Latyák Balázs • 2024. április 11. 05:30
A foglalkoztatottak számában idén nem várható további növekedés, a munkanélküliségi ráta viszont csökkenni fog, míg a nominális bérdinamika 2024-ben a tavalyi évnél mérsékeltebb lesz, a reálbérek azonban emelkedni fognak az MNB Inflációs jelentése szerint. Utóbbival tehát folytatódhat a lassú felzárkózás a nyugati bérszínvonalhoz, ám a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint a fizetések növekedésének dinamikája korántsem lesz erős. Éppen ezért szerintük félő, hogy más országok elszívják majd a magyar munkaerőt, de a harmadik országból érkezők sem feltétlenül telepednek meg majd nálunk.
A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma historikusan magas, ám az idei évben nem várható további növekedés ezen a téren – derült ki a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentéséből. Az aktuális előrejelzés szerint a versenyszférában foglalkoztatottak száma idén várhatóan -0,1 és 0,3 százalék között változhat, majd 2025-ben és 2026-ban is 0,0–0,5 százalék között nőhet a foglalkoztatás.
A munkanélküliségi ráta az év második felében és jövőre is csökkenhet. A munkanélküliek száma a lassuló konjunktúra hatására 2022 második felétől emelkedik. A gazdasági teljesítmény várttól elmaradó élénkülése miatt az első két negyedévben a jegybank még nem számít a munkanélküliség érdemi mérséklődésére, a jegybank aktuális előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta 4,2–4,3 százalékon alakulhat az idei évben. 2025-ben 3,5–4,0 százalék, 2026-ban 3,2–4,1 százalék között alakulhat a ráta.
2024-ben a tavalyi évnél mérsékeltebb lesz a nominális bérdinamika, a reálbérek azonban emelkedni fognak. Az infláció 2023 során elért jelentős mérséklődése nyomán a reálbérek 2023 szeptembere óta növekednek. A munkaerőpiaci feszesség enyhülése, a gyenge belső kereslet és az év elején bejelentett nagyvállalati bérfejlesztések a 2023-asnál visszafogottabb bérdinamikára utalnak.
Idén 10,0–11,0 százalékkal emelkedhetnek a bérek a versenyszférában, míg 2025-re mintegy 7,1–8,2 százalék között, 2026-ra pedig 6,5–7,6 százalék közötti növekedéssel számol a jegybank. A reálbérek 5,7–6,5 százalék között nőhetnek 2024-ben, majd egy évvel később 4,1–5,1 százalék között, 2026-ban pedig 3,4–4,6 százalék között emelkedhetnek a versenyszférában.
Lazulni látszik a magyar munkaerőpiac feszessége
A jegybank előrejelzése szerint tehát az elmúlt időszakban megszokotthoz képest a magyar munkaerőpiac behúzza a féket. A kérdés csak az, hogy Magyarország vajon végleg elérte-e a falat, valamint hogy innen van-e még hová fejlődni. A Pénzcentrum többek között ezekre a kérdésekre szeretett volna választ kapni, ezért megkeresett több neves szakértőt, akik bár abban egyetértettek, hogy hazánk munkaerőpiacán egyre szűkebb a mozgástér, ám eltérő véleményt fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy milyen irányban várható elmozdulás a területen.
Mára a gazdaság lassan talán felfelé ívelő pályára áll, de továbbra is komolyak a kockázatok, a kilábalást még sok minden tudja hátráltatni. Az MNB óvatos előrejelzése egyrészt arra mutat rá, hogy a tavaszi időszakkal együtt elindulnak az idénymunkák, amelyek rengeteg embert fognak felszívni, így valóban csökkeni fog a munkanélküliek száma
– közölte lapunkkal Nógrádi József. A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója ugyanakkor hozzátette, a foglalkoztatottsági szint visszaállhat ugyan a korábban megtapasztalt szintekre, de ehhez újra vissza kell csábítani azokat, akik közben vagy az inaktívak táborát gyarapították, vagy valamilyen módon a fekete foglalkoztatásban találtak lehetőséget.
Bár más narratíva alapján, de a munkaerőtartalék fontosságát emelte ki a Pénzcentrumnak Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője is, aki szerint az ország lakosságához hasonlóan a gazdaságilag aktívak köre is mérséklődik, így történhet meg, hogy a munkanélküliség és a foglalkoztatottság egyszerre csökken. Szerinte bár a munkaerőpiac telítettnek mondható és a foglalkoztatottság történelmi csúcs közelében áll, még léteznek olyan társadalmi csoportok, amelyeket be lehet vonni a munka világába.
A két ilyen népcsoport a 15-24 év közöttiek korosztálya és a nyugdíjasok. A munkahelyteremtésnek jelenleg nem demográfiai, hanem kulturális és befektetési akadályai vannak. A vállalatok jelentős likvid tőkén ülnek, amelyet a gazdasági bizonytalanságok miatt nem mozgósítanak a korábban megszokott mértékben, illetve a magas kamatkörnyezet következtében
– mondta. A munkaerőpiacot emiatt csökkenő kereslet jellemzi: a KSH adatbázisa alapján 2023. utolsó negyedévében a nemzetgazdaságban átlagosan 74,5 ezer betöltetlen állás volt, amely 2021 eleje óta nem tapasztalt alacsony érték. Az alacsonyabb munkaerő-kereslet alacsonyabb kereset-növekedési ütemet eredményez, mivel így a bérdinamikát kevésbé hajtja a munkáltatók versenye.
Emellett az is probléma, hogy a magyar állam nem túl gáláns a munkájukat elvesztőkkel szemben – erről már Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója beszélt a Pénzcentrumnak. Hozzátette, az álláskeresők mindössze 3 hónapig kapnak támogatást,
éppen ezért a juttatási idősáv lejárta után csökken a munkanélküliek regisztrációs hajlandósága, ami nagyban torzítja a hivatalos statisztikákat, így valójában kérdéses a munkanélküliségi ráta csökkenése.
Emellett látható, hogy már csak olyan munkaerő mobilizálható, amely kiemelt odafigyelést igényel az állam részéről (képzést, átképzést, utazás és szállás biztosítását).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Évtizedek múlva talán elérhetnénk a nyugati bérszintet
Az MNB Inflációs jelentése a munkaerőpiac várható tendenciái mellett egy további nagyon fontos tényezőre is rámutat, mégpedig az elmúlt időszak bérnövekedési dinamikájának lassulására, vagy ha úgy tetszik kifulladására. Ami azonban alighanem megpecsételi majd a nyugati bérszínvonalhoz való felzárkózás eredményességét, valamint újabb hullámot gerjeszthet a képzett munkaerő elvándorlásának.
A bérdinamika kifulladásáról beszélni hamis előrejelzés. Az MNB előrejelzése szerint is a versenyszféra bruttó keresetnövekedése idén 10 százalék feletti, 2025-2026-ban pedig 7-8 százalék közötti lesz
– jelentette ki Horváth Sebestyén, aki elismerte ugyanakkor, hogy az előrejelzett infláció fényében idén 6, a következő két évben pedig 4-5 százalék közötti reálbérnövekedésre kell számítani, ami tény, hogy alacsonyabb a 2010-es évtized 6 százalékos magyar átlagánál, de még mindig kiemelkedő érték. Ez a bérnövekedési ütem szerinte ugyanis az egyik legmagasabb Európában, és az Európai Unió átlagos bruttó keresetnövekedése nem haladta meg az elmúlt másfél évtizedben a 6 százalékot.
Az Oeconomus elemzőjénél kevésbé volt pozitív a cégek mindennapjaira rálátó Nógrádi József. A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója elmondta, bár a napokban az elemzők – látva az év eleji bérkiáramlási ütemet – a bérdinamika tekintetében inkább növekedést valószínűsítenek, ugyanakkor ennek vannak nyilvánvaló költségvetési korlátai is a cégek oldalán.
Amennyiben a szerényebb mértékű forgatókönyv valósul meg, azzal valóban kitesszük magunkat annak a veszélynek, hogy a környező országok elszívják a munkavállalóinkat a magasabb bérekkel
– vetítette előre.
Ráadásul az unió országai sorra nyitnak a harmadik országbeli munkavállalók irányába, ami azt jelenti, hogy még a külföldről érkezők számára sem leszünk megfelelő alternatíva, és ők is inkább a német vagy francia piacot, esetleg a skandináv országokat fogják majd választani. „Ennek oka szintén a magasabb bér (2-3-szoros is akár), másrészt ezek az országok sok esetben letelepedést is ígérnek” – tette hozzá.
Ez pedig a következő időszakban nem is nagyon fog változni, Nógrádi József szerint legalábbis a nyugati bérekhez való felzárkózás egyelőre beláthatatlan távolságban van. Ebben egyetértett a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója is, aki kijelentette,
az olcsó munkaerőre építő gazdaságpolitikát folytatva sohasem fogjuk megvalósítani a felzárkózást.
Ám szerinte a nemzetközi példák alapján egy magasabb hozzáadott értékre fókuszáló gazdaságpolitika segítségével, mely támogatja a termelékenység növekedését (oktatás, innováció, munkaerő képzése és átképzése) is legalább 25-30 év kellene hozzá.