgozókat. Ha túl gyorsan nő a minimálbér, akkor ezek a vállalatok még inkább a szürke- és feketegazdaságba menekülhetnek, illetve a legkevésbé termelékeny vállalatok leépítésekre is kényszerülhetnek. A gyors béremelés másik lehetséges hatása, hogy sok cég áremeléssel kompenzálná a keresetek kifejezetten nagymértékű növekedését. Az elmúlt években, az inflációs válság időszakában megtapasztalhattuk, hogy milyen az, amikor az árak kifejezetten gyorsan nőnek, de a bérek nem tudják követni azokat. Az éveken át tartó, 10-15%-os béremelésekkel viszont könnyedén feléledhetnének az inflációs félelmek

- fogalmazott lapunknak az elemző.

Zsiday Viktor: ebből infláció lesz

Sokkal élesebben fogalmazott Zsiday Viktor, a HOLD Alapkezelő Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője nemrég, amikor lapunknak adott interjút. Szerinte is jelentős az infláció kockázata, de nem beszélt arról sem, hogy szerinte akár 2028-ig menedzselhető lenne a béremelési ütemterv.

Nem hinném, hogy bárki 18-20 százalékos béremeléseket akar, már az évi 8 százalék is nagy kihívásnak tűnik, úgy, hogy a munkaerőnk termelékenysége sok év óta csak nagyon csekély mértékben nő. A nagy erőltetett béremelések csak egy dologhoz vezetnek egy igen szűk munkaerőpiacon: inflációhoz

- fogalmazott a szakértő. A Zsiday Viktorral készített interjúnkat az alábbi linkre kattintva olvashatod el újra: