Pénzcentrum • 2024. április 22. 15:14
Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról. Azonban a vállalatok nem lélegezhetnek fel, mert ez az érték még mindig kétszerese az elfogadhatónak. A csökkenés pedig nem a munkaerőpiaci feszültségek enyhülésének köszönhető, hanem a múlt év gazdasági nehézségeinek és a munkaerőpiac átrendeződésének a következménye – állapítja meg a HR-Evolution idei országos fluktuációkutatása.
A tavalyi recesszió nem egyformán hatott az egyes iparágakra, a fluktuáció változása szektoronként eltérő. A termelő szektorban jelentősen, 28 százalékra csökkent a fluktuáció tavaly, az egy évvel korábbi 36 százalékról. Ezzel szemben kismértékben, 31-ről 33 százalékra nőtt a szolgáltató szektorban és 23-ról 26-ra nőtt a kereskedelem területén.
Drasztikusan esett a kölcsönzött és diák állomány fluktuációja, amely a teljes állomány 9 százalékát teszi ki. A kölcsönzött munkavállalók fluktuációja 192-ről 129 százalékra, a diákoké 210-ről 144 százalékra zuhant, de még így is kritikus szinten van. A saját állomány fluktuációja 26-ról 23 százalékra mérséklődött. A szellemi dolgozók fluktuációja az egy évvel ezelőtti 19 százalékos csúcs után 16 százalékra csökkent, a kékgallérosok elvándorlása pedig 40-ről 35 százalékra változott.
Az elmúlt év gazdasági nehézségei jelentős kihívások elé állították a vállalatokat, ami közvetlenül befolyásolta a munkavállalói mobilitást. Csökkent a cégek munkaerő-kereslete, emiatt sok munkavállaló óvatosabbá vált a munkahelyváltást illetően és ez csökkentette a fluktuációs rátát
– magyarázza Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője. Ezt a magyarázatot támasztja alá, hogy cégek 23 százaléka szándékosan nem pótolta a kilépőit, passzív leépítést folytat. Emellett jelentősen visszaesett a béremelések gyakorisága: míg 2022-ben a cégek 44 százaléka emelt legalább két alkalommal bért, addig tavaly már csak 20 százalék adott legalább kétszer béremelést.
Egyfajta átrendeződés is megfigyelhető a szektorok között. A korábbi években a termelésben volt a legmagasabb a fluktuáció. Ez most idén először megváltozott, és ma már szolgáltatás terén a legmagasabb a fluktuáció. A munkaerőigényt kompenzálja a kevésbé szerencsés szektorokban jelentkező munkaerőtöbblet. Azonban nem minden esetben találkozik a kereslet és a kínálat. Például a kereskedelem és szolgáltatás egy termelésből felszabadult munkavállalót nem biztos, hogy tud alkalmazni.
Vendégmunkások enyhítik a termelőszektor munkaerőhiányát
A termelő szektor munkaerő igényét külföldi munkavállalók bevonása is enyhítette. A kutatásban résztvevő termelő vállalatok fele foglalkoztat külföldi vendégmunkásokat. Főként ukrajnai és fülöp-szigeteki munkásokat alkalmaznak, de érkeznek dolgozók Délkelet- és Közép Ázsiából, valamint Szerbiából.
A külföldiek foglalkoztatásának indokaként a kellő mennyiségű és minőségű magyar munkaerő hiányát, a jellemzően határozott idejű munkaszerződéseknek köszönhető alacsonyabb és kiszámíthatóbb a fluktuációt, valamint vendégmunkások jobb a teljesítményét, terhelhetőségét mondták a vállalatok.
„Persze bőven van a vendégmunkások alkalmazásának árnyoldala is. A legfőbb hátrányt a nyelvi nehézségek jelentik, mivel fordításokra, többnyelvű tájékoztatókra, tolmácsokra van szükség, ami bonyolítja a folyamatokat és a szervezést. Emellett a kulturális, vallási különbségek jelentenek problémát, melyek megoldására a vezetőket képezni kell és a munkatársak számára integrációs programot kell kialakítani. Ráadásul a vendégmunkások foglalkoztatása költségesebb, a fenti okok, az elszállásolás és az étkeztetés biztosítása miatt” – mutat rá Csikós-Nagy Katalin.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Jogosan vetődhet fel a kérdés: ha drága a vendégmunkás, miért alkalmazzák mégis? Többen számoltak be magasabb szintű megbízhatóságról, alacsonyabb hiányzási rátáról és a vendégmunkatársak magasabb flexibilitásáról. Számos esetben a cégek állandó magyar munkavállalói is szívesebben dolgoznak motivált vendégmunkásokkal, mint a képzetlen, alkalmazkodni és dolgozni nem akaró honfitársaikkal – árulta el a szakértő.
Munkaerőpiaci paradoxon
„Egyfajta munkaerő-piaci paradoxon állt elő. Hiába csökkent a fluktuáció még mindig nagyon magas, több mint kétszerese az ideálisnak. Noha sok ember keres munkát, a munkaadók mégis nehézségekbe ütköznek a megfelelő képességekkel rendelkező munkaerő megtalálásában. És ennél már valószínű nem is lesz jobb a helyzet a munkaerőpiacon” - állítja Csikós-Nagy Katalin.
Ugyanis folyamatosan fog csökkenni az aktív munkaképes állomány, évről évre közel harmincezer munkavállalóval többen kerülnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek, miközben újabb és újabb gyárépítésekről érkeznek hírek. A fiatal generáció pedig máshogy viszonyul egy termelő vállalatnál lévő monoton munkához és a szigorú elvárásokhoz.
A fluktuációkezelő szakértő szerint ebben a helyzetben paradigmaváltásra van szükség. Nem kész munkavállalót kell keresni, hanem a jó adottságú, fejlődőképes jelentkezőket kell átképezni és fejleszteni. Ez a megközelítést sokkal nagyobb merítést tesz lehetővé. Intenzív bővüléskor pedig, ahol lehet, külföldi munkavállalók alkalmazását is számításba kell venni, mert a mai munkaerőpiaci folyamatok tükrében, hosszú távon ez egyre inkább megkerülhetetlen.
A változó világ új szabályokat, más hozzáállást követel a munkáltatóktól. Felül kell vizsgálni és életszerűvé kell tenni a munkahelyi szabályokat. Például tudomásul kell venni, hogy a wifi felkerült a legfontosabb szükségletek közé, amit biztosítani kell a munkavállalók számára. Meg kell találni azt a kompromisszumot, hogyan lehet a használatát engedélyezni kontrollált keretek között, mert tiltani nem lehet.