Hiába minden, hoppon maradnak a magyar dolgozók: a fizetésük sosem éri utol az áremelkedést

Pénzcentrum2024. május 14. 12:04

Bár a cégek 90 százaléka fejleszti a béreket idén, mindössze öt százalékuk tudja kompenzálni teljes mértékben az inflációt béremeléssel – derül ki az utalványpiac meghatározó szereplője, a magyar tulajdonú Rewin friss kutatásából. A vállalatoknál dolgozó gazdasági- és HR szakemberek számára fontos információ, hogy van egy egyszerű, a bérnél lényegesen kedvezőbb költséggel adható megoldás, amellyel idén januártól már évente három alkalommal, összesen évi 80.040 forint adható, akár a családtagoknak is. A hivatalosan „csekély értékű ajándék”-nak hívott juttatás egy átlagos magyar család esetében akár évi 320 ezer forintnál is magasabb összeget tehet ki.

A magyar cégek 90%-a emelte, vagy tervezi emelni idén a béreket. Háromnegyedük minden dolgozójának emeli a fizetését – derül ki a béren kívüli juttatások specialistája, a Rewin kutatásából. Az áprilisban végzett, közép- és nagyvállalatok vezetőinek megkérdezésével járó felmérés adatai szerint a béremelést adó cégek kétharmada ugyanakkor csupán 5-10% közötti bérfejlesztést tud végrehajtani, ami jóval alatta marad a 2023-as átlagos 17,6%-os inflációnak. Mindössze 5% azon cégek aránya, amelyek ténylegesen kompenzálni tudják a béremeléssel a 2023-as inflációt. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a munkaerőhiány miatt a vállalatoknak nagyon fontos a dolgozók megtartása. (A csatolt “béremelés” infografikán ez az adat látható.)

Mivel nemcsak a vállalkozások költségei emelkednek, de a létfenntartás is drágul, a munkavállalók indokoltan várják el a reálbérük szinten tartását, amit azonban a költségprésben lévő munkáltatók többnyire csak részlegesen képesek teljesíteni. A nagyobb fizikai állománnyal rendelkező cégek esetében gyakoribb volt a minden dolgozóra kiterjedő emelés. A zömében szellemi dolgozókat foglalkoztató cégeknél (68%), illetve az 50-100 fő közötti cégeknél (55%) volt a legalacsonyabb a „mindenkinél emeltünk” válaszok aránya. A legjellemzőbb eljárásnak a mindenkire kiterjedő egységes béremelés és a teljesítmény szerinti differenciálás bizonyult, a vizsgált cégeknél mindkét módszer közel egyharmados hányaddal szerepelt. A nagy, 500 fő feletti cégeknél bizonyult a legmagasabbnak a differenciálást választók aránya.

A magyar vállalatokra az infláció bér- és költségoldalon is nagy nyomást helyez. Ezért fontos szerephez juthatnak azok a juttatási formák, amelyekhez jelentős adóelőny tartozik, adminisztrációs szempontból is egyszerűek és széles körben használhatók, tehát a dolgozók megélhetésével kapcsolatos dolgokra költhetők. Személyenként évi 80.040 forint adható ilyen formában, „csekély értékű ajándék juttatásként” évente három különböző részletben. Fontos tudni, hogy ez a juttatás a munkavállalók családtagjainak is adókedvezménnyel adható, egy négyfős család esetében tehát ez akár 320 ezer forintnál is magasabb összeg lehet egy év alatt

 – mondta Ruga Róbert, a Rewin ügyvezető igazgatója a kutatás tanulságait kommentálva.

A válaszadó cégek jelentős hányada az alkalmi juttatást utalvány helyet bérként adózva, számlára utalva biztosítja, annak ellenére, hogy lényegesen magasabb költséggel jár.  Pedig a „csekély értékű juttatásnak” nevezett megoldást a megkérdezett döntéshozók 89%-a ismeri és ismert az is, hogy lényegesen kevesebb közteherrel jár, mint a bér. Idén a megkérdezettek 53%-a már biztosan élni fog a lehetőséggel, nagyobbrészt utalvány formájában, ugyanakkor 28% még nem döntött arról, hogy alkalmazza-e ezt a juttatási formát. A Rewin ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatás szerint azok háromnegyede is megfontolja a csekély értékű juttatás opcióját, akik eddig nem éltek vele, és csak a kutatás során értesültek róla, ami azt jelenti, hogy a megoldás előnyei, az egyszerűség, az adóelőny – összesen 33,04% közteherrel jár – és az évi 80.040 forintos határ sok vezető számára meggyőző. 

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A kutatás azt vizsgálta, mit tehetnek a vállalatok a dolgozók megtartása és az elvándorlás megakadályozása érdekében. Az egészen friss, áprilisban 160 fő – a témában kompetens vállalati gazdasági és HR-döntéshozó – online megkérdezésével zajlott vizsgálat tapasztalatai szerint a cégek a költségérzékenysége miatt jelentős kiaknázatlan lehetőség van az egyszerűen adminisztrálható, a bérnél lényegesen kisebb költséggel adható és széles körben elfogadott utalványokban.  A béren kívüli juttatás a válaszadók közel 95%-ára jellemző, az 500 fő feletti cégeknél pedig általánosnak tekinthető.

A juttatások mértéke a válaszadók kétharmadánál idén nem emelkedik – igaz, a 100 fő feletti vállalatok közül tízből négy növelést tervez. A leggyakoribb juttatási forma a SZÉP kártya (86%) és az iskolakezdési támogatás (29%). Míg 100 fő alatt a cégek csupán 23%-a, addig a 100 fő feletti cégeknek a 67%-a ad párhuzamosan többféle juttatást is ad a dolgozóinak.

Címkék:
béremelés, infláció, kutatás, dolgozók, magyar, cégek, juttatás, bár,