Pénzcentrum • 2024. szeptember 11. 20:03
Népszerű vélekedés, hogy kevés társadalmi jelenség mozgatja meg úgy a fantáziankat és határozza meg úgy a mindennapi gondolkodást, mint a generációk közötti törésvonalak. Sőt, számos politológiai és szociólógia tanulmány alapján ezek a törésvonalak oly mértékben írták át a nyugati típusú demokráciák politikai struktúráít, hogy a legélesebb konfliktusok már nem is társadalmi osztályok, vagy földrajzi régiók között feszülnek, hanem generációk között. De vajon napjaink Magyarországában mennyire töltenek be fontos szerepet a generáció-specifikus identitások, társadalmi érintkezési formák, érték- és előítéletek a mindennapi gondolkodásban? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a legutóbbi országos reprezentatív kutatásunkban, ahol generációs identitásokról és egyes generációkról alkotott véleményekről kérdeztük a válaszadókat az Opinio mobilapplikációs adatfelvétele segítségével.
Az identitás kérdését két irányból közelítettük. Az “objektiv”, leíró megközelítésben arra kértük válaszadóinkat, hogy melyik generáció tagjának tartják magukat. A válaszokat összevetve a “helyes” generációs hovatartozással – ahol a nemzetközileg bevett megközelítés alapján az 1965-ös, az 1981-es, illetve az 1997-es születési évszámokat használtuk a (Baby)-boomer, az X, az Y és a Z generáció elkülönítésére – indirekt módon következtethetünk arra, hogy az egyes generációk számára mennyire fontos a generációs hovatartozás. A “szubjektív”, identitás-fókuszú megközelítés pedig a válaszadókat direkt módon kérdezte arról, hogy mennyire fontos számukra ez a közösségtudat.
Mindkét megközelítés azonos irányba mutat, miszerint a társadalom többsége számára a generációs identitás se nem különösebben fontos, se nem feltétlenül egyértelmű. Az egész társadalom 41%-a nem tudja (vagy akarja) besorolni magát generációs kategóriába, de azok körében is akik vállalkoznak az önbesorolásra egy jelentős részük helytelenül/pontatlanul teszik ezt. Az önbesorolási hajlandóság, illetve annak pontossága a generációkkal előre haladva lineárisan csökken: míg a Z-generáció tagjainak csak negyede (26%-a) nem tudja/akarja generációba sorolni magát és 54% helyesen jelölte meg a Z-generációs hovatartozáts, addig a (baby)-boomerek körében 67% elzárkózik az önbesorolástól és csak 19%-a teszi meg azt helyesen.
Ennek megfelelően hasonló tendenciát látunk a generációs identitást fontosnak tartók aránya és a generációs hovatartozás között. Míg a Z-generáció tagjainak kb. harmada (32%-a) számára inkább, vagy nagyon fontos az önmeghatározuskban és identitásukban a generációjuk, addig az idősebb generációk körében csak 20% körül alakul ez az arány. Megfordítva: míg a Z-generáció tagjainak csak negyedének egyáltalán nem fontos a generációs identitás, az X generáció tagjainak 42%-a vélekedik így (a baby-boomerek esetén ez az arány valamivel alacsonyabb, 35%).
De tartalmilag mit is jelent a generációs identitás, milyen kollektív tulajdonságokat és attríbutumokat társítunk az egyes generációkhoz? A kérdés megválaszolásához felsoroltunk nyolc, gyakran elhangzó kollektív generációs tulajdonságot (pozitívakat és negatívakat vegyesen) és arra kértük a válaszadókat, hogy válasszák ki a nyolcas listából mindazokat, amik szerintük jellemzőek az adott generációra. Az eredményeket egy úgynevezett radar-ábrán illusztráljuk (3.ábra), ahol az egyes generációkat különböző színekkel jelöltük. Minél közelebb van az egyes generációkhoz tartozó alakzat a radar egy adott csúcsához, annál inkább gondolják az adott generációról, hogy jellemző rá az adott tulajdonság.
A magyar társadalom 40%-a tartja a Z-generációt elkényelmesedettnek, és szintén viszonylag sokan (25%) felelőttlennek. A pozitív tulajdonságok közül a “kiállnak/kiálltak a jogaikért” és a kreativitás kapott viszonylag sok említést (szintén 25%, illetve 23%-os arányokkal). Az Y (“millennial”) generációval kapcsolatban a “releváns tudásuk van a világról” emelkedik ki 29%-os aránnyal, de viszonylag sokan tartják őket ezentúl motiváltnak (26%) és kreatívnak (25%) is. Az X generációval kapcsolatban kevésbé markánsak a vélemények, de az ő esetükben is a releváns tudás (27%) emelkedik ki. Végezetül a baby-boomerekről a népszerű sztereotípiának megfelelően a szűklátókörűség kap relatív sok említést (24%), de érdekesesség az elsősorban amerikai és nyugat-európai generációs viták tükrében, hogy viszonylag kevesen tartják őket felelőtlennek (12%), vagy önzőnek (14%).
Hajlamosak lehetnénk azt gondolni, hogy minden egyes generáció szereti előtérbe helyezni (és túlértékelni) a saját pozitív tulajdonságait, és háttérbe szorítani (szemet hunyni felette) a negatívakat. De közel sem ez a helyzet. A fenti eredmények közül például a Z-generáció elkényelmesedettségéről alkotott képet magának a Z-generációnak is a 38%-a osztja, az Y-generáció sem tekinti magát kreatívabbnak (26%), mint az egész felnőtt társadalom tekinti őket, és az X-generáció sincs úgy eltelve a maga releváns tudásától a világról (27%). Egyedül a (baby)-boomer generációból hiányzik ez a fajta “önkritika”: csupán 7%-uk osztja a szűklátókörüségükről alkotott véleményt, noha ebben az is szerepet játszhat, hogy a szűklátókörűség egy jóval terheltebb és pejoratívabb kollektív bélyeg (mint például az elkényelmesedettség), így ennek elfogadása jóval magasabbra helyezi az önkritikai küszöböt.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az egyes tulajdonságon túl arra is rákérdeztünk, hogy milyen attitűdökben és magatartásformákban fedezik fel a válaszadók az elsődleges generációs különbségeket. Itt egy 9-elemes listával dolgoztunk, amelyből maximum 3-at jelölhettek meg a válaszadók, mint a legfontosabb különbségek egyike (4. Ábra). A felkínált lehetőségek közül a munkához való viszony és a társadalmi, politikai értékek/világnézet emelkednek ki 37%, illetve 33%-kal és különösen a Z-generáció tagjai látják ez utóbbiban (társadalmi, politikai értékek) a generációs különbségek nyitját 42%-os említésaránnyal. Érdekesség, hogy se a generációs karikatúrákban főszerepet kapó beszédmód és nyelvhasználat, se a komolyabb elemzések fókuszát képező társas kapcsolatok nem kerültek prominens helyre ezen a listán 24, illetve 20%-os említésarányokkal.
Összességében elmondható, hogy a generációs identitások messze nem töltenek be akkora szerepet a mindennapos gondolkodásunkban, mint azt a generációkról szóló elemzések jelentős része sejteni véli. Továbbá se az egyes generációkhoz kapcsolható tulajdonságokban, se a generációkat egymástól elválasztó magatartásformákban nincs széleskörű konszenzus, az említésarányok minden egyes tulajdonság vagy magatartásforma esetén messze 50% alatt maradnak. Másképpen megfogalmazva (és a felkínált lehetősek közül legalábbis) nincs olyan generáció-specifikus tulajdonság vagy generációs törésvonal, aminek központi szerepével a magyar társadalom többsége egyetértene. Óvatos konklúzióként kijelenthető tehát, hogy a mindennapos gondolkodást sokkal kevésbé foglalkoztatják a generációs kérdések mint a generációkról szóló tudományos diskurzust.
Ha te is szeretnéd ehhez hasonló kérdésekben elmondani a véleményed, töltsd le az Opinio applikációt és válaszolj a kérdéseinkre – aktivitásoddal nem csak azt segíted , hogy alaposabban megismerhessük a magyarok álláspontját bizonyos kérdésekben, de pontokat is gyűjthetsz, amiket aztán kuponokra, ajándékokra válthatsz be, valamint nyereményjátékokon is részt vehetsz!