Pénzcentrum • 2024. május 21. 16:16
Havonta 260 és 290 ezer forint között kereshet egy kezdő kutató alapdiplomával, ha bekerül egy jó támogatással rendelkező kutatásba. Azonban a kutatói életpálya összességében nem feltétlen kerül kompenzálásra a fizetések révén, így azoknak ajánlatos belevágni, akik nagyon elhivatottak a tudományterületüket illetően.
A magyar kutatói életpálya számos kihívást és lehetőséget rejt magában. A TikTok-on jelent meg egy videó, a bettermore_consulting nevű felhasználó oldalán, melyben a kutatói bérekről számolnak be. Az ember azt gondolná, hogy egy olyan személy, aki több évet áldozott az életéből arra, hogy elmélyedjen egy kutatási területen és az ott szerzett tudást a társadalom hasznára fordítsa jó illetményben részesül ezért, azonban sajnos ez hazánkban igen ritkán teljesül. Az alábbi videóban csak megközelítő értékek hangzanak el, mivel a fizetések tudományterületenként, intézményenként és titulusonként is eltérőek lehetnek.
A videóban Vida Ádám, anyagkutató fizikussal beszélgettek a kutatói pálya kihívásairól és a bérekről. Bruttó 400 és 450 ezer forint közötti értéket említ meg, az alapképzésről kijövő és mesterképzést kezdő fiatal gyakornok béreként, akik részmunkaidőben dolgoznak tanulmányai mellett, tehát nagyjából nettó 260 és 290 ezer forint körül. Ha már valaki a mesterdiplomát is megszerzi ez az érték bruttó 550 ezer forintra nő, tehát nettó 365 ezer forintra. A videóban arra is kitér, hogy az elmúlt évek masszív bérfejlesztésének köszönhetőek ezek az értékek,
3 éve olyan számokat mondtam volna, hogy kiröhögsz konkrétan
- hangzik el a videóban, arra utalva, hogy milyen kevés bérekért dolgoztak a tudományos szférában az emberek. De ahhoz, hogy igazán szép bérezést érjen el valaki, meglehetősen sokat kell felfele lépdelni a hierarchia lépcsőfokain. Vida Ádám vezetőkutatóként, ha tapasztalattal is rendelkezik valaki kaphat már havonta akár bruttó 1,1 millió forintot is, de ha valaki még ennél is feljebb lép és igazgatói szintre lép, már bruttó 1,5 milliót is megkereshet.
De fontos megjegyezni, hogy ebben a videóban csak egy perspektívát ismerünk meg, nézzük meg, hogy összességében mit lehet tudni a tudományos életpályáról és hol helyezkedik el az átlagos fizetésük a bruttó átlag keresethez viszonyítva.
Kutatói életpálya és fizetések
A kutatói életpálya az egyetemi tanulmányokkal kezdődik, ahol a diákok alapképzésben, majd mesterképzésben szerzik meg az alapvető tudományos ismereteket és készségeket. Sokan már az alapképzés során bekerülnek kutatásba gyakornokként, így beleláthat ebbe az életformába. Ezért fizetést általában nem szoktak adni, vagy csak egy igen csekély összeget. Az MSc fokozat megszerzése után a hallgatók PhD-képzésre jelentkezhetnek, amely a kutatói karrier kezdőpontja.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A PhD-képzés során a doktoranduszok mélyebb szakmai ismereteket szereznek és önálló kutatásokat végeznek. A PhD-dolgozat megírása és megvédése a kutatói karrier fontos mérföldköve. A doktori fokozat megszerzése után a kutatók gyakran posztdoktori pozíciókban dolgoznak, ahol tovább mélyítik tudományos ismereteiket és önálló kutatásokat végeznek. Ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy a kutatók saját kutatási területükön belül specializálódjanak és nemzetközi kapcsolatrendszert építsenek ki.
A posztdoktori időszak után a kutatók egyetemi oktatói, kutatói vagy ipari kutatói pozíciókat tölthetnek be. Az egyetemeken oktatói és kutatói feladatokat látnak el, míg a kutatóintézetekben és az iparban elsősorban alkalmazott kutatásokkal foglalkoznak. A kutatói munka jelentős részét pályázati források biztosítják. Magyarországon az NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) támogatása mellett európai uniós források is elérhetők. A kutatóknak folyamatosan pályázatokat kell írniuk, hogy biztosítsák kutatásaik finanszírozását. Általában egy kutató több projektben is részt vesz egyszerre és így tudja elérni, hogy a havi fizetése egy kedvezőbb érték legyen, azonban ez számos kihívással jár együtt (több kutatással való egyensúlyozás).
A kutatói pálya fontos részét képezi az oktatás is, az egyetemeken határozott és határozatlan idejű szerződésekre egyaránt van lehetőség, ahol a kutató arra kapja a pénzt, hogy előadásokat, gyakorlatokat tart és az egyetem "színeiben" kutat.
2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt hazánkban. A tudományos és műszaki területen az átlagos bruttó bér 765 ezer forint volt, tehát átlagosan nettó 508 ezer forint. Mint ahogy már fentebb is említettük ez az érték persze nagyon eltérő lehet intézményenként (modellváltó egyetemek és nem modellváltó egyetemek között is nagy különbségek lehetnek), illetve meghatározza az adott kutató titulusa is (adjunktus, docens, egyetemi tanár stb.). Összességében elmondható, hogy a tanulásba fektett idő és energia nem a fizetés révén kerül kompenzálásra, így az akadémiai életpálya annak való, aki elhivatott egy adott tudományterület iránt.