Biró Attila • 2024. február 18. 12:54
Magyarországon 20 év távlatában rendkívüli mértékben megnőtt a diplomás foglalkoztatottak száma. Ezzel párhuzamosan viszont drasztikusan bezuhant az ipari és építőipari foglalkozásokban, valamint a fegyveres szerveknél dolgozók száma. Az elmúlt évtizedek népszámlálási adataiból látjuk azt is, hogy országosan sok helyen stagnál a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkoztatottak száma, miközben a gépkezelők, összeszerelők, és a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók száma jócskán felduzzadt.
Magyarországon 2022-ben a városokban 3 392 263 főt, míg a községeken 1 326 397 főt foglalkoztattak a legfrissebb, 2022-es nagy népszámlálás adatai szerint. Böngészve ezeket az adatokat megnézhetjük többek között azt is, hogy különböző foglalkozási csoportokban hol, mennyien dolgoztak. De nyomon követhetjük a változásokat is 2001-től, 2011-en át 2022-ig. A Pénzcentrumon ezúttal azt fogjuk vizsgálni, hogy a 2022-es népszámlálás adatbázisában, 11 nagy foglalkoztatási főcsoportban miként változott a foglalkoztatott népesség száma a területi adatok alapján.
A területi adatokat a fővárosra, megyei jogú városokra, egyéb várásokra és községekre nézve vizsgáljuk, míg a foglalkozási főcsoportok között szerepel a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók; a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások; az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások; az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások; a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások; a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások; az ipari és építőipari foglalkozások; a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők; a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások; és a fegyveres szervek foglalkozásai.
A városok vs. a vidék Magyarországa
A foglalkoztatási adatok évtizedes távlatokban való vizsgálatakor a legszembetűnőbb adat, hogy legyen szó községekről, városokról vagy akár a magyar fővárosról, bődületesen megnőtt a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások száma Magyarországon. A növekmény pedig tényleg brutális, 2001 és 2022 között a fővárosban 81, a megyei jogú városokban 60, az egyéb városokban 90, míg a községeken 136 (!) százalékkal több a felsőfokú képzettséget önállóan alkalmazni képes foglalkoztatottak száma.
A fővárosban 2022-ben ez a szám majdnem elérte a 300 000 főt (293241), de a megyei jogú városokban is 214 ezer, míg az egyéb városokban 231 ezer ilyen ember dolgozott. A növekedés ráadásul lépcsőzetes volt, hiszen a 2011-es népszámlálási adatok is már egyértelműen azt mutatták, hogy sokkalta több felsőfokú szakképesítéssel rendelkező dolgozóra van szüksége a vállalatoknak. Ha nem is mindig ekkora, de hasonló mértékben nőtt az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók száma is.
Igaz, a fővárosban és a megyei jogú városokban ez a növekmény 39-40 százalékos volt „csupán” 2001 és 2022 között, viszont az egyéb városokban már 65 százalékos, a községekben pedig majd 94 százalékos, azaz ott majdnem duplázódott a felsőbb képesítéssel rendelkező dolgozók száma. Egyáltalán nem ilyen mértékben, de nőni tudott minden településtípus esetében az irodai és ügyviteli foglalkozásokban dolgozók száma is.
Kifejezetten érdekes azonban, hogy a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások esetében szinte mintha megállt volna az idő az országban. 2001 és 2011 között ugyan volt egyfajta fellendülés, többen dolgoztak ezekben a szakmában, 2022-re viszont visszarendeződtek az állapotok, amik így ma a legtöbb településtípus esetében ugyanolyan adatokat mutat, mint mutatott 2001-ben. A fővárosban és a megyei jogú városokban szinte nem volt változás, de az egyéb városokban azért 24 százalékos növekedést figyelhetünk meg. A községek itt is felül teljesítettek, látszik hogy a városi összpontulás az évek során azért kifelé terebélyesedett, így összességében 47 százalékos bővülésről beszélhetünk.
Bővülés figyelhető meg a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők tekintetében is. Igaz, az arányokat tekintve kifejezetten magas bázisról a növekedés csupán 10-23 százalék közé esik. Budapesten például 44 ezren dolgoznak ezekben az állásokban, miközben ez a szám már 2001-ben is 39 906 volt. Nagyon hasonlóak az arányok a megyei jogú városokban is, miközben az egyéb városokban, illetve a községekben 154-166 ezerről 190-203 ezerre nőtt a dolgozói létszám.
Nem beszélhetünk ugyanakkor bővülésről a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások esetében. Igaz például, hogy Budapesten pont, hogy bővültek ezek a szakmák, de nagyon alacsony bázisról. 2001-ben is csak mintegy 3 200-an dolgoztak itt, ez nőtt 2022-re 4 400-ra. Ugyanakkor az egyéb városokban 39 000 foglalkoztatottról 35 000-re csökkent a létszám, míg a leginkább érdekelt községekben is meredeken, 65 000 főről mintegy 53 000 főre esett vissza a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók száma úgy, hogy két évtized alatt a 2020-as évek elejére gyakorlatilag csúcsra járt a hazai foglalkoztatottság. Tehát hiába dolgoznak most a legtöbben Magyarországon, még így is vannak olyan szakmák, ahol darabszámra bőven kevesebben lettek az emberek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ugyanilyen szakmák az ipari és építőipari foglalkozások is, ahol pedig éppen a fővárosban volt a legdrasztikusabb a visszaesés. 2001-ben ugyanis Budapesten majd 93 ezren dolgoztak ezekben a szakmákban, azonban 2022-ben már csak 58 ezren. Azaz a fővárosi építőiparban dolgozó szakmabeliek gyakorlatilag harmada eltűnt 20 év alatt. Ugyancsak 136 ezer főről 100 ezerre csökkent a szakmabeliek száma a megyei jogú városokban, de az egyéb városokban is 230 ezerről 200 ezerre esett le a számuk. Egyedül a községek kapcsán látjuk azt, hogy stagnálás figyelhető meg azzal az érdekességgel, hogy ezeken a településeken 2011-hez képest legalább valamekkora visszapattanást látunk (2001 – 208183; 2011 – 184385; 2022 – 203936).
Mindezekhez képest azonban a legnagyobb pályaelhagyási hullám, igaz már maga a bázisszámok is rendkívül alacsonyak voltak, a fegyveres szervek foglalkozásait érintették. Azt mondhatjuk gyakorlatilag, hogy 2022-re, 2001-hez képest a fővárosban, az egyéb városokban és a községekben eltűnt a fegyveres dolgozók több mint 60 (!) százaléka, de a megyei jogú városokból is elszivárgott az 53 százalékuk. Ez azt jelenti, hogy míg Budapesten 2001-ben valamivel több mint 13 ezer fegyveres dolgozott, addig ez a szám 2022-ben már csak 5 ezer volt, de ugyanígy 18 ezerről 8 700-ra csökkent az állomány száma a megyei jogú városokban, és 22 300-ról 8 100-ra az egyéb városokban. De 15 600 fegyveresből a községekben is csupán 5 800 maradt.
Ennél is drasztikusabb volt ugyanakkor a visszaesés 2001 és 2011 között. Ezalatt a tíz év alatt ugyanis a különböző településtípusokon 62-78 százalékos volt a csökkenés. Az elmúlt 10 évben tehát legalább valamekkora visszapattanást látunk a fegyveres szervek foglalkozásait illetően.
Kifejezetten érdekes ugyanakkor, csak a diplomás munkák bővülésével egy lapon említhető a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások dolgozói létszámának a bővülése. A községekben például 20 év leforgása alatt megduplázódott az ilyen jellegű munkatevékenységet űzök száma, 103 ezerről, 203 ezerre. De 100 ezres dolgozói létszámról 168 ezerre ugrottak a dolgozók az egyéb városokban is. Miközben azért egy szerényebb, 20, illetve 30 ezres bővülés volt megfigyelhető a fővárosban és a megyei jogú városokban is.
Összegzés
A foglalkozási csoportok területi vizsgálatából egyértelműen az látszik 20 éves távlatban, hogy hihetetlenül megnőtt a diplomás foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ezek a dolgozók ráadásul olyan munkaerőt képviselnek, akik önállóan is magas színvonalon el tudják látni feladatukat. Mindegy hogy a fővárosról, egy megyei jogú városról vagy bármilyen községről beszélünk, a felsőfokú végzettségű munkaerő brutálisan ellepte a munkaerőpiacot. Ez persze az egész országra nézve pozitív változás, hiszen minél magasabb egy adott ember hozzáadott értéke a munkájához, annál nagyobb gazdasági/társadalmi értéket képes teremteni maga körül.
Ezzel párhuzamosan azonban a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások dolgozói létszáma is rendkívül megnövekedett Magyarországon. Ez azonban már egyáltalán nem tűnik annyira pozitív változásnak, mint a diplomások felfutása, főleg úgy nem, hogy közben például látjuk az adatokból mennyi ipari és építőipai szakmunkás hagyta el a pályáját, mennyire visszaesett az itt dolgozók száma. Ugyancsak érdemes kiemelni a fegyveres szervek országszerte való leapadását, ami bár 2011-2022 között valamelyest képes volt visszaépülni, de azért a korábbi számokat meg sem közelítjük úgy, hogy azért az is igaz, hogy 20 éves távlatban Magyarország sokkal biztonságosabb ország lett. A periferiálisabb helyeken azonban az ilyen területen dolgozók hiánya okozhat gondokat.