Pénzcentrum • 2024. június 24. 18:04
A hazai családi vállalatok körében egyre nagyobb figyelem hárul a munkatársak megtartására és ösztönzésére. Egy beszélgetés alkalmával azt járták körül a szakértők, hogy milyen eszközökkel lehet erősíteni a dolgozók felé a bizalmat, elköteleződést. Ilyen az aszinkron – szinkron munkavégzés egyensúlyának megteremtése, ami plusz költségek nélkül is hatékonyabb munkát eredményezhet.
„A meglévő munkatársak megtartása és ösztönzése egyre nagyobb kihívást jelent a családi vállalatoknál. Elmondásuk alapján jelenleg a fluktuáció mértéke 10-20 százalék között jellemző, és egyre több figyelmet kell fordítani a munkavállalók elkötelezettségére is” – tájékoztatott Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője a legutóbbi K&H családi vállalatok klubon, amelyen a szakértők azt járták körbe, hogy milyen eszközökkel lehet erősíteni a dolgozók felé a bizalmat és biztosítani hosszú távú megtartásukat.
Nagy-Józsa Dorottya, az Y2Y Hungary szervezetfejlesztő cég ügyvezetője szerint a koronavírus-járvány óta eltelt 4 évben elvesztettük az aszinkron – szinkron munkavégzés egyensúlyát, vagyis amikor nyugodt körülmények között, magunk dolgozunk, illetve amikor a megbeszélések és az irodai munka során a kollégákkal közösen.
Akár otthon, akár az irodában dolgozunk, fontos, hogy meglegyen az önálló, fókuszált munkavégzés lehetősége. Mára azonban elmosódtak a határvonalak, mindig elérhetőek vagyunk – online megbeszélésben ülünk otthon is, bármikor ránk írnak chaten vagy odajönnek hozzánk az irodában egy gyors kérdésre, ötletre, segítségre. Ez pedig hosszú távon ronthatja a hatékonyságot. A könnyű, azonnali elérhetőség és a nyitott iroda koncepció megtartása mellett ezért érdemes odafigyelünk arra, hogy mikor van valóban szükség az elérhetőségre, és mikor érdemes hagyni az egyéni tevékenységet. A jó hír, hogy ebben úgy lehet elérni komoly változásokat, eredményeket, hogy még plusz költséget sem jelent.
Tippek, hogy egyensúlyba hozzuk a munkavégzést
- Megfontolandó a cégek számára, hogy legyenek olyan napok, hetek is, amikorra nem szervezünk megbeszélést. A „nincs meeting” időszakok ugyanis segíthetnek abban, hogy a valóban szükséges időpontban legyenek csúcsformában a kollégák.
- A saját kameraképünk viszontlátása, egyfajta feszültséget kelthet, így ennek csökkentése hatékonyabbá, fókuszáltabbá teheti az online megbeszéléseket. Időnként ezért érdemes lehet elengednünk a kamera használatát vagy ne tegyük kötelezővé.
- Érdemes lehet magunknak aszinkron időszakot vagy napot kijelölni – vagyis amikor „nem vagyunk elérhetők” a kollégák számára, hanem a saját feladatunkra tudunk megszakítás nélkül koncentrálni. Ilyenkor természetesen előre jelezzük feléjük, hogy ebben a pár órában egy bizonyos feladatunkra szeretnénk összpontosítani – így számukra is világos lesz, hogy mikor és miért vagyunk csendben.
- Teremtsünk egyensúlyt az open-door-policy-ban: Sokáig az volt jellemző a cégeknél, hogy a vezetők, csapatvezetők egy külön irodában, zárt ajtók mögött, a kollégák számára szinte elérhetetlenül ültek. Mára az open-door-policy világában bárki bármikor megkeresheti a kollégáját, felettesét. Szükség van azonban olyan időre, amikor nem zavarhatnak meg, sem személyesen, sem online. Ezzel valójában nem a kollégákat zárjuk ki, hanem a saját hatékonyságunkat növeljük.
- Növeljük a megbeszélések hatékonyságát! A 60 perces megbeszélések helyett tervezzünk 30 perceseket, a kisebb egyeztetésekre pedig akár 15 percest, hogy növeljük a hatékonyságot.
- Alakítsunk ki „könyvtár” zónát, vagyis olyan helyet, ahol nem lehet beszélni, csak csendben dolgozni.
- Havi egyszer tartsunk „hogy vagy?” találkozót a szokásos státusz helyett, hogy a munkamegbeszélések valóban röviden és a feladatok egyeztetésére fókuszáltan folyjanak, ugyanakkor legyen lehetőség a munkával kapcsolatos érzésekről is beszélni.