Erre nem számítottak az irodai dolgozók: óriási átalakítás készül a magyar munkahelyeken, sokakat érint

Pénzcentrum: Alig van még egy olyan európai ország, ahol a helyi befektetők olyan nagy arányban képviseltetik magukat az ingatlanbefektetési volumenben, mint Magyarországon, miközben a legtöbb külföldi befektető, a hozamok emelkedése ellenére, nem tartja vonzónak a magyar ingatlanpiacot más európai országokhoz képest. Miért döntöttetek mégis úgy, hogy Magyarországon terjeszkedtek?

Thibaut Taittinger: Szófiában körülbelül 4 ezer – 6 ezer co-working munkaállomás van, Budapesten kevesebb, mint ezer, többek között ezért gondoltuk, hogy ez egy nagyszerű hely a regionális terjeszkedésünk megkezdésére. Szeretnénk co-working hálózatokat létrehozni minden európai fővárosban az elkövetkező 5-10 évben. Úgy gondolom, hogy a kisebb gazdaságoknak, ha versenyezni akarnak az USA-val, regionális hálózatokat kell építeniük, ahol támogathatjuk egymást, tanulhatunk egymástól.  Éppen ezért Magyarország, Románia, Görögország, Ausztria bevétele is szerepel a terveink között. Végeztünk előzetes piacfelmérést, így nem aggódom amiatt, hogy ne lenne szükség az ilyen jellegű létesítményekre.  Találtunk egy gyöngyszemet Budapesten, egy régi textilgyárat, és mivel fontos számunkra a fenntarthatóság, ezért a már meglévő épületek újrahasznosítására fókuszálunk.

A bérlőiteknek is fontos a fenntarthatóság?

Úgy látjuk, hogy egyre fontosabbá válik, de persze nem vagyok biztos benne, hogy a startupok kifejezetten törődnek vele. Néhányuk igen, nyilvánvalóan, hiszen a mi generációnk és a következő sokkal inkább érdekelt a fenntarthatóságban, mint az elődeink. De ha a nagyobb vállalatokat megnézzük, ott már azt látjuk, hogy elengedhetetlen, hiszen szinte minden finanszírozási forrás a fenntarthatósághoz kötődik. Ha nem működsz fenntarthatóan, még finanszírozási terveket sem fogsz tudni szerezni. A világ efelé halad, és én tényleg hiszek ebben.

Az általános trendek szerint a vállalatok a gazdasági bizonytalanságok miatt tudatosabban terveznek, ami a bérelt irodaterületek konszolidációjához vezet. Emellett az új generációk elvárásai és a rugalmas munkakörnyezetek iránti igény is a tervezett területcsökkentés felé mutat. Ilyen körülmények között van értelme új irodákat nyitni?

Azt kell mondanom, hogy igen, de hadd magyarázzam el, mi is ez a koncepció valójában, mert úgy gondolom, hogy Budapest még nem tapasztalta meg igazán. Az emberek fejében a co-working egyet jelent a nyitott terekkel, amelyek szabadúszóknak, távmunkásoknak vanna fenntartva, de mi másképp gondolkodunk. Mi kis- és nagyvállalatokban is gondolkodunk. Az elképzelésünk az, hogy mivel az IT-cégek elképesztő ütemben tudnak növekedni, amit a hagyományos irodapiac nem tud rugalmasan lekövetni, ezért másfajta megoldásokra lesz szükség a jövőben. Ha van például egy 30 fős céged, de fogalmad sincs, hol fogsz tartani 3-5 év múlva, hogy írjál alá egy olyan bérleti szerzőség évekre előre, ami a jelenlegi létszámodra van szabva? Mégis kénytelen vagy. Ennek viszont nincs értelme, hiszen vagy sokkal nagyobb tereket bérelsz ki, mint amire szükségetek van, vagy pedig szűkös lesz a hely – mindenesetre nagy a kockázat benne. Erre a problémára kínálunk mi megoldást, hiszen rugalmasak vagyunk, amennyire csak tudunk, alkalmazkodunk, hogy a bérlők pontosan azt kapják, amire az adott pillanatban szükségük van.

A másik nagy előnye, a rejtett költségek elkerülése. Egy irodát ki kell alakítani, adott esetben még be is kell fejezni, szükséged van irodavezetőre, takarítókra, létesítménygazdálkodásra, és ezeket bizonyos esetekben az adott cégnek kell kezelni. Egy közösségi irodában azonban ezek nincsenek, azt az üzemeltető átvállalja.

Szóval olcsóbb egy cég számára co-working irodát bérelni, mint egy hagyományosat?

Igen, több szempontból is. Amikor irodát bérelsz, az összes szükséges teret is kibéreled, a konyhát, a mosdót, a tárgyalókat, pihenőhelyiséget – és ezeket ki is fizeted, holott a munkavállalók technikailag csak a munkaidejük 20-30 százalékában használják. A közösségi irodákban, azonban megosztják a bérlők ezeket, miközben több lehetőséghez is hozzáférhetnek, mint önállóan .

Mi a helyzet a home office kérdésével? Lesz még egyáltalán szükség irodára mondjuk 2030-ban, vagy addigra már minden fehérgalléros otthonról fog dolgozni?

Nem gondolom, de a home office egy bonyolult kérdés. Mindig is volt lehetőség otthonról dolgozni egy-két napot, a járvány kitörésekor pedig működött a teljes otthoni munkavégzés, de lássuk be, nem is volt nagyon más lehetőségünk. Most, hogy minden visszatér a régi kerékvágásba, nehezebb újra összpontosítani otthon, hiszen véget értek a lezárások, a világ kinyílt. Nyilvánvaló, hogy ez egy elfogult vélemény, de én minden nap az irodában dolgozom, még hétvégén is. Mivel egyedül élek, egyszerűen nem akarok otthon dolgozni – de szerintem rajtam kívül még sokan vannak ezzel így. Otthon egyszerűen végképp elmosódik a munka és a magánélet közti amúgy is elég ingatag határvonal.

Másrészt, ha csak otthon dolgozol, könnyen elveszítheted a kapcsolatot a csapatoddal, személyes kapcsolódás nélkül pedig nagyon, nagyon nehéz valami minőségit építeni, hiszen az elkötelezettséget, szenvedélyt, kommunikációt igényel, és azt, hogy mindenki megélje ugyanazt a célt és kultúrát, ami az irodában épül. Ezt egyre több cég felismeri, és elkezdték visszavinni az embereket az irodába, és ez a trend nem csak Európában, de például az Egyesült Államokban is jelen van már.

Hogyan választjátok ki a co-working iroda helyszíneit, milyen tényezők befolyásolják a döntést?

Mindig olyan épületeket keresünk, amelyek közel vannak a lakóhelyekhez, de távol a business központoktól, azok elképesztően személytelenek. Életet akarunk az épület körül, és nem akarjuk, hogy csak egy munkahely legyen. Fontosnak tartjuk, hogy lehetőség nyíljon olyan tevékenységek végzésére, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a munkához, hogy az emberek valóban élvezhessék az irodába járást. Tehát mindig nagyjából 50 különböző tényezőt veszünk figyelembe, amikor épületeket keresünk. Fontos, hogy nagy legyen a belmagasság, nagy ablakok legyenek, amin árad be a természetes fényt, emellett kulcsfontosságú a jó közlekedési lehetőség.

A másik, amit figyelembe kell venni, az a gazdasági helyzet. Recesszió esetén ugyanis minden esetben megindul az üresedés a business központok környékén, hiszen ők közvetlenül vállalkozásokból, azok sikerességéből élnek. Mi ennél a folyamatnál nem szeretnénk ott lenni, hiszen az emberek nem akarnak olyan helyen lenni, amely a kudarccal van összefüggésben.

Egy nyári interjúban Furulyás Ferenc, az iO Partners Hungary ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nem érkeznek új nagy szereplők a piacra, és az SSC-k – amelyek korábban a bérlői piac jelentős részét adták – várhatóan csökkentik a létszámot és a szükséges irodahelyiségeket a mesterséges intelligencia térnyerése miatt. Mi a véleményed erről?

Ez egy érdekes kérdés és a mi szempontunkból nagyon fontos, hiszen az SSC-k jelen vannak szinte mindenhol Kelet-Európában, és őszintén szólva nagyon hasznosnak tartom őket, hiszen komoly kezdeti képzést nyújtanak a junioroknak, tanítanak munkamódszert, nyelveket, szakmai készségeket, és még rengeteg minden mást is.

De igen, az AI biztosan minden meg fog változtatni, teljesen felborítja az ökoszisztémát. Bulgáriából már látszik, hogy megindult az elbocsátási hullám, ugyanakkor ez mégsem negatív, hanem pozitív folyamat véleményem szerint. Miért? Mert ez egy óriási lehetőség a régió számára, hogy fejlődjön, hogy valódi tudásértéket képviselő munkahelyeket hozzon létre.  A régiónak fejlődnie kell, a szakembereknek tanulniuk kell. Új startupoknak kell megjelenniük, egészen egyszerűen jó és korszerű munkahelyekre van szüksége a térségnek, benne olyan emberekre, akik hajlandóak tanulni, alkotni. Több mint 15 éve Kelet-Európában élek, és bártan kijelenthetem, nem akarunk kiszervezési gazdaság maradni, nem ez a mi jövőnk.

De ez a folyamat tulajdonképpen már korábban elkezdődött, még az AI előtt, ugyanis Kelet-Európában a bérek az elmúlt néhány évben növekedni kezdtek, és azért lássuk be, az ilyen típusú munkahelyek az alacsonyan tartott bérköltségekről szóltak, éppen ezért már korábban megindult a pozíciók átcsoportosítása Ázsiába, Indiába már bőven az mesterséges intelligencia megjelenése előtt.  Amit az AI tenni fog, az az, hogy megváltoztatja a munkák típusát, tehát ugyanaz a folyamat megy majd végbe, mint amikor elkezdtünk számítógépeket használni. Ezáltal várhatóan legalább 50 százalékkal emelkedik a munkavállalók termelékenysége, ugyanakkor nem fogja teljes mértékben helyettesíteni az embereket, legalábbis még nagyon hosszú ideig.

Az az idő mikor jöhet el?

Ezt nem tudom megmondani, de az biztos, hogy még nagyon sokáig fog tartani, míg az AI gondolkodni tud. Néhányan azt mondják, hogy csak néhány évre van, de én egy racionális optimista vagyok.

Vegyük a te munkádat: cikket írsz, jelenleg az egész cikket A-tól Z-ig meg kell írnod. A jövőben, vagy akár már most is, ha megvannak a keretek, amiket pontosan meg tudsz adni a mesterséges intelligenciának, akkor ő töredék idő alatt elvégzi helyetted a feladatot.  Leellenőrzöd és készen vagy. Akár több órányi munkát is meg tudsz ezzel spórolni.

De ha gyorsabban dolgozom, többet anyagot írok, akkor a jövőben kevesebb szerkesztőre lesz szükség, nem?

Ha gyorsabban dolgozol, akkor több pénzt termelsz a kormánynak, a gazdaságnak, a cégednek, ami növekedéshez vezet. Ha van növekedés, akkor több lesz a munkahely. Persze ne érts félre, mindannyiunknak aggódnunk kell, mert ez az egész még nagyon új, nagyon ismeretlen. De mindig aggódunk, mindig van valami újdonság, ami éppen érkezik, de ez megtanít minket alkalmazkodni. És minden egyes lépés új, izgalmas növekedési szakaszhoz vezet.

A legjobb módja a zavarok megértésének és megtervezésének pedig a kommunikáció és az együttműködés. Erre nagyon jó terep az IT coworking, ahol hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatunk, köztük sok AI szakemberrel, és megvitathatjuk a munka jövőjét. Például az egyik tagunk nagyszerű előadást tart arról, hogy „milyen készségeket kell elsajátítanod, hogy nélkülözhetetlen maradj a mesterséges intelligencia korában.”