Pénzcentrum • 2024. szeptember 2. 09:54
Jelentős változások várhatók a magyarországi minimálbér és garantált bérminimum rendszerében. Az elmúlt időszak nyilatkozatai és sajtóértesülései alapján egyre tisztább kép rajzolódik ki a tervezett módosításokról - számolt be a G7.
A kormány több tagja is nyilatkozott a témában, ami arra utal, hogy a kabinet is szeretné felgyorsítani a folyamatot. Ennek hátterében állhat, hogy a változtatásoktól extra szavazatokat remélnek a 2026-os választásokon. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában kifejtette, hogy a kormány célja a minimálbér fokozatos emelése az átlagbérek 50 százalékára, legkésőbb 2027-ig. Bár hangsúlyozta, hogy a kormány csak megfigyelőként vesz részt a bértárgyalásokon, szükségesnek látják a felzárkóztatást.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Tranzit Fesztiválon elhangzott előadásában kiemelte: "A következő két év fontos célkitűzésének tartjuk, hogy a minimálbért felzárkóztassuk a garantált bérminimumhoz." A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) új mutatót vezetett be: az effektív minimálbért, amely a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlagából számított érték. Ez a mutató az uniós összehasonlításban a 16. helyet foglalja el, ha a vásárlóerő-paritást is figyelembe vesszük.
Fontos megjegyezni, hogy bár a minisztérium szerint Európában egyedülálló a kétlépcsős minimálbéres rendszer, ez nem felel meg a valóságnak. A Eurofound kutatóalapítvány 2024-es tanulmánya szerint több EU-s országban is többszintű bérrendszer működik.
A kormány tervei szerint a következő három-négy évben 10-15 százalék közötti minimálbér-emelés várható, és 2028 elejére tűnhet el a különbség a minimálbér és a bérminimum között. Az átlagbérekhez viszonyított 50 százalékos cél helyett inkább az előző év átlagbéréhez képest tűznék ki ezt a célt.
A változtatások megvalósításához azonban szükség lesz a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek beleegyezésére is. Az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak. A munkaadói szervezetek szerint nem reális egy hároméves, gyors bérfelzárkóztatási program, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szakszervezetek álláspontja sem egységes. Míg egyesek támogatják a garantált bérminimum és a minimálbérek összezárását, mások ezt csak bizonyos feltételek teljesülése esetén tartják elfogadhatónak. A legutóbbi tárgyalások után Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára elmondta, hogy a felek nyitottak az ágazati bértarifarendszer bevezetésére a garantált bérminimum helyett, fokozatosan, három év alatt.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke arról számolt be, hogy célként tűzték ki a minimálbér emelését a KSH által publikált havi bruttó átlagkereset 50 százalékára a következő egy-két évben. A konkrét számokról és a béremelés mértékéről azonban csak a béremelési modell kialakítása után tudnak dönteni. A bértárgyalások szeptember 18-án folytatódnak, immár a kormány képviselőjének részvételével.