Pénzcentrum • 2024. február 6. 14:33
2023-ban tovább erősödött a foglalkoztatás Magyarországon, és az év közbeni reálkeresetek mérséklődését az év vége felé felváltotta azok ismételt növekedése. 2024-ben az infláció további mérséklődése, a reáljövedelmek várható bővülése lendületet adhat lakossági fogyasztásnak, ezen keresztül az egész gazdasági növekedésnek. Európai viszonylatban nemcsak Magyarországon feszes a munkaerőpiac és közelítjük a teljes foglalkoztatás állapotát, a munkaerőhiány más országokban is érezteti hatását. A legfrissebb KSH adatok tükrében vizsgáljuk meg a foglalkoztatás, a munkanélküliség és a keresetek alakulását Magyarországon, összevetve az Európai Unió és néhány Unión kívüli ország munkaerőpiaci adataival.
A KSH közlése szerint 2023 decemberében 21 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest, míg a korosztály a foglalkoztatási rátája 64,7%-ra, 0,4 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2022 decemberéhez viszonyítva.
2022-2023-ban ismét megközelítette a magyar munkaerőpiac a teljes foglalkoztatás állapotát. A teljes foglalkoztatás azt jelenti, hogy aki szeretne dolgozni, talál magának munkát Magyarországon, vagyis egyre nehezebb növelni a foglalkoztatotti létszámot (ahogy a fenti ábrán is látható, tetőzés közeli állapotban van a foglalkoztatási ráta). A foglalkoztatás növelése érdekében egyre több figyelem terelődik a munkaerőpiac peremén lévő csoportok aktivizálására, mind munkaadói, mind kormányzati oldalon: a fiatalok, a nyugdíjasok, a kisgyermeket nevelő szülők motiválása a munkaerőpiaci részvételre.
Ösztönzők közé tartozik, miszerint a 25 év alatti munkavállalóknak 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük az átlagbérig. Továbbá adókedvezménnyel jár a nyugdíjasok (vissza)foglalkoztatása, mivel a bruttó bérből csak a 15%-os személyi jövedelemadót vonják el, egyéb járulékokat nem. Mindezeken felül 2023. január 1-től azok a nők, akik 30 éves koruk betöltése előtt gyermeket vállalnak, egészen 30 éves korukig személyi jövedelemadó-mentességet kapnak az átlagbért terhelő adó mértékéig. 2020. január 1-től pedig minden anya, aki jelenleg legalább négy gyermeket nevel, vagy élete során négy vagy több gyermeket szült és felnevelt, élete végéig teljesen mentesül a jelenleg 15%-os személyi jövedelemadó megfizetése alól.
Az Eurostat negyedéves felosztásban közli a foglalkoztatottsági adatokat az Európai Unió tagországai és néhány EU-n kívüli ország vonatkozásában. A legfrissebb, 2023 harmadik negyedévére vonatkozóan megállapítható, hogy a 15 és 74 év közöttiek körében Izland (78,6%) és Hollandia (73,2%) vezet a foglalkoztatottsági ráta tekintetében. Magyarország (64,8%) a középmezőnyben foglal helyet, Ausztria (66%) és Csehország (65,2%) mögött. Ugyanakkor a hazai ráta magasabb szintet ért el, mint a szlovák (62,6%), a lengyel (61,6%), a bolgár (60,8%) és a román (53,7%). Az Európai Unió 27 tagállamának átlaga 61,6%, az eurózónáé 61,4 százalék volt a tavalyi harmadik negyedévben.
Munkanélküliség
A KSH közlése szerint 2023 decemberében – az egy évvel korábbihoz képest – a 15–74 éves munkanélküliek száma közel 24 ezer fővel, 207 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 4,2%-ra nőtt. 2023-ban – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 203 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,1%-ra nőtt.
Érdemes feleleveníteni egy közgazdaság elméletet, mégpedig a Phillips-görbét, amely az infláció és a munkanélküliség között fordított kapcsolatot feltételez: a munkanélküliség alacsonyabb szintje mellett gyorsabban emelkednek a munkabérek – avagy a magasabb munkanélküliségi szint vontatottabb béremelkedést, később áremelkedést hozhat magával (Szabó–Pásztor, 2024).
Ugyanakkor – ahogy Pásztor Szabolcs kutatási igazgató kiemelte egy év eleji interjújában – „a Phillips-görbe működését csak részben láthattuk az utóbbi, megváltozott inflációs időszakban Magyarországon, ugyanis a KSH adatai szerint a foglalkoztatás ugyan új rekordra emelkedett, azonban a munkanélküliek száma is enyhén növekedett […] Ennek egyik oka lehetett, hogy a fogyasztás korábbi szintjét fenntartandó többen beléptek a munkaerőpiacra, vagyis az emelkedő árakat látva dolgozni kezdtek, vagy növekedett a munkában töltött idejük. Ilyen formában az árak emelkedési ütemének csökkenése után ők akár ki is léphetnek a munkaerőpiacról, így ismét lefelé korrigálhat a foglalkoztatás. Azonban a kedvező kereseti lehetőségeket látva ennek hatása mérsékeltebb lehet.” Fontos itt látni, hogy e fent bemutatott kapcsolat rövid távon érvényes.
Hosszabb távon már a külső, változó feltételekhez való alkalmazkodás is befolyásolja az összefüggést. A várakozásokkal kiegészített Phillips-görbe szerint a gazdaság hosszú távon a munkanélküliség természetes rátájára áll be. A szakirodalom szerint a munkanélküliség természetes rátája nagyjából 2–5 százalék környékén mozog, és abból, hogy a kormányzat igyekszik emelni a foglalkoztatás szintjét, arra lehet következtetni, hogy idehaza még nem teljesen érte el természetes rátáját a munkanélküliség (legalábbis a kormány szerint).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az Eurostat 2023. harmadik negyedéves adatai szerint Csehországban (2,6%) és Máltán (2,5%) volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, míg Spanyolországban a legmagasabb (11,8%). Az EU-27 átlagértéke 5,9%-ot tett ki, míg az eurózónában 6,5%-ot regisztráltak. A régiós államok közül Szlovákia teljesített leggyengébben (5,9%) ezen a téren, míg hazánkban 4,1% volt a munkanélküliek aránya, Lengyelországban 2,7%, Bulgáriában 4,1%, Romániában 5,4%.
Keresetek
A KSH közlése szerint 2023 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 427 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1%-kal , a nettó átlagkereset 14,0%-kal a reálkereset pedig 5,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A reálkereset 5,7%-kal nőtt 2023 novemberében Magyarországon.
A reálbér, vagyis a keresetek vásárlóereje az infláció jelentős gyorsulása miatt európai szinten csökkent az elmúlt két évben. Magyarországon 2022 második feléig még emelkedett a bérek vásárlóereje, majd 2022 szeptemberétől hazánkban is csökkenésbe váltott át az infláció gyorsulása miatt (a nominális bruttó átlagkereset továbbra is dinamikusan, 14-18% körül nőtt éves viszonylatban). A reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta tavaly. A hazai infláció dinamikus lassulásával (2023. decemberre 5,5%-ra süllyedt a mutató) a reálbérek tekintetében is pozitív tendenciák indultak el 2023 utolsó hónapjaiban: szeptembertől ismét emelkedik a reálkereset a KSH közlése szerint.
2024-ben már jelentősebb reálbér-emelkedés várható. 2024-ben az MNB várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 10,6-11,6% között nőhet, az infláció 4,0-5,5% között alakulhat, ezzel együtt a lakossági reáljövedelem 2,8-3,7% közötti növekedést mutathat a tavalyi 0,2-1,3% közötti csökkenést követően.
A reálkeresetek bővülése a lakossági fogyasztási kiadásoknak, így a hazai kiskereskedelmi forgalomnak is lendületet adhat 2024-ben. Ezzel együtt idén a háztartások fogyasztási kiadásainak várható bővülése (MNB várakozása: 2,8-3,5%) a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet. A reálbérek várható bővülése a lakossági kereslet fellendülésén keresztül az árakra is nyomást helyezhet, azonban a jövő kérdése, hogy a vásárlóerő növekedése mekkora mértékben csapódik le fogyasztásban, és mekkora részét takarítják meg a háztartások.
Az Eurostat 2023 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint Horvátországot követően (16,3%) Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben (15,5%) a nominális kereset 2022 azonos időszakához viszonyítva. Régiós országok közül Bulgária követett minket (14,9%), majd Románia (14,7%). Lengyelországban 11,6%-kal, Szlovákiában 7,9%-kal, míg Csehországban 7,5%-kal nőttek a nominális keresetek tavaly július-szeptember között. Az EU-27 egészében 5,8%-os keresetbővülést regisztrált az Eurostat a vizsgált időszakban.