Szopkó Zsófia • 2024. szeptember 19. 05:34
2022-ben 3 156 település közül 42-ben a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező lakosok mindegyike nyilvántartott álláskereső volt. Ez azt jelenti, hogy ezeken a településeken összesen 9 533 lakos nem talált munkát. Országosan a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya egyes vármegyékben, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg, elérte az 54%-ot, míg a gazdagabb régiókban, például Győr-Moson-Sopronban, ez az arány csupán 25 százalék körül mozgott.
Korábban írtunk a leggazdagabb és legszegényebb településekről, valamint foglalkoztunk már az egyes községekbe és városokba befolyó egy főre jutó bruttó jövedelmekről. Most pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen számokat találunk, ha a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel nyilvántartott álláskeresőket vizsgáljuk meg. Az erre vonatkozó adatokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből (TeIR) szereztük.
A településlista összeállítása során több olyan helységgel találkoztunk, ahol a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresőkről nincs adat. Ezek általában olyan települések, ahol sok a magas presztízsű munkát végző lakos. A 3 156 vizsgált település közül 42-ben az arány 100%, vagyis minden 8 általános iskolát végzett lakos nyilvántartott álláskereső volt 2022-ben.
Ez azt jelenti, hogy 2022-ben ezeken a településeken minden alacsony végzettségű lakos munkanélküli volt, ami komoly problémát jelent. Az ilyen helyzetek súlyos gazdasági és társadalmi kihívásokat vetnek fel, amelyek megoldása átfogó beavatkozást igényelne.
Tehát 2022-ben az ezen a 42 településen élő, mind az 9 533, legfeljebb 8 általánost szerzett lakosról elmondható volt, hogy nem rendelkezett munkahellyel és nyilvántartott álláskeserőnek számított.
Ha a regionális adatokat vizsgáljuk és összehasonlítjuk a KSH 2022-es népszámlálási adataival az iskolai végzettségek megoszlása alapján, látható, hogy ahol magasabb az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ott nagyobb a 8 osztályt végzett nyilvántartott álláskeresők száma is. Ez azonban csak egy megfigyelésen alapuló következtetés, és a teljes bizonyossághoz statisztikai próba elvégzése szükséges. Az alábbi táblázat regionális bontásban mutatja a legfeljebb 8 általánost végzettek arányát és számát az egyes régiókban.
Az utolsó két oszlopban kiszámoltuk, hogy hány olyan lakos van, akik 8 általánossal nyilvántartott munkavállalók, és a maradék azok száma, akik legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, de nem szerepelnek a nyilvántartott munkavállalók között. Ennek több oka is lehet, például ha valaki gazdaságilag inaktív, például GYED-en vagy GYES-en van otthon a gyermekeivel. Ide tartoznak továbbá azok is, akik jelenleg foglalkoztatottak, eltartottak, vagy valamilyen ellátásban részesülnek. A következő táblázat a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján országos szinten mutatja be a különböző gazdasági helyzetben lévő emberek számát iskolai végzettség szerint.
Ha a régiós ábra utolsó oszlopában található adatokat összeadjuk, megkapjuk, hogy hányan vannak, azok akik 2022-ben legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeztek és nem tartoztak a nyilvántartott álláskeresők közzé, ez az összeg nagyjából 1,1 millió fő. A gazdasági aktivitás ábra alapján pedig tudjuk, hogy ebből körülbelül 500 ezer az, aki foglalkoztatott. Tehát a maradék nagyjából 600 ezer ember vagy eltartott, vagy gazdaságilag inaktív vagy munkanélküli (és nem keres állást). Az alacsony iskolai végzettséggel nyilvántartott álláskeresők arányát vármegyei szinten is megvizsgáltuk, ezt mutatja a következő térképes ábra.
Az ábrán jól látható, hogy több vármegyében a legfeljebb 8 osztályos végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők aránya közel 50%, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében ez az érték eléri az 54%-ot (a pirosas színt kapott vármegyékben alacsonyabbak az értékek, a feketébe hajlóak esetén magasabbak). A szegényebb régiókban különösen magas ez az arány, míg a gazdagabb területeken, mint például Győr-Moson-Sopron vármegyében, ennek értéke feleakkora, bár sehol sem csökken 25% alá.
Fontos hangsúlyozni, hogy egy ilyen magas arány nem feltétlenül jelent jót vagy rosszat. Például, ahol alacsony ez az arány, az akár azt is jelezheti, hogy az alacsonyabb végzettségű emberek már elhelyezkedtek, és ezért kevés az álláskereső. Másrészt ez jelezheti azt is, hogy az adott térségben speciális gazdasági körülmények vannak, amelyek miatt nem dolgoznak, de nem is keresnek állást.
Ha azonban egy régióban sokan nem tudnak elhelyezkedni ezzel a végzettséggel, és magas a munkanélküliség, az egyértelműen megoldandó probléma. Az ilyen helyzetek kezelése azonban összetett folyamat, amely politikai, gazdasági és társadalmi változásokat igényel.
Munkanélküliségi ráta és szegénység kutatások
A fentebb tárgyalt témában nem lehet elmenni néhány alap statisztikának az elemzése nélkül, így a KSH 2022-es népszámlálási adataiból kikerestük, hogy hogyan oszlanak meg az iskolai végzettségek az országban. A következő ábrán regionális bontásban olvashatóak az iskolai végzettségek megoszlásai.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Jól látható, hogy az összes régió esetén az érettségivel rendelkezők aránya a legkiemelkedőbb, ami egy nagyon pozitív változásnak nevezhető, ugyanis a 2011-es népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az északi régiók és a déli régiók esetén is, a 8 általánost végzettek aránya volt a legmagasabb, sőt 2001-ben ez nagyságrendekkel több emberre igaz volt.
Kemény István, Széchenyi-díjas magyar szociológus, az Esély 2003-ban megjelenő második számában úgy fogalmazott a 2001-es népszámlálási adatok alapján, hogy "még kedvezőtlenebbek Észak-Magyarország (Borsod, Heves, Nógrád megye) és Észak Alföld (Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs megye) adatai. Szabolcs megyében pl. a 15 éves és idősebb lakosok 16 százaléka 8 osztályt sem végzett, további 54 százaléknak csak 8 osztálya van és csupán 29,8 százalék végzett 12 osztályt".
Ebből is látszik, hogy ennek a térségnek a rehabilitálása már régóta szükségszerű lenne, még úgy is, hogy a friss népszámlálási adatokban javuló tendenciát láthatunk. Ugyanis az is nagyon látványos a fenti ábrán, hogy továbbra is az észak-magyarországi és az észak- alföldi régiók rendelkeznek a legtöbb alacsony iskolai végzettségű emberrel. A teljes kép érdekében megnéztük azt is, szintén a KSH oldalán, hogy a tavalyi évben hogyan alakultak a munkanélküliségi ráták. A hivatal minden évben négy negyedévet külön vizsgálja, mi ezeket régiónként átlagoltuk az alábbi ábrán.
Az adatokból egyértelműen látható, hogy Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön található a legtöbb munkanélküli, és ezekben a régiókban él a legtöbb alacsony iskolai végzettséggel rendelkező ember. Ezeken a területeken különösen nagy probléma, hogy a kis településeken élők nem tudnak elhelyezkedni.
Az alacsony iskolai végzettség mellett ennek másik fő oka a nem megfelelő infrastruktúra.
Gyakran hiányoznak a helyi munkahelyek és a közlekedési lehetőségek, amelyek lehetővé tennék, hogy az emberek a lakóhelyük közelében munkát találjanak. Ez a probléma tovább súlyosbítja a munkanélküliséget ezeken a hátrányos helyzetű területeken.
Szakmák és magas bérek
Ahogy azt már idén megírtuk Magyarországon a tíz legjobban fizető állás közül három olyan, ahol nem szükséges felsőfokú végzettség, és ezek közül kettő esetében a fizetések meghaladják a 2 millió forintot. A KSH legfrissebb adatai szerint a bruttó átlagkereset 2023 novemberében 621 200 forint volt, ami 14%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A légiforgalmi irányítók vezetik a fizetési listát, bruttó 2,6 millió forintos átlagkeresettel, és bár nincs szükség diplomára a munkához, egy szigorú tesztet kell teljesíteniük. A politikai pozíciók közül a törvényhozók és miniszterek átlagosan bruttó 2,1 millió forintot keresnek, szintén diploma nélkül.
A brókerek, akik szintén nem feltétlenül rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, idén a harmadik helyre kerültek bruttó 1,6 millió forintos keresettel. A sportolók, akik a negyedik helyen állnak, bruttó 1,52 millió forintot visznek haza, míg a szoftverfejlesztők is meghaladják az 1 millió forintos álomfizetést. A szoftverfejlesztők és rendszergazdák esetében a diplomához nem feltétlenül kötött a magas jövedelem, mivel sokan rövid képzésekkel is sikeresen elhelyezkednek ezen a területen.
A listán a mozdonyvezetők és az alternatív gyógymódokat alkalmazó terapeuták is szerepelnek, utóbbiak bruttó 1 millió forint feletti keresetet érnek el. A mozdonyvezetők fizetése 8,5%-kal emelkedett az elmúlt évhez képest, míg a terapeuták esetében bizonyos ágazatokban orvosi diploma szükséges, más esetekben elegendő a szakirányú képzettség.