Nem is gondolnád, mekkora vagyont szórnak ki a magyarok az utcára: sokan tényleg ebből élnek

Pénzcentrum2024. június 5. 17:31

A zömében romák által vállalkozásszerűen űzött lomizás alkalmanként 35 ezer hátrányos helyzetű embernek ad jövedelmet, és éves becsült árbevételük felér azzal, amibe a teljes fővárosi egyetemi szféra működése kerül – olvasható a Corvinus Egyetem közleményében. Az újrahasznosítással a lomtalanítók nagymértékben hozzájárulnak a fenntarthatósági célokhoz is, állapították meg az egyetem kutatói.

Budapesten egy-egy lomtalanítás alkalmával körülbelül 700, zömében roma hátterű, autóval rendelkező vállalkozó és velük szoros családi, ismerősi kapcsolatban lévő csapatuk, vagyis a becslések alapján összesen 3–5 ezer ember dolgozik – derül ki a Corvinus Egyetem kutatópárosa, Tim Gittins és Letenyei László számításaiból. Ha ehhez még a lomok értékesítéséből részesülők családjait is hozzászámoljuk, akkor a kutatók szerint egy-egy lomtalanítás összesen 18–35 ezer szociálisan hátrányos helyzetű ember számára jelenthet kiegészítő jövedelmet.

Bár a lomizás hivatalosan szabálysértésnek számít, és a társadalom egy része alacsony presztízsűnek ítéli ezt a tevékenységet, a benne résztvevők és családjaik számára ez egy fontos kiegészítő jövedelem, amely így közvetlenül a leginkább rászoruló társadalmi csoporthoz jut el.

A lomizás nélkül könnyen elöntene minket a szemét

A lomtalanítási hulladék kézi válogatása a kutatók számításai szerint évi több ezer tonna hulladék visszanyerését, újrahasznosítását eredményezi. A kutatók erről a Trash or Treasure – Entrepreneurial Opportunities in Waste Management című kötetben idén áprilisban megjelent könyvfejezetükben írnak, és fontos megállapításuk, hogy a lomizás jelentősen hozzájárul a fenntarthatósági célokhoz, a körforgásos gazdaság működéséhez is.

A lomtalanításon gyűjtött hulladékok közül a fém legértékesebb.  A vasudvarok által gyűjtött fémhulladékból származó árbevétel egybevethető nagyságrendű a budapesti felsőoktatási intézmények mérlegfőösszegével

– mondta Letenyei László, a Corvinus kutatója.

A MÉH-telepeken és vasudvarokon kívül a bolhapiacok a lom értékesítésének fő terepei. A lomizós vállalkozócsoportokkal készült interjúkból az is kiderült, hogy a pénzért nem értékesíthető anyagokat legtöbbször saját háztartásukban használják fel, például a használt ruhát a családtagoknak adják, a faanyagot téli tüzelőként elégetik.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Így működik a lomizós vállalkozás

A lomtalanításokra összeállt informális vállalkozások szervezetten épülnek fel, élükön egy autóval rendelkező, jellemzően idősebb férfi áll, aki elsősorban a családból verbuválja a csoport tagjait. Általában a sofőr szervezi és irányítja a lomizás folyamatát, az útvonal tervezéséhez pedig mobiltelefont, internetet használnak. Gyakran a csoport idősebb tagjai őrzik a kihelyezett értékesebb hulladékokat, amíg a furgon odaér. Az informális vállalkozások fiatalabb tagjai pedig a folyamat fizikai részét végzik, kiválogatják a lomokat és furgonra teszik. A kutatók tanulmányából az is kiderül, hogy egyes vállalkozók 50 km-t is hajlandóak utazni egy-egy fővárosi kerületi lomtalanításért, és ha kell, az autójukban éjszakáznak.

A kutatók amellett érvelnek tanulmányukban, hogy bár a lomizás szürke zónában működő tevékenységnek számít, mégis jelentős társadalmi hozzáadott értékkel bír, illetve hozzájárul a körforgásos gazdaság hatékony működéséhez.

A lomtalanítás veszélyei

Bár kidobásra ítélt nagyobb méretű hulladékunk bármikor keletkezhet, azt mégsem tehetjük ki akármikor az utcára - csúnya büntetést kaphat, aki mégis így tesz. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy bizonyos eszközöket nem is lenne szabad, csak úgy kidobni. Ráadásul más megoldás is van, mint a használt tárgyak kidobása - rengeteg pénzt lehet spórolni, ha nem feltétlenül ragaszkodunk az új tárgyakhoz.

 

Címkék:
lomtalanítás, kutatás, roma, lomizás, corvinus egyetem, budapesti corvinus egyetem,