Pénzcentrum • 2024. június 28. 08:30
4 millió 749 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,3% - közölte a friss 2024. májusi foglalkoztatottság és munkanélküliség adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2024 májusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezer fővel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3% volt.
A 2024. március–májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 745 ezer fő volt, 41 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma nem változott, 2 millió 496 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 41 ezerrel, 2 millió 249 ezer főre bővült - közölte a KSH.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 576 ezer fő dolgozott, 42 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Míg a külföldön dolgozók létszáma kisebb (hibahatáron belüli) mértékben, 108 ezer főre nőtt, addig a közfoglalkoztatottak létszáma 8 ezerrel, 61 ezer főre csökkent. A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,6 százalékponttal, 75,1%-ra bővült. A ráta a férfiak esetében lényegében változatlan, 78,8% maradt, míg a nőknél 1,2 százalékponttal, 71,4%-ra emelkedett.
Nőtt a munkanélküliség
A 2024. március–májusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 27 ezer fővel, 219 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,4%-ra nőtt. A férfiaknál a munkanélküliek száma 120 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,6%-ra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 99 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,2%-ra növekedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,8 hónap volt, az összes munkanélküli 35%-a 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 36%-a legalább egy éve keresett állást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. május végén az egy évvel korábbihoz képest 1,2%-kal, 226 ezer főre csökkent.
Kilátások
Az MBH az adatok kapcsán azt közölte: "A munkaerőpiac feszességének korábban látott oldódása tovább lassul. A foglalkoztatottság növekedése kitart, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent 4,4%-ra. Ez ugyan elmarad az általunk várt, 4,3%-os értéktől, ugyanakkor a májusi egyhavi adat 4,3%-ra mérséklődött. Továbbra is azzal számolunk, hogy a következő hónapokban további csökkenést fog regisztrálni a KSH a munkanélküliségi rátában."
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Balog-Béki Márta, szenior tőkepiaci elemző azt közölte "Továbbra is kedvező fejlemény, hogy az inaktivitás csökkenése éves összehasonlításban még mindig markáns. Mindez a foglalkoztatottak bővülése és a népesség kismértékű csökkenése mellett a munkanélküliek számának emelkedésében csapódik le éves összehasonlításban. Ugyanakkor utóbbiak körében éves alapon már kisebb az emelkedés, mint egy hónappal ezelőtt, ami ugyancsak a munkaerőpiac oldódásának a lelassulására, megállására utal.
A fentiek mellett ugyanakkor elég valószínű, hogy ebben a szezonalitásnak érdemi szerepe lehet: a téli időszakban a foglalkoztatottak száma mindig csökkenni szokott, a tavaszi-nyári hónapokban azonban ez megfordul. A szezonalitásnak a munkanélküliségi ráta további csökkenésében lehet még szerepe a közeljövőben. Az év második felében azonban egyre inkább elkezdhet érződni a gazdaság talpra állása a munkaerőpiacon is, így év végére a munkanélküliségi ráta visszatérhet a 4%-os szint alá.
A munkaerőpiac elmúlt egy évben látott oldódása mellett továbbra is feszesnek tekinthető, a teljes foglalkoztatottság állapota nincs túlságosan messze. Ahogy az év második felében a gazdasági növekedés erőteljesebbé válhat, úgy jelenthet ez nyomást az inflációra, amelynek éves értéke kismértékben egyéb okokból (a bázishatás és a magas reálbérnövekedés miatt) amúgy is emelkedhet. Emiatt különösen fontos lenne, hogy a vállalatok erőteljesebben forduljanak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósítsanak meg olyan, elsősorban tőkeintenzív beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg vagy nem térült volna meg."