Komoly juttatásokkal vadásszák a diákmelósokat: hihetetlen, mi minden jár nekik a fizetésen felül

Pénzcentrum: Most indult el az egyetemeken a tavaszi félév és sokan most kezdik a szakmai gyakorlatot a diplomájuk megszerzéséhez. Kezdjük azzal a kérdéssel, hogy te voltál diákmunkás?

Szili-Török Adrienn: Igen, az egyetem alatt én is csináltam szakmai gyakorlatot. 

Mik a személyes tapasztalatid, mit gondolsz egyébként, miért hasznos akár egyetem mellett is dolgozni a fiataloknak?

Ezt két oldalról lehet megközelíteni. Egyrészt anyagi szempontból, hogy így tudnak pénzt keresni és abból tudják finanszírozni akár a megélhetésüket, tandíjukat vagy akár a szórakozásukat.

 A másik oldalról pedig, hogy lehetőségük van minél több helyen kipróbálni magukat.

Nem feltétlenül csak gyakornoki pozícióban, hanem akár több területen is. Már 2., 3. évben nagyon jó, ha valaki el tud helyezkedni egy cégnél, akár 20 órában, ha belefér. Ez nagyon jól mutat az önéletrajzban is.

Melyik korosztály a legjellemzőbb, ha diákmunkáról van szó?

Pár évvel ezelőtt 70 ezer 16 év feletti diák dolgozott. Az egyetemisták, akiknek nagyjából a 70%-70%-a állandó vagy alkalmi jelleggel dolgozik, illetve az egyetemi évek alatt egyszer mindenki a kötelező szakmai gyakorlat miatt.

Mi a tapasztalat, mit mutatnak a felméréseitek, miért dolgoznak a fiatalok tanulás mellett? Mi a fő motiváció? 

Ez vegyes. Vannak, akik az albérletet vagy a tandíjat fizetik ebből. De egyre inkább jellemző, hogy a fizetés mellett fontos az is, hogy lássák majd az önéletrajzban, hogy már az egyetemi évek alatt is nagyon aktív volt, beletette az energiát a tanulás mellett a szakmai fejlődésbe is. De fontos látni, hogy a diákmunka nem passzió, számos diáknak muszáj dolgozni egyetemi évei alatt és ez nem feltétlenül okoz nekik örömet. 

Ha már pénz és kiadások. Mik azok a szakmák, amik a legjobban fizetnek? Mit éri meg a leginkább csinálni?

Vannak alkalmi és hosszú távú munkák. Az alkalmi munkáknál azok fizetnek jobban, amelyek belenyúlnak az estébe vagy a hétvégébe, pl. egy focimeccs vagy koncert, ahol magasabb az órabér. Hosszú távon pedig talán az IT cégeknél magasabb az órabér. De, ha nemcsak az órabért nézzük, van olyan multipartnerünk, amelyik tavasszal szeretne bevezetni egy átgondolt gyakornoki programot, ahol ugyan nem lesz annyira magas az órabér, viszont szakmai szempontból nagyon jól mutat az önéletrajzban, ha valaki ebben részt tud venni.

Ha konkretizáljuk, mennyit lehet keresni egy IT cégnél?

Feladattól függően 2500-3000 forint körül vannak az órabérek.

Nyári idénymunkáknál milyen órabérek vannak?

Az biztos, hogy 2000 alatt. De sok olyan cég is van, amelyik ezen felül extra juttatásokat is ad, ez is egy nagyon jó hozzáállás.

Ugyanazok a juttatások járnak a diákoknak is, mint a teljes állású alkalmazottaknak. A bejárás, az étkezés támogatása, kedvezmények vagy levásárolható utalványok.

Egy olyan céggel is beszéltünk, amelyik nyárra a Balatonon akar diákokat foglalkoztatni, és fizetik a szállásukat. Mi azt szoktuk javasolni a cégeknek, hogy ezeket mindenképpen tüntessék fel, mert nyilván arra fognak jelentkezni, ahol a legjobbak a lehetőségek.

A fizetés mellett persze, ahogy már többször hangsúlyoztad maga a munkatapasztalat is nagyon sokat ér később a munkaerőpiacon is. Ha valaki már egyetem alatt diákmunkásként dolgozik, az releváns tapasztalatnak minősül a standard munkaerőpiacon?

Abszolút. Nekünk is vannak olyan partnercégeink, ahol nem feltétlenül olyan típusú diákmunkát hirdetnek, ami ad hoc jellegű, hanem hosszabb távú gyakornokság, amiben még az is benne van, hogy akár később is számolnak a foglalkoztatott diákokkal.

Mi a fontos ma egy diáknak, ha dolgozni akar?

Az érzelmi kötődés meg a fejlődési lehetőség nagyon fontos. Nyilván az órabér is, de ez inkább a fiatalabbaknál fontosabb. Az egyetem 2-3. évében, amikor az ember már inkább arra figyel, hogy milyen céghez megy el, mik a hosszú távú tervei, kevésbé a pénz dominál. Emellett a rugalmasság nagyon fontos az egyetemistáknak, mert vizsgaidőszakban lehet, hogy kevesebbet tudnak vállalni, vagy más beosztásban.

Ha a másik oldalról nézzük, a cégek mi alapján választják ki, hogy kiket vesznek fel?

Ha gyakornokságról van szó, általában az a fontos, hogy melyik egyetem melyik szakán vannak. Ha egy cég speciálisan mérnököket keres, meg is mondja, hogy a BME-ről. Az egyszerűbb munkáknál meg sokat számít a gyakorlat, nagyon szeretik, ha ugyanaz a diák többször tud menni. 

Mennyire jellemző, hogy valaki gyakornokoskodás után ottmarad egy multinál dolgozni?

Eléggé. A cégek keresik is ezeket a diákokat, akik ott tudnak maradni. Komoly employer brandinget is bele szeretnének tenni. A multinacionális cégek is küzdenek a munkaerőhiánnyal, ezért nagyon fontos nekik, hogy megtalálják a fiatal, tehetséges és elkötelezett munkavállalókat, akiknek hosszútávú karrierlehetőséget tudnak biztosítani

Ahhoz, hogy jól működjön az iskolaszövetkezet fontos, hogy mind a cégek, mind a diákok oldaláról kialakuljon a bizalom. Először nézzük a cégek oldalát, hogyan tudjátok szűrni a partnercégeket?

Előszűrésnek nagyon jó, hogy minden céggel a szerződéskötést egy személyes tárgyalási folyamat előzi meg. A második pont pedig, hogy fogunk figyelni a diákok visszajelzéseire. Van egy 24 órás chates ügyfélszolgálatunk, ami ezzel fog foglalkozni. A diákok tudják nekünk jelezni, ha valami probléma adódik. Kialakítottunk ügyfélszolgálati folyamatokat, hogy ha valami baj lenne a cégnél (pl.: több órában akarják őket foglalkoztatni), szóljanak nekünk, hiszen pont ez a feladatunk.

A diákok visszajelzése fel is lesz tüntetve a cégeknél, hogy mennyire voltak elégedettek?

Jelenleg nincs értékelési funkció, de még nagyon sok tervünk van a továbbfejlesztéseket illetően. A diákoknak és a persze a cégeknek is mi biztosítékot jelentünk, mert a működésünkre egy csomó jogszabály vonatkozik. Ott vagyunk közvetítőként és ha bármilyen probléma lenne, vagy visszaélés, van lehetőség írni egy chatüzenetet, nem kell szépen megfogalmazni, se felhívni minket. Mi  perceken belül válaszolunk.

A diákoknak nagyon nagy előny, hogy számíthatnak ránk, egy kicsit védettebb környezetben kerülnek ki a munkaerőpiacra. Hiszen fontos azt is látni, hogy sokaknak ez az első munkájuk.

És azt tervezitek kezelni, ha a munkahelyek jelzik, hogy egy diákkal rendszeresen probléma van?

Erre is van már egy ügyfélszolgálati folyamatunk. Első körben írunk a diáknak, akivel ez többször előfordul. A legrosszabb verzió, hogy egy idő után ki tud kerülni a rendszerből. Ha sorozatosan nem jelenik meg, akkor nem jelentkezhet állásokra, mert mi megbízható munkaerőt szeretnénk biztosítani. Azt látjuk a HR-esek oldaláról a legfontosabb szempontnak, hogy akit felvesznek, az tényleg jelenjen meg, mert számítanak rá.

Nyilván bárkivel előfordulhat egy váratlan betegség, közbejöhet valami az utolsó pillanatban. A rendszerben erre fejlesztettünk egy várólista funkciót, azoknál az állásoknál, ahol nagyon sok diák kell, és nem szeretnék előszűrni, ha esetleg érkezne egy utolsó pillanatos lemondás. A háttérben mi várólistán gyűjtjük a diákokat, és ha valaki kiesik a soron következő bekerülhet. Ebben nincs semmilyen emberi munka, ez egy automatizmus.

A diákszövetkezetetek lényege, hogy digitális úton fog működni. Ezáltal sok adminisztrációs folyamat könnyebbé válik. Mik ezek a folyamatok?

A diákok oldaláról gyakorlatilag minden papírmunka. Már a tagsági szerződést is bárhonnan meg tudják kötni, van egy olyan regisztrációs folyamatunk, ahol minden igazolványt tudunk ellenőrizni. Onnantól kezdve, hogy nálunk tag, belép az applikációba, el tud kezdeni munkát keresni, ez is teljesen online zajlik. Egy csomó szűrő van az applikációban, órabér, helyszín, munkatípus, home office stb. Úgy építettük fel, mint egy átlagos álláskeresési platformot, csak diákokra specializálva. Ha találnak egy olyan munkát, ami szimpatikus, a jelentkezés folyamata is teljesen online történik. Arra is törekszünk, hogy a cégekkel is online írjuk alá a szerződést, ezt követően kapnak hozzáférést a webfelülethez, ahol mindent el tudnak intézni. Fel tudják rakni az állásokat, tudják szűrni a jelentkezőket, bele tudnak vinni állásinterjús folyamatokat is.

Amikor valaki átkerül teljes munkaidőben, akkor mi történik?

Ha megszűnik a hallgatói jogviszonya, akkor annak csak örülünk, hogy ott tud maradni hosszabb távon, ahol diákként dolgozott. Onnantól kezdve rajtunk keresztül már nem tud dolgozni. A diákok foglalkoztatása egyébként nem csak az adminisztrációs könnyebbség miatt éri meg (pl. Mi végezzük a bérszámfejtést), hanem azért is, mert a céget nem terheli semmilyen járulék fizetési kötelezettség, csupán egy költség számla keletkezik.

Ha a cégek, tehát a munkalehetőségek területi eloszlását nézzük, a vidéki diákoknak is vannak lehetőségek a rendszerben?

Igen, lehet szűrni városra is. Budapesten van a legtöbb regisztrált diákunk és cégünk is, de vannak dedikált key account menedzsereink Győrben, Debrecenben, Szegeden és Pécsen, a nagyobb egyetemi városokban. Ezekben biztosan erős lesz induláskor az állásmennyiség.

Mikor fog élesedni a rendszer?

December elejére elkészült a szoftver, azóta folyamatosan teszteljük. Februárban már 100 előregisztrált diákot beengedünk az applikációba, ők már tagsági szerződést kötnek, és az első munkájuk nálunk lesz, mint tesztelő. Hidat szeretnénk képezni a munkáltatók és a diákok között. Mi értjük a diákokat, és sok tárgyaláson kijön az, hogy a cégek nagyon nyitottak arra, hogy ezt a generációt foglalkoztassák, csak sokszor nem értik, hogyan kell velük kommunikálni.

Ők is azt mondják, hogy látják rajtunk, hogy be tudunk tölteni ebben egy hídszerepet, és ez nagyon jó.

Egyre több diák dolgozik. 2023-ban már többen dolgoztak, mint ’22-ben, és azt látjuk, hogy szeretnének is dolgozni a fiatalok, csak nem mindig értik egymást a cégekkel.

A fiatalok olyan cégeknél dolgoznak szívesen, ahol látják a potenciált, hogy hosszú távon el tudják magukat képzelni. Vagy érzelmileg is tudnak kapcsolódni a céghez. Nagyon fontos nekik, ha egy cég támogatja a környezetvédelmet, illetve maga a céges kultúra is. 

Zárásképpen te személyesen, miért ajánlod a diákoknak azt, hogy dolgozzanak?

Ez egy óriási előny, amikor befejezik az egyetemet, hogy vannak tapasztalataik. Minél több mindent próbáljanak ki, mert ezek az évek erről szólnak. Nincs vesztenivalójuk. Iskolaszövetkezeten keresztül pedig nagyon könnyű a dolguk, mert ha mégsem nekik való az adott pozíció, nincs felmondási idő, hanem tudnak továbbmenni.

Ez egy olyan lehetőség, amivel élni kell.

(Címlapkép és interjúképek: Stiller Ákos)