Pénzcentrum • 2024. szeptember 11. 20:03
Népszerű vélekedés, hogy kevés társadalmi jelenség mozgatja meg úgy a fantáziankat és határozza meg úgy a mindennapi gondolkodást, mint a generációk közötti törésvonalak. Sőt, számos politológiai és szociólógia tanulmány alapján ezek a törésvonalak oly mértékben írták át a nyugati típusú demokráciák politikai struktúráít, hogy a legélesebb konfliktusok már nem is társadalmi osztályok, vagy földrajzi régiók között feszülnek, hanem generációk között. De vajon napjaink Magyarországában mennyire töltenek be fontos szerepet a generáció-specifikus identitások, társadalmi érintkezési formák, érték- és előítéletek a mindennapi gondolkodásban? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a legutóbbi országos reprezentatív kutatásunkban, ahol generációs identitásokról és egyes generációkról alkotott véleményekről kérdeztük a válaszadókat az Opinio mobilapplikációs adatfelvétele segítségével.
Az identitás kérdését két irányból közelítettük. Az “objektiv”, leíró megközelítésben arra kértük válaszadóinkat, hogy melyik generáció tagjának tartják magukat. A válaszokat összevetve a “helyes” generációs hovatartozással – ahol a nemzetközileg bevett megközelítés alapján az 1965-ös, az 1981-es, illetve az 1997-es születési évszámokat használtuk a (Baby)-boomer, az X, az Y és a Z generáció elkülönítésére – indirekt módon következtethetünk arra, hogy az egyes generációk számára mennyire fontos a generációs hovatartozás. A “szubjektív”, identitás-fókuszú megközelítés pedig a válaszadókat direkt módon kérdezte arról, hogy mennyire fontos számukra ez a közösségtudat.
Mindkét megközelítés azonos irányba mutat, miszerint a társadalom többsége számára a generációs identitás se nem különösebben fontos, se nem feltétlenül egyértelmű. Az egész társadalom 41%-a nem tudja (vagy akarja) besorolni magát generációs kategóriába, de azok körében is akik vállalkoznak az önbesorolásra egy jelentős részük helytelenül/pontatlanul teszik ezt. Az önbesorolási hajlandóság, illetve annak pontossága a generációkkal előre haladva lineárisan csökken: míg a Z-generáció tagjainak csak negyede (26%-a) nem tudja/akarja generációba sorolni magát és 54% helyesen jelölte meg a Z-generációs hovatartozáts, addig a (baby)-boomerek körében 67% elzárkózik az önbesorolástól és csak 19%-a teszi meg azt helyesen.
Ennek megfelelően hasonló tendenciát látunk a generációs identitást fontosnak tartók aránya és a generációs hovatartozás között. Míg a Z-generáció tagjainak kb. harmada (32%-a) számára inkább, vagy nagyon fontos az önmeghatározuskban és identitásukban a generációjuk, addig az idősebb generációk körében csak 20% körül alakul ez az arány. Megfordítva: míg a Z-generáció tagjainak csak negyedének egyáltalán nem fontos a generációs identitás, az X generáció tagjainak 42%-a vélekedik így (a baby-boomerek esetén ez az arány valamivel alacsonyabb, 35%).
De tartalmilag mit is jelent a generációs identitás, milyen kollektív tulajdonságokat és attríbutumokat társítunk az egyes generációkhoz? A kérdés megválaszolásához felsoroltunk nyolc, gyakran elhangzó kollektív generációs tulajdonságot (pozitívakat és negatívakat vegyesen) és arra kértük a válaszadókat, hogy válasszák ki a nyolcas listából mindazokat, amik szerintük jellemzőek az adott generációra. Az eredményeket egy úgynevezett radar-ábrán illusztráljuk (3.ábra), ahol az egyes generációkat különböző színekkel jelöltük. Minél közelebb van az egyes generációkhoz tartozó alakzat a radar egy adott csúcsához, annál inkább gondolják az adott generációról, hogy jellemző rá az adott tulajdonság.
A magyar társadalom 40%-a tartja a Z-generációt elkényelmesedettnek, és szintén viszonylag sokan (25%) felelőttlennek. A pozitív tulajdonságok közül a “kiállnak/kiálltak a jogaikért” és a kreativitás kapott viszonylag sok említést (szintén 25%, illetve 23%-os arányokkal). Az Y (“millennial”) generációval kapcsolatban a “releváns tudásuk van a világról” emelkedik ki 29%-os aránnyal, de viszonylag sokan tartják őket ezentúl motiváltnak (26%) és kreatívnak (25%) is. Az X generációval kapcsolatban kevésbé markánsak a vélemények, de az ő esetükben is a releváns tudás (27%) emelkedik ki. Végezetül a baby-boomerekről a népszerű sztereotípiának megfelelően a szűklátókörűség kap relatív sok említést (24%), de érdekesesség az elsősorban amerikai és nyugat-európai generációs viták tükrében, hogy viszonylag kevesen tartják őket felelőtlennek (12%), vagy önzőnek (14%).
Hajlamosak lehetnénk azt gondolni, hogy minden egyes generáció szereti előtérbe helyezni (és túlértékelni) a saját pozitív tulajdonságait, és háttérbe szorítani (szemet hunyni felette) a negatívakat. De közel sem ez a helyzet. A fenti eredmények közül például a Z-generáció elkényelmesedettségéről alkotott képet magának a Z-generációnak is a 38%-a osztja, az Y-generáció sem tekinti magát kreatívabbnak (26%), mint az egész felnőtt társadalom tekinti őket, és az X-generáció sincs úgy eltelve a maga releváns tudásától a világról (27%). Egyedül a (baby)-boomer generációból hiányzik ez a fajta “önkritika”: csupán 7%-uk osztja a szűklátókörüségükről alkotott véleményt, noha ebben az is szerepet játszhat, hogy a szűklátókörűség egy jóval terheltebb és pejoratívabb kollektív bélyeg (mint például az elkényelmesedettség), így ennek elfogadása jóval magasabbra helyezi az önkritikai küszöböt.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az egyes tulajdonságon túl arra is rákérdeztünk, hogy milyen attitűdökben és magatartásformákban fedezik fel a válaszadók az elsődleges generációs különbségeket. Itt egy 9-elemes listával dolgoztunk, amelyből maximum 3-at jelölhettek meg a válaszadók, mint a legfontosabb különbségek egyike (4. Ábra). A felkínált lehetőségek közül a munkához való viszony és a társadalmi, politikai értékek/világnézet emelkednek ki 37%, illetve 33%-kal és különösen a Z-generáció tagjai látják ez utóbbiban (társadalmi, politikai értékek) a generációs különbségek nyitját 42%-os említésaránnyal. Érdekesség, hogy se a generációs karikatúrákban főszerepet kapó beszédmód és nyelvhasználat, se a komolyabb elemzések fókuszát képező társas kapcsolatok nem kerültek prominens helyre ezen a listán 24, illetve 20%-os említésarányokkal.
Összességében elmondható, hogy a generációs identitások messze nem töltenek be akkora szerepet a mindennapos gondolkodásunkban, mint azt a generációkról szóló elemzések jelentős része sejteni véli. Továbbá se az egyes generációkhoz kapcsolható tulajdonságokban, se a generációkat egymástól elválasztó magatartásformákban nincs széleskörű konszenzus, az említésarányok minden egyes tulajdonság vagy magatartásforma esetén messze 50% alatt maradnak. Másképpen megfogalmazva (és a felkínált lehetősek közül legalábbis) nincs olyan generáció-specifikus tulajdonság vagy generációs törésvonal, aminek központi szerepével a magyar társadalom többsége egyetértene. Óvatos konklúzióként kijelenthető tehát, hogy a mindennapos gondolkodást sokkal kevésbé foglalkoztatják a generációs kérdések mint a generációkról szóló tudományos diskurzust.
Ha te is szeretnéd ehhez hasonló kérdésekben elmondani a véleményed, töltsd le az Opinio applikációt és válaszolj a kérdéseinkre – aktivitásoddal nem csak azt segíted , hogy alaposabban megismerhessük a magyarok álláspontját bizonyos kérdésekben, de pontokat is gyűjthetsz, amiket aztán kuponokra, ajándékokra válthatsz be, valamint nyereményjátékokon is részt vehetsz!