Gosztola Judit • 2024. június 4. 10:04
Újabb pofátlan álláshirdetésbe botlottunk, amelyben ugyanazért a munkáért egy nőnek 8 százalékkal kevesebb bért ajánlanak, mint egy férfinak. Munkajogi szakjogász segítségével jártuk körül a hátrányos megkülönböztetés témakörét, és kiderült, megütheti a bokáját az a munkáltató, aki már a hirdetésben különbséget tesz nők és férfiak között, akár 6 millió forintos bírságot is kiszabhat rá az alapvető jogok biztosa.
Szokatlan hirdetésre bukkantunk egy Facebook csoportban: Somló-hegyi munkára keresnek idénymunkásokat. Garantált munkalehetőséget kínálnak legalább november végéig, és a környékbeli településekről buszokkal szállítják a munkavállalókat, akinek azonban van saját járműve, azoknak üzemanyaghozzájárulást fizetnek.
Egy napra, 8 órára 15 ezer forintot fizetnek. A férfiaknak. A nőknek viszont mindössze 13 800 forintot ajánlanak fel ugyanazért a munkáért, ami 8 százalékkal kevesebb.
Mivel nem tudjuk, hogy a hirdetés valós-e, hiszen nem a szerkesztőségünk tagjai fotózták, így csak elméleti síkon mentünk utána munkajogi szakjogász segítségével, hogy mi a baj ezzel az álláshirdetéssel.
Hátrányos megkülönböztetés?
Mint megtudtuk, közvetlen hátrányos megkülönböztetésről akkor beszélünk az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint, ha egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest.
Védett tulajdonságok közé tartozik például a bőrszín, az anyanyelv, az életkor, vagy éppen a nem. A nemi alapon történő különbségtétel az egyenlő bánásmód megsértésének az egyik legsúlyosabb formája. Minden esetben jogsértő, így munkaviszony és annak atipikus formái, vagyis az idénymunka esetén is. Az egyenlő bánásmód szabályai szerint kifejezetten sérelmes tehát, ha egy női munkavállaló csak azért kap kevesebb munkabért férfi társaihoz képest, mert nő
– tájékoztatta a Pénzcentrumot dr. Kemény Alex, a Bolevácz és Vörös Ügyvédi Iroda munkajogi szakjogásza.
6 milliós bírság
Arra a kérdésre, hogy egy ilyen álláshirdetés közzététele milyen szankciókat vonna maga után, dr. Kemény Alex elmagyarázta, hogy abban az esetben, ha megállapítható, hogy az álláshirdetés jogsértő, az alapvető jogok biztosa eljáró hatóságként kötelezheti arra az állást meghirdető munkáltatót, hogy eltávolítsa a jogsértő álláshirdetést az azt megjelenítő felületről, és a jövőbeni álláshirdetéseiben azonos értékű munkaért cserébe azonos mértékű munkabért kínáljon mind a nők, mind pedig a férfiak számára.
Ezen felül bírságot is kiszabhat a munkáltatóra, amelynek összege 50.000 forinttól egészen 6.000.000 forintig terjedhet.
Az érintett azonban az egyenlő bánásmód követelményeit sértő megkülönböztetés miatt csak akkor tarthat igényt sérelemdíjra, ha a megkülönböztetést nem egy álláshirdetést látva érzékeli, hanem már saját munkahelyén, konkrétan tapasztalja ennek tényleges megvalósulását. Ilyenkor bírósághoz fordulhat, és hivatkozva személyiségi jogainak sérelmére sérelemdíjat követelhet munkáltatójától.
Mégsem biztos, hogy törvénysértő?
Arra a kérdésre, hogy a végzettségen kívül milyen szempont alapján lehet egy álláshirdetésben különbséget tenni a leendő munkavállalók bére között, a szakjogász ezt felelte:
JÓL JÖNNE 2,7 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 699 918 forintot igényelnél 6 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 53 004 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 53 149 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Először is azt kell megvizsgálni, hogy megállapítható-e az egyenlő bánásmód sérelme, vagyis a hirdetésre jelentkező potenciális munkavállalók elszenvednek-e valamilyen hátrányt a velük hasonló helyzetben lévő más személyekhez képest az álláshirdetésben foglaltak miatt, és ez a hátrány összefüggésben van-e valamilyen védett tulajdonsággal. Önmagában a kisebb munkabér nem feltétlenül jelenti azt, hogy sérült az egyenlő bánásmód követelménye, ha annak objektív körülményekre alapított jogszerű oka van. Ilyen objektív körülmény például az elvégzendő munka természete, minősége, mennyisége, a munkavállaló tapasztalata, felelősségének mértéke. Ezek vizsgálata során tekintettel kell lenni a meghirdetett munkakör sajátosságaira és az eset minden körülményére.
Éppen ezért javasolják minden érintettnek, aki hasonló megkülönböztetést tapasztal, hogy mielőtt bírósághoz vagy az alapvető jogok biztosához fordulna, vegyen igénybe ügyvédi, illetve egyéb jogi támogatást, mivel sokszor nem egyszerű feltárni azokat a részleteket, amelyek alapján egy ilyen jellegű kérdés pontosan eldönthető.
Jóval az EU átlag alatt
Magyarország még mindig jóval az EU átlag alatt teljesít a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőséget mérő mutatókban. A tagállamok közül az egyik legnagyobb arányban nálunk értenek egyet azzal, hogy a nők elsődleges feladata, hogy gondoskodjanak az otthonról, míg a férfiaké, hogy pénzt keressenek. Ennek következménye, hogy a magyar nők fizetése jelentősen elmarad a férfiakétól, és több mint kétszer annyi időt töltenek fizetetlen otthoni munkával.
Dr. Csernus Fannival, az Amnesty International nemek közötti egyenlőség szakértőjével jártuk körül a témát, ebben az interjúban:
A magyarok és a munkajog
Ha munkaügyekről, munkajogi ismeretekről van szó, mi, magyarok nem állunk éppen a helyzet magaslatán. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy számtalan olyan eset van, amikor teljességgel jogszerűtlen körülmények között állnak munkába az álláskeresők, és még csak nem is tudnak róla, hogy valami nem stimmel. De ami még rosszabb, hogy a munkaadók egy része is teljességgel fogalmatlan a toborzás kulcskérdéseivel kapcsolatban, és olyan álláshirdetésekkel árasztják el a piacot, amin már tényleg csak nevetni lehet.
Már külön Facebook csoportban gyűjtik a legpofátlanabb történeteket, és ezek között egyre gyakrabban olvashatunk a próbanappal kapcsolatos történeteket.
Kevesen tudják, de munkajogi szempontból például a próbanap sem létezik, a Munka Törvénykönyve nem tartalmaz olyan lehetőséget, hogy próbanapra be lehessen hívni a leendő munkavállalót. Erről részletesen is írtunk egy korábbi cikkünkben: