Biró Attila • 2024. április 29. 05:37
2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott. Ez a szám még 2018-ban is alig érte el az 57 ezer főt. A bővülés tehát brutálisan magas. A legtöbben a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az oktatásban és a humánegészségügyben maradnak aktív munkavállalók a nyugdíjazásuk után. Önmagában persze nincs baj azzal, ha valaki a nyugdíjba vonulása után is dolgozna, sőt ezt szakértők is támogatják, viszont ha a maradást kényszer szüli abból semmi jó sem származhat.
Magyarországon 2023-ban majdnem 115 ezer, egészen pontosan 114,7 ezer 65-74 éves kor közötti idős dolgozott – derült ki a KSH legfrissebb adatsorából. Ez a szám döbbenetesen magas, főleg, hogyha a 2010-es évhez viszonyítjuk. Akkor ugyanis ez a szám a 28 ezret sem érte el. Elmondható tehát, hogy 13 év alatt megháromszorozódott a 65-74 évesen dolgozó magyarok száma. Mindez azt is jelenti, hogy míg 2010-ben a 65-74 éves lakosság 3,3 százaléka dolgozott, addig 2023-ban már a 10,1 százalékuk. Ez messze a legmagasabb arányszám az elmúlt évtizedben, ráadásul az arányszám első ízben lépte át a bűvös 10 százalékos arányt.
Az adatok elemzésében a KSH azt írja, az idős korcsoportokban foglalkoztatottak létszámának alakulását alapvetően a demográfiai folyamatok határozzák meg, de a munkaerőpiaci részvételre hatással van az egyéni döntéseket befolyásoló gazdasági-társadalmi környezet, illetve az egyes szabályozók is. Tudjuk például, hogy a növekvő munkaerő-kereslet ösztönzőleg hatott mind a nyugdíjasok, mind a nyugdíjban még nem részesülők munkavállalására.
Ebből következik, hogy a munkaerőhiányt sok területen (oktatás, egészségügy) a nyugdíjasok tovább- vagy visszafoglalkoztatásával orvosolták. Emellett a jövedelemkiegészítés iránti növekvő igény, valamint a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesség is fokozta a munkavállalási kedvet.
Az adatokat látva elmondható, hogy gyakorlatilag 2015 óta töretlenül emelkedik az idős munkavállalók száma Magyarországon. Azonban az öregségi nyugdíjban részesülők foglalkoztatottsága 2018-ban indult látványos emelkedésnek (kezdetben a nyugdíjkorhatár emelkedéséből adódóan).
Tudjuk azt is, hogy a 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte kizárólag nők voltak, és több mint 20 százalékuk dolgozott. A 65 éves és annál idősebbek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, de folyamatos a bővülés, 2023-ban foglalkoztatási rátájuk 10% volt. Ebben a korcsoportban a férfiak aktívabbak, rátájuk (14%) kétszerese a nőkének.
Hol dolgoznak legtöbben az idős magyarok?
A legfrissebb adatokat vizsgálva kíváncsiak voltunk arra is, hogy hol dolgozik a legtöbb 65 évesnél idősebb magyar. Kutatásaink során azt találtuk, hogy leginkább 4 nemzetgazdasági ágazat az, ami felszívja a nyugdíjas munkavállalók közel 50 százalékát. Ezek között az élen áll a feldolgozóipar, ami mintegy 11500 65 évnél idősebb magyart foglalkoztat, de nincs sokkal lemaradva a 11 nyugdíjasnak munkát adó kereskedelem és gépjárműjavítás sem. Ám ehhez szintén közel áll a dobogó harmadik fokán az oktatás, ahol összességében 10600 65 évesnél idősebb magyar dolgozott 2023-ban.
A harmadik helytől nem sokkal vannak lemaradva a humán egészségügyben, szociális ellátásban dolgozó idősek sem. Az ő számuk 8500 fő, amivel masszívan a negyedik helyen vannak az összes ágazat között. A négy nagy ágazaton kívül érdemes még megemlíteni 5 másik ágazatot, ami azért rendesen felszívja a 65 pluszos munkaerőt, viszont a számuk így sem haladja meg egyik ágazatban sem az 5 ezer főt. Ide sorolható:
- a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (4600 fő)
- a szállítás, raktározás (4600 fő)
- az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (4500 fő)
- az építőipar (4200 fő)
- és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (3500 fő).
A foglalkoztatási számokat látva különösen érdekes megnézni azt is, hogy az egyes iparágakban miként nőtt az idős magyarok foglalkoztatása. Mivel a KSH is 2018-as évet jelölte meg robbanási évnek, ezért bőven elég volt ideáig is visszamenni azért, hogy lássuk, ténylegesen mennyire kilőtt bizonyos szektorokban a 65 évesnél idősebb dolgozók foglalkoztatása.
A rekorder ilyen értelemben, igaz nagyon alacsony bázisról, a pénzügyi, biztosítási tevékenység lett, ahol 2018-ban mintegy 200 65 évesnél idősebb magyar folytatott munkát, 2023-ra ez a szám 2000 lett, szóval megtízszereződött. Ugyanígy nagyot ugrott a kereskedelemben és gépjárműjavításban dolgozó idősek száma is. Itt 2018-ban 2700-an dolgoztak, míg 2023-ban már 11 ezren.
A feldolgozóipar esetében kisebb a növekedés, viszont itt a bázis is jóval magasabb. 2018-ban mintegy 4500-an dolgoztak ezekben a szakmában 65 év feletti magyarok, 2023-ban viszont már 11500-an, ez pedig másfélszer annyi, mint korábban. Hasonló arányokkal, de rendkívül magas bázisról dolgozik egyre több 65 évnél idősebb magyar az oktatásban, illetve az egészségügyben/szociális ellátásban.
Az oktatásban például 2018-ban 3100 nyugdíjas kolléga volt jelen, az ő számuk 2023-ra 10600 (!) főre duzzadt. A növekedés így majdnem két és félszeres. Ugyanígy, a humán egészségügyben/szociális ellátásban 2018-ban 4000 65 évnél idősebb magyar dolgozott, a számuk viszont 2023-ra 8500-ra nőtt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi lesz a jövő nyugdíjasaival?
A számokból egyértelműen látjuk, hogy évről évre egyre több 65 évnél idősebb magyar marad a munkaerőpiacon. Sokuknak ez lehet, hogy pozitív döntés, hiszen még bőven fiatalnak érzik magukat ahhoz, hogy tovább dolgozzanak. Ugyanígy viszont sokaknak lehet hogy ez egy kényszerdöntés, hiszen a nyugdíjuk nem lenne elég arra, hogy fenn tudják tartani eddigi életvitelüket. Márpedig a magyar társadalom folyamatosan elöregszik, ezért néhány éve belül nagyon is fontos kérdés lesz, mit kezd majd az állam a hazai nyugdíjasok tömegével.
A jelenlegi születésszámok alapján például nem várható jelentős demográfiai változás, még akkor sem, ha lassulnak az eddigi tendenciák. Az idősödő társadalom és a csökkenő munkaerő aránya pedig egyre égetőbb kérdéseket vet majd fel a jövőre nézve, különösen a 2030-as évek közepe utáni időszakra. A mostani kormányzat kommunikációja szerint ugyanis eddig biztosan nem kell aggódni a nyugdíjak miatt, azokat ugyanis közepes növekedés mellett is fenn tudják majd tartani. Hosszú távú megoldás a problémára azonban még nincs.
A szakértők szerint erre egyébként három fő megoldási út kínálkozna: csökkenteni a nyugdíjkiadásokat (azonban ez potenciálisan növelheti az idősek szegénységét), emelni a járulékbevételeket (bár már most is magas a terhelés a munkavállalók számára), vagy emelni a nyugdíjkorhatárt. Ezek a megoldások akár kombinálhatók is, azonban az változtatás elkerülhetetlennek tűnik a jövőben. A pontos megoldásokra és azok időzítésére jelenleg azonban még csak spekulálni lehet.
Jöhet a 70-es nyugdíjkorhatár?
Az Európában és világszerte tapasztalható tendenciák arra mutatnak, hogy a kormányok aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét, érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi folyamatokat, melyek hamarosan hazánkat is érinthetik. A The Guardian legfrissebb cikkében kiemelik, hogy az Egyesült Királyságban a középkorú munkavállalók esetében 71 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, tekintettel a várható élettartam növekedésére és a születésszám csökkenésére.
Bár ez a lépés drasztikusnak tűnhet, az Egyesült Királyság nem egyedül áll ezen a téren. Az OECD 2023 végén közzétett elemzése szerint az OECD-országoknak hasonló lépésekre van szükségük a nyugdíjrendszerük fenntarthatósága érdekében. Ennek következtében milliókra lehet hatással, akiknek a jövőben akár a hetvenes éveikben is dolgozniuk kell. Például az elmúlt két évben Szlovákia és Svédország is a várható élettartam növekedéséhez igazította a nyugdíjkorhatár emelését, és ehhez hasonló intézkedéseket hoztak korábban többek között Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália.
Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Azonban ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Például Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.
Dolgozzanak a nyugdíjasok
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel - a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl - a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését. Az idősebbek foglalkoztatásának növelését az öregségi nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz emelésével kívánják elérni.
A nyugdíjasok tovább foglalkoztatása pedig nem ördögtől való elképzelés, feltéve ha az adott egyénnek megvana a kellő egészségügyi állapota ehhez. Például Farkas András nyugdíjguru szerint is szükség lenne, hogy az állam tovább bátorítsa munkára a nyugdíjkorhatár elérése után is az embereket, bár erre most is számos módszer van. A szakértő szerint jelenleg sokkal jobban megéri a nyugdíj mellett is dolgozni, hiszen egyrészt semmilyen járulék nem terheli sem a munkavállalót vagy a munkáltatót, másrészt jóval többet kapnak így, mintha nem igényelnék a nyugdíjat, és folytatnák a munkát az évi hat százaléknyi nyugdíjbónuszért.