Pénzcentrum • 2024. október 8. 11:04
A dolgozó fiatalok között tízből nyolcan számítanak arra, hogy a következő időszakban magasabb bért kapnak. Ugyanakkor tízből majdnem hatan, azaz az érintettek 58 százaléka az inflációtól elmaradó emelkedéssel, tehát reálbércsökkenéssel számol - derül ki a K&H ifjúsági indexből. Jelentős eltérés van azonban a tényleges inflációs adat és a fiatalok által érzékelt pénzromlás között: utóbbi ugyanis átlagosan 18 százaléknál járt májusban, miközben a tényadat 4 százalékos áremelkedésről tanúskodott. A kutatás eredményei választ adnak arra is, hogy hosszú távon hogyan alakultak a fiatalok várakozásai.
Nem volt túl optimista a 19–29 éves magyar fiatalok jelentős többsége 2024 közepén az idei fizetésének alakulásával kapcsolatban – derül ki a K&H Bank felméréséből. A megkérdezettek majdnem 60 százaléka azt mondta az idei második negyedévben, hogy szerinte a keresete az inflációt elmaradó mértékben fog emelkedni az idén, ami reálbércsökkenést jelentene. Hasonló adat jött ki az optimisták és az igazán pesszimisták esetén: a válaszadók 20 százaléka úgy gondolta, hogy az inflációt meghaladó fizetésemelésre számíthat 2024-ben, míg 18 százalékuk nem látott esélyt arra, hogy többet keressen az idei évben, mint egy évvel ezelőtt. A legpesszimistábbak aránya 4 százalék volt: ők azok, akik a fizetésük csökkenésétől tartottak - derül ki a K&H reprezentatív felméréséből, amely a dolgozó 19-29 évesek saját bérükre vonatkozó várakozásait vizsgálta.
Magyarország központi régiójának kiemelkedő gazdasági szerepét bizonyítja, hogy ebben a térségben senki sem gondolta, hogy idén kevesebbet fog keresni, mint 2023-ban. A keleti régióban viszont jóval az átlag felett volt ez az arány: a megkérdezettek nyolc százaléka jósolta magának ezt a sötét forgatókönyvet.
Három időszak
A 2012 vége óta minden negyedévben elkészülő kutatás hosszabb távú adatsorából az olvasható ki, hogy a várható jövedelemmel kapcsolatos várakozások három szakaszra oszlanak. Az első 2013-tól 2016-ig tartott, amikor a fizetésük inflációnál kisebb emelkedését várók aránya a valamivel 30 százalék alatti szintről 40 százalék fölé nőtt. Ezzel ellentétesen hullámzott a keresetük változatlanságával számolók aránya. A fizetésük csökkenését a dolgozó fiatalok 8-10 százaléka várta, míg infláció feletti növekedésre 15-20 százalékuk számított.
Az ezt követő öt évben 50 százalék fölé nőtt a mérsékelten pesszimisták aránya, miközben a keresetük változatlanságára számítóké fokozatosan 30 százalék alá csökkent. Az inflációnál nagyobb növekedést várók aránya ekkortól emelkedett akár 25 százalék körüli szintre, miközben a fizetéscsökkenést várok aránya lassan csökkent az idén látott alacsony szintre.
Változott a helyzet 2021-től, akkor indult a „harmadik szakasz”: az infláció alatti emelkedésre számítók aránya maradt az 50 százalék körüli szinten. A pesszimistáké pedig 5 százalékos szinten stabilizálódott.Ugyanakkor ebben az időszakban a változatlan fizetésre számítók arány 20-25 százalékos volt. A „szuperoptimistáké”, vagyis az inflációt meghaladó béremeléssel kalkulálók aránya ismét a 20 százalék körüli szintre csökkent.
A fizetések egyébként emelkednek
A teljes gazdaságra vonatkozó legfrissebb béradatok szerint a fizetések emelkedő pályán vannak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 ezer forint volt. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlag 427 ezer forint volt. Mindkettő több mint 13 százalékos emelkedésnek felel meg.
A bruttó keresetek mediánértéke 519 ezer forint volt, amiből 359 ezer forint nettót utaltak a munkáltatók a munkavállalók bankszámlájára. Az előbbi 15,3, az utóbbi 15,1 százalékkal haladta meg a 2023. júniusi medián bruttó, illetve nettó átlagkeresetet. A mediánérték azt mutatja meg, hogy az érintettek fele az adott összegnél többet, a másik fele pedig kevesebbet kapott. Az inflációval korrigált reálbérindex júniusban 9 százalékos emelkedést mutatott, erre a növekedésre szükség is van, hiszen a múlt év egészében a reálkeresetek a kiugró infláció miatt közel 3 százalékkal csökkentek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)