Portfolio • 2024. augusztus 27. 18:31
A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból. A kabinet vélhetően 2027-28-ra összezárná a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget, ami azt jelenti, hogy a szakmunkásoknak fizetett legkisebb bér jóval kisebb mértékben nőhet, mint a képzetleneknek járó minimálbér. A terv azonban még minden bizonnyal formálódik, ahogy a kormány, a munkaadói, a munkavállalói képviseletek között folytatónak a tárgyalások a következő időszakban.
10-15%-os emelések jöhetnek?- Ugyan már elkezdődött a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs (VKF) fórumának tárgyalássorozata a 2025-ös minimálbérről és garantált bérminimumról, eddig azonban inkább csak puhatolózást láthattunk a munkaadók és a munkavállalók részéről is. Úgy tűnik, hogy nem is kell hosszasan gondolkodniuk azon, hogy mekkora béremelést tartanának reálisnak a következő években, hiszen a kormány kijelölheti az irányt. A Portfolio értesülése szerint a kabinet a következő három-négy évben 10-15% közötti minimálbér-emeléssel lenne elégedett.
Ennek a munkavállalói oldal bizonyára örülni fog, hiszen általánosságban az a céljuk, hogy érdemben az infláció felett növekedjenek a bérek, a pénzromlás pedig várhatóan 3-4% környékén alakulhat. Egyes munkavállalói képviseletek 10% feletti béremelést igyekeznek elérni minden évben, és nagyon úgy tűnik, hogy a kormány által kijelölt mérték számukra is megfelelő lehet.
A nagyobb kérdés a munkaadói oldal hozzáállása a gyors béremelkedéshez. A vállalati érdekképviseletek bizonyára egyszámjegyű béremelkedést szeretnének elérni a következő évekre vonatkozóan, hiszen az inflációs és a termelékenységi trendekből nem következik kifejezetten gyors minimálbéremelés.
Számukra az lehet megnyugtató, hogy „csak” a minimálbér emelkedne kifejezetten gyorsan, a garantált bérminimum viszont sokkal mérsékeltebb ütemben nőne. A kabinet ugyanis úgy tűnik, hogy össze szeretné zárni a minimálbér és a szakképzetteknek járó bérminimum összegét. Könnyen lehet azonban, hogy a legkisebb vállalatok (ahol sokan dolgoznak minimálbérért) így is nehézségekkel szembesülnek majd a bérek kigazdálkodása miatt, hiszen náluk dolgozik a legtöbb minimálbéres.
Hogy jön ki az 50%-os arány?
A cégek számára öröm lehet az ürömben, hogy a béremelkedés mértéke így is valamelyest lassabb, mint ami a kormány korábbi jelzéseiből adódott. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelzéseiből az következett, hogy a kabinet 2027-re eltünteti a különbséget a minimálbér és a bérminimum között, miközben a legkisebb bért az átlag 50%-ára emelné. Ebből az következett, hogy évente 17-18%-kal kell emelni a minimálbért.
A Portfolio értesülése szerint a mostani terv inkább az, hogy 2028 elejére tűnik el a különbség a minimálbér és a bérminimum között, és erre az évre éri el az átlagbér felét a kötelezően fizetendő legkiseb bér. Ráadásul van még egy csavar a történetben: a kormány úgy számolna, hogy mindig a megelőző év átlagbéréhez képest kell 50%-nak lennie a minimálbérnek. Ebben ugyan nehéz megtalálni a közgazdasági logikát – hiszen így valójában nem lesz az adott évi minimálbér az átlagbér fele –, de kétségtelen, hogy így sokkal könnyebb elérni a kitűzött célt.
JÓL JÖNNE 2,6 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 584 927 forintot igényelnél 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 57 984 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,10 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 58 104 forintos törlesztőt (THM 13,20%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Összességében tehát a minimálbér az elmúlt években az átlagbér 40%-a körül alakult, az 50% eléréséhez pedig kifejezetten jelentős, 17-18%-os béremelést kellene végrehajtani három éven keresztül. A gazdasági tárca alternatív számításai szerint azonban a minimálbér jelenleg sokkal magasabb szinten van az (előző évi) átlaghoz képest, 45% felett, így már nem is kell olyan sokat emelni rajta, hogy elérje az átlag felét.
A Portfolio számításai szerint 12-13% körüli minimálbér-emelés lenne szükséges évente, hogy a kormányzati számítás szerinti célhoz konvergáljon a legkisebb bér.
Ez jóval alacsonyabb emelkedési ütem, mint ami a kormányzati szereplők első jelzéséből adódott, ezzel pedig nem 2027-re, hanem 2028-ra emelkedhet 400 ezer forint fölé a bruttó minimálbér. Ugyanakkor kifejezetten jó hír nemzetgazdasági szempontból, hogy nem lesz 20% körüli emelés a következő években, hiszen az számos vállalat számára minden bizonnyal kigazdálkodhatatlan lett volna,
ráadásul elindíthatta volna az ár-bér spirált, miután a vállalatok a jelentős béremelést bizonyára gyorsan érvényesíteni szerették volna a fogyasztói árakban.
A 12-13%-os minimálbér-emelés kapcsán is léteznek ezek a kockázatok, de mérsékeltebbek, mint a gyorsabb béremelés esetén. Ráadásul a nemzetgazdasági bérnövekedési ütemre sem lesz olyan drasztikus hatással a minimálbér növelése, hiszen abból fakadóan, hogy a kormány összezárná a bérminimum és a minimálbér közötti különbséget, a garantált bérminimum sokkal kisebb mértékben nőne. Mivel a garantált bérminimum már most is 326 ezer forint, így alig 20-30%-os emelésre van szükség a mostani szintről, míg a minimálbér esetében 50-60%-ra. Miután a garantált bérminimum így nagyjából fele olyan gyorsan nőne, mint a minimálbér, így összességében kifejezetten visszafogott bérnövekedésről beszélhetünk a szakképzett dolgozók esetében. Ez pedig csökkenti a nyomást a mediánbér és az átlagbér növelésére.