Pénzcentrum • 2024. február 12. 18:04
A vállalatok több mint fele (56%) 6-10%-os béremelést kíván végrehajtani a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében. Egy felmérésből azonban kiderült, hogy ez elmarad a munkavállalók várakozásaihoz képest, a 6-10%-os emelést nem tartják reálisnak az adott inflációs környezetben.
Az elhúzódó és a vártnál nagyobb mértékű inflációs hatások miatt 2023-ban a cégek az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben emelték a fizetéseket. 11-15%-os béremelést a vállalatok 42%-a tervezett, végül 48%-uk valósított meg ekkora mértékű emelést, 16-20%-os emelést 3%-kal többen hajtottak végre, mint terveztek, és azok aránya is nőtt 3%-kal 4%-ra, akik több mint 20%-kal emeltek.
Ennek hatására a cégek magabiztosabbak a versenyképességüket illetően. A felmérésben részt vevő cégek összesen 82%-a véli úgy, hogy a piaci átlagnak megfelelő mértékben vagy az átlag felett fizetnek a dolgozóiknak. A tavalyi évhez hasonlóan 12% gondolja úgy, hogy magasabb fizetést kínálnak a piaci átlagnál, 70% (6%-kal többen, mint legutóbb) nyilatkozott arról, az általuk kínált fizetés versenytársaikhoz hasonló, és csökkent azoknak a száma (5%-kal 16%-ra), akik úgy gondolják, alacsonyabb fizetést kínálnak.
A cégek legnagyobb kihívásának így most az új- és meglévő kollégák bérigényének menedzselése számít, ami a bevételvárakozások tükrében nem meglepő
– fogalmazott Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője. Bár 2024-ben a HR Trends kutatásban részt vevő cégek csupán 45%-a számít árbevételének növekedésére, mégis 97%-uk tervez fizetésemelést, döntő többségük (81%) egy lépésben. A szakember szerint a bérek ilyen ütemű növekedése, még ha hozzá is járul azok reálértékének megőrzéséhez, amennyiben nem párosul a hatékonyság növelésével, úgy a vállalatok versenyképességét kockáztatja.
A vállalatok több mint fele (56%) 6-10%-os béremelést kíván végrehajtani a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében. A cég felméréséből azonban kiderült, hogy ez elmarad a munkavállalók várakozásaihoz képest, a 6-10%-os emelést nem tartják reálisnak az adott inflációs környezetben. A munkavállalók csupán 8%-a lenne elégedett ekkora mértékű fizetésemeléssel. A dolgozók többsége a 10-20%-os emelést tartja reálisnak, negyedük pedig ennél is nagyobb emelésre vágyik. A felmérésben részt vevő cégek béremelési tervei nem találkoznak ezekkel az elvárásokkal: a vállalatok közel harmada (30%) tervez 11-15%-os emelést, csupán 4%-uk 16-20%-emelést, és egyáltalán nem szeretnének ennél többet emelni.
Az egyes szektorokban a válaszadó cégek többsége 6-10%-os emelést tervez, tehát a versenykörnyezetben működő cégek iparágtól függetlenül az átlag körül emelnek. A szállítmányozás-logisztika (50%), a HORECA (42%), valamint az pénzügyi szektorban (41%) a legmagasabb azoknak a cégeknek az aránya, akik ennél nagyobb, 16-20%-os fizetésemelést terveznek – amely valószínűleg annak köszönhető, hogy a vendéglátó szektor kétharmadában (64%) 30%-nál nagyobb az éves elvándorlás, a logisztikai cégek pedig sofőrhiánnyal küzdenek, a szektor válaszadóinak negyedénél 21-30%-os az éves elvándorlás. Néhány szektorban előfordul, de elenyésző azon cégek száma, akik 16-20%-os béremelést terveznek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Vonzó munkahely: a fizetés vezet továbbra is
A Randstad HR Trends kutatásban részt vevő vállalatok egyértelműen úgy gondolják, hogy a versenyképes fizetés és a munkavállalói juttatások tesznek egy munkahelyet vonzóvá. Ennek súlya +4%-kal 94%-ra emelkedett tavaly óta – minden bizonnyal az inflációnak is köszönhetően. Emellett a rugalmas munkaidő (73%) és a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása (72%) a vonzó munkahely top3 jellemzője. A munkahely vonzerejét növelő tényezők között erősen emelkedő tendenciát mutat a tavalyi felméréshez képest az erős munkáltatói márka fontossága (+9%), a jó tréning lehetőségek (+6%), valamint a sokszínű és befogadó közeg (+12%).
A cégek által felkínált juttatások hasonlóan alakulnak, mint korábban. A pénzügyi juttatások között a mobiltelefon, az egyéni, teljesítményalapú bónusz, a parkolóhely biztosítása és az utazási költségek megtérítése vezet. A nem pénzügyi juttatások között pedig a tréningek, otthoni munkavégzési lehetőség, rugalmas munkarend áll legelöl.
A fizetés fontosságát támasztja alá az a tény is, hogy az esetek döntő többségében a munkavállaló azért mond fel, mert máshol jobb ajánlattal várják. A kutatásban részt vevő HR döntéshozók 86%-a számolt be erről. A karrierfejlődési lehetőség is befolyásoló tényező, a válaszadók 49%-a szerint ennek hiánya is válóok. Minden egyéb lehetséges tényezőt sokkal kevesebbszer említettek a szakemberek a munkahelyváltás okaként.
Vissza az irodába
A rugalmas munkavégzési formák ma már komoly dolgozói elvárásként jelennek meg, ugyanakkor itt is érdekütközést tapasztalhatunk a két oldal között. A legjellemzőbb a heti 2-3 nap home office, de összességében kevesebb napot tölthetnek otthoni munkavégzéssel a dolgozók 2022-höz képest. Jó hír viszont, hogy a cégek 91%-a nem tervez már ebben változást idén. A legfrissebb adatok szerint csupán a cégek 17%-a ajánl heti 3 nap home office lehetőséget a 2022-es 27% helyett. A teljesen rugalmas munkavégzést ajánlók aránya 12%-ra csökkent, ugyanakkor a home office-t eltörlők aránya 11%-ra emelkedett, továbbá a korábbi 10% helyett ma már a cégek 19%-a várja el, hogy minimum egy napot az irodában töltsön a dolgozó. Baja Sándor szerint az a tény, hogy 10-ből 3 cég semennyi vagy maximum egy nap otthoni munkavégzést engedélyez, arra utalhat, hogy a home office a dolgozói lojalitás tesztelésének, a létszám racionalizálásának egyik eszközévé vált a munkaadók kezében.