Pénzcentrum • 2024. július 1. 20:21
A társadalom tagjai nemcsak pénzért dolgoznak, hanem jelentős időt töltenek fizetetlen munkával is - írja az Oeconomus. Fizetéssel nem járó, „láthatatlan” munka a háztartási munkavégzés is, amelybe nemcsak a főzés, mosás, takarítás, ház körüli javítások, fűnyírás mint klasszikusnak számító feladatok tartoznak bele, hanem gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozóink segítése, ápolása is (pl. közös játék a gyerekkel, közös tanulás, „iskolai logisztika”), de ide sorolhatóak a különféle ügyintézések, családi logisztikai – tervezési feladatok is mint érzelmi (kognitív) munkák.
A legutolsó felmérés eredményei szerint a magyar lakosság 10 760 millió óra fizetetlen munkát végzett, ezen belül a saját háztartás számára végzett munka 10 300 millió órát, azaz napi átlag 205 percet tett ki. Nemi bontásban, a saját háztartás ellátására fordított idő a férfiaknál átlagosan napi 79 perc, a nőknél 185 perc volt. Nőtt a férfiak házimunkára fordított ideje a tíz évvel korábbi felméréshez képest, azonban ezzel együtt is csupán a fele volt annak, amit a nők ugyanezekkel a tevékenységekkel töltöttek el 2009-2010-ben. Korcsoportok szerint a legtöbb házimunkát továbbra is a 60–69 éves férfiak és a 30–39 éves nők végezték.
Az OECD országaiban a férfiak átlagosan napi 90 perccel több időt töltenek fizetett munkával, addig a nők átlagosan körülbelül napi 2 órával több fizetetlen munkát végeznek – így összességében a nők átlagosan közel fél órával többet dolgoznak egy nap a férfiaknál.
Az OECD időfelhasználási adatbázisa szerint a legtöbb napi háztartási munkát a mexikói lakosok végzik, őket az ausztrálok követik, valamint a szlovének. Legkevesebb házimunkát az ázsiai országokban regisztrált az OECD: Japánban, Dél-Koreában és Kínában. A „láthatatlanul” elvégzett munkát nem számítják be a gazdaságok teljesítményébe, ezért a számszerű mutatók – így a GDP is – torzított képet adnak a gazdaságról.
Magyarországon a háztartási termelés bruttó hozzáadott értéke 6836 milliárd forint volt 2010-ben, amely az akkori GDP 25%-ának felelt meg. Tehát ha a fizetetlen háztartási termelő munka is a GDP része lett volna, akkor a GDP 25%-kal magasabb lett volna. Ez is mutatja, hogy a háztartási munkavégzés „igazi” termelő munka, ugyanakkor nehéz számszerűsíteni, piaci értéket rendelni hozzá, így nehezebb azt igazán értékelni és megbecsülni. Ezt a témát járja körült az Oeconomus cikke.