Vallottak az állatorvosok: ezért ilyen drágák a beavatkozások, ezt minden kutyásnak tudnia kell

A magyar állatorvosok helyzetéről, a vidéki szakemberek hiányáról, magáról az egyetemi képzésről beszélgettünk dr. Gönczi Gáborral, a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) elnökével és dr. Süth Miklós az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetőjével. 

A szakemberek már a beszélgetés elején tisztázták, hogy az állatorvos szakma nagyon nagy változásokon ment keresztül az elmúlt 50 éveben. Egyetértésben fejtették ki, hogy míg a ’90-es években a vidéki települések zömén jellemző volt a haszonállattartás, mára ez már igen ritka, így a vidéki állatorvosok kénytelenek voltak vegyes praxisokra váltani.

Míg a '70-es, '80-as években gyakorlatilag minden háznál tartottak baromfit vagy egy- két vagy három sertést, a porták nagy részében volt egy, kettő vagy három fejőstehén. Mostanra azt lehet látni, hogy ez drasztikusan megváltozott. Ma, ha bemegyünk egy faluba, akkor kísérteties csöndet hallunk. Régebben, ha elment az ember egy faluba, akkor hallotta az állatok a zaját

- nyitotta a beszélgetést dr. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. Az Állatorvostudományi Egyetem oktatója, dr. Süth Miklós is ennek a problémának a tematizálásával kezdte:

sajnos nem csak, hogy egyre kevesebb, hanem egyre koncentráltabban vannak a haszonállatok vidéken. Tehát az én gyerekkoromban teljesen természetes volt, hogy nem csak egy kisebb településen, hanem akár a vidéki városokban is volt állattartás, haszonállattartás. Nem is emlékszem arra, hogy lett volna olyan, akinek legalább tyúkja ne lett volna, vagy bármilyen más állata, ezek kvázi eltűntek. Tehát ma már egy városi környezetben, akárcsak egy középvárosi, de azt gondolom, hogy ma már egy kisvárosi környezetben is nagyon-nagyon nehéz olyan állattartókat találni, akik esetleg néhány állatot tartanának. Így egy idő múlva ahhoz, hogy a megélhetését biztosítani tudja magának az állatorvos, el kellett kezdeni vegyes praxist létrehozni. Az 50 pluszos kollegák azt mondták, hogy soha nem gondolták volna, hogy nekik kutya-macska-praxisban kell a tevékenységüket kiegészíteni.

– magyarázta. Dr. Gönczi Gábor a háztáji állattartás visszaszorulását azzal magyarázta, hogy

ennek elsősorban társadalompolitikai és főleg gazdasági okai vannak. Gyakorlatilag nem éri meg állatot tartani mert bár sokkal gyengébb minőségű húst lehet kapni a szupermarketekben, de kényelmesebb és mégis inkább megvesszük a Tescoban az olcsó húst. Azzal nem kell bajlódni, mert az állattartás azért az komoly munkát igényel. Tehát ez egy nagyon jelentős változás, amely erősen kihatással van állatorvoslási hivatásra is. Ugyanis az állatorvosoknak a páciensi köre egészen megváltozott az elmúlt években.

Mondhatjuk, hogy azáltal, hogy nincsenek nagyon háztáji gazdaságok megszűnt egy része a páciensi körnek.

A mezőgazdasági nagyüzemek pedig koncentrálódnak. Szóval az az állítás, hogy vidéken nincs elég állatorvos, ez egy nagyon relatív dolog

- árulta el a MÁOK elnöke. Tehát maga az a tény, hogy vidéken egyre kevesebb a háztáji állatokkal foglalkozó orvos, az igaz, de azt is látni kell, hogy a vidék átalakulásával az igény is csökkent erre a szakterületre. Az emberek ez elmúlt évtizedekben elkezdtek egyre inkább kutyákat, macskákat és egyéb kisállatokat tartani, és jellemzőbbé vált, hogy teljes értékű családtagként gondolnak a házi kedvencekre, aminek a következménye, hogy sokkal fontosabbá vált az egészségük is. Dr. Süth Miklós kifejtette, hogy a társállatpraxisok elterjedése azzal is magyarázható, hogy egyre nő a kutyák, macskák élettartama, és olyan betegségeket kezdtek el kezelni, amire előtte nem volt példa.

Korábban vidéken, ha valamilyen baja volt a kutyának, úgy álltak hozzá, hogy majd a következő alomban születik egy egészséges. Most azt lehet látni, hogy emberek a saját anyagi keretükön és lehetőségeiken felül képesek költeni egy-egy beavatkozásra

- fejtette ki. A MÁOK elnöke is elmondta, hogy igencsak elszaladt a ló az emberekkel, ha a kis kedvenceikről van szó,

arról nem is beszélve, hogy azt látni, hogy a társállatok egészségére sokan az anyagi lehetőségeiken felül is vállalják a kiadásokat. És ráadásul ez eredményezi, hogy egyre inkább jellemző a specializálódás. Mivel itt fizetőképes kereslet sokkal jobb, ezért a kisállatgyógyászat hatalmas léptekben fejlődött és gyakorlatilag európai színvonalon működik. Nagyon komoly műtéti beavatkozásokat végeznek el Magyarországon kollégák, és igen, lehet, hogy egy műtét több millió forint, bár az azért már nagy speciális. Viszont az, hogy a százezres kategória az egy átlagos ár

- magyarázta az elnök. Továbbá kifejtette, hogy az emberek állattartási szokásainak változása mellett számos más oka van annak, hogy a vidéki állatorvosok száma ilyen meglehetősen alacsony. Ezek közzé tartozik például a megélhetés kérdése, ami mellett említést kell tenni.

Az állatorvosok Magyarországon ugyanúgy gazdaságilag a vállalkozói szférához tartoznak, mint a villanyszerelés vagy bármelyik vállalkozói jellegű szolgáltatás. Amit pedig tudomásul kell venni, hogy egy állatorvos akkor fog ügyeletet tartani, akkor lesz elérhető éjjel-nappal, ha erre fizetőképes kereslet van. Az, hogy egyszer vagy kétszer Fifi kutya beteg, vagy ne adj Isten, Mariska néninek még ez az egy szem disznója megbetegszik, hát ez nem fizetőképes kereslet

- magyarázta dr. Gönczi Gábor, és azt is elmondta, hogy nem lehet elítélni a fiatalokat amiatt, mert nem szívesen mennek vidékre állatorvosként dolgozni. Úgy fogalmazott, hogy

és persze, egyre kevesebb állatorvos megy vidékre a fiatalok közül. Ennek megint sokféle oka van. Egyfelől az, hogy vajon ő ott meg tud-e élni. Normális körülmények között nyilván egy diplomás szakember, rendes viszonyok között szeretne élni, akár egy kis faluban is, és nem tengődve. Ez az első összetevője a dolognak. Van-e olyan állatállomány ott a környéken, ami őt és a családját képes eltartani. Első kérdés. Második kérdés Milyenek a körülmények? Neki teljesen új életet kell ott fölépítenie, vagy például kap szolgálati lakást, például egy mezőgazdasági nagyüzemtől. Régen ez egy teljesen magától értetődő dolog volt. Hazai szolgálati lakást kaptak pályakezdésnél, ez azért nagyon nem mindegy

- fejtette ki. Majd azt is hozzátette, hogy magának a szakmán belüli változásoknak is hatása van erre a folyamatra, ezek között emelte ki az állatorvosi szakma elnőiesedését is.

Sokkal, de sokkal inkább nőiesedik az állatorvosi hivatás, mint bármi más hivatás. Tehát teljesen megfordultak az arányok, valamikor körülbelül 90 százalék volt egy évfolyamon a fiúknak az aránya, és tényleg mutatóban voltak csak lányok, maximum 10 százalék. Most ez teljesen megfordult. Most a lányok vannak sokkal nagyobb arányban. Ennek is sok oka van. A legfőbb oka valószínűleg az, hogy a lányok ügyesebben, könnyebben be tudnak jutni az egyetemre

- mondta, majd úgy folytatta, hogy

vidéken egyrészt a vidéki lét, másrészt gazdasági haszonállattal foglalkozni nem feltétlenül egy női hivatás. Fizikai értelemben sem. Arról nem is beszélve, hogy sokan mikor végeznek az egyetemen pont már a családalapítás küszöbére kerülnek

- magyarázta és arra is részletesen kitért, hogy a városi kisállat praxisok sokkal inkább összeegyeztethetőek a mindennapi élettel. Sokkal inkább működik úgy, mint egy átlagosnak vehető 40 órás munkahely.  

Tehát szinte minden abba az irányba tolja el a végzős kolléganőket, hogy városba és kisállatpraxisban keresse a boldogulását, mert a kisállatpraxisban tervezhető a munkaidő. Ott meg lehet azt mondani, hogy a rendelő bezár este nyolckor, kinyit délután négykor és mondjuk négytől nyolcig vannak, vagy alkalmazottként, olyan beosztásba vállal állást, hogy napi négy órát dolgozik, és nem vesz részt adott esetben ügyeletben. Tervezhető munkaidő, gyakorlatilag valódi munkahely, mert odamegy, hazamegy. Úgy gondolom, hogy ez is érthető módon ebbe az irányba tolja el a végzős hölgyeket. Márpedig, ha a végzősöknek nyolcvannál több százalék a hölgy, akkor ez nyilván megjelenik abban, hogy egyre kevesebb állatorvos akar vidékre menni

- fejtette ki válaszában. Valamint azt is többször hangsúlyozta (amit már korábban feljebb is idéztünk), hogy az állatorvosok elhelyezkedését erősen meghatározza a fizetőképes kereslet megléte, tehát oda fognak menni a frissen végzett diplomások, ahol tudnak annyi pénzt keresni, amiből meg tudnak élni. Az igazság pedig az, hogy a vidéki állatorvosok bére jelentősen kevesebb, mint a nagyvárosi kis praxisok és kórházak illetményei. A MÁOK elnöke így fogalmazott:

összehasonlíthatatlan a fizetőképes kereslet, a társállatgyógyászat és a gazdasági haszonállat gyógyászat között

- válaszolta. De azt is fontos hangsúlyozni, hogy ugyan sokak kiakadnak az állatorvosi beavatkozások árain, de dr. Gönczi Gábor hangsúlyozta, hogy a kezelések árain, igen keveset keres valójában az állatorvos. A beavatkozáshoz szükséges eszközök, gyógyszerek, implantátumok árán felül, ha valakinek praxisa van annak az általános költségei (számlák, rezsi stb.) is az orvos kiadásait képezi. Ezeket pedig fedeznie kell valamiből. 

Rendelőt nyitni, az egy komoly dolog. Tehát azt tudomásul kell venni, hogy egy állatorvosi rendelő megnyitása az több tízmillió forint. És ez egy egyszerű rendelő, tehát most nem egy csontműtéteket végző orvosra gondolok, mert az már százmilliós kategória.

- kezdte az elnök a válaszában, majd kitért arra is, hogy 

az állatorvos az kizárólag a bevételeiből él. Ha alkalmazott, akkor persze bére van. De egyébként, ha vállalkozó, abból él, amit megtermel, mert ő nem kap se TB támogatást, se semmit. És a műtétnek a költségei, a felhasznált anyagok és minden egyebek, implantátumtól kezdve minden egyéb, azt be kell szerezni, azt meg kell vásárolni. A rendelőt működtetni kell, fűtést, villanyt, bérleti díjat fizetni. Tehát mikor valaki sokallja az állatorvosi beavatkozásnak a költségét, akkor azért ezekre fel szoktam hívni a figyelmet

- részletezte. Rákérdeztünk arra is, hogy milyen arányok mutatkoznak területi szinten az állatorvosok elhelyezkedésében. Erre persze így magában egy egzakt választ nehéz adni, de egy nagyjából irányt kaptunk. Az elnök válaszából kiderül, hogy 

Magyarországon van durván 2900 praktizáló állatorvos. Ez az, ami egyfajta irányszám lehet. És közülük körülbelül olyan 700 a fővárosban és 650 Pest megyében. A fővárosiak gyakorlatilag kivétel nélkül kisállatgyógyászattal foglalkoznak, tehát kutya, macska, társállat, egzotikus állatok stb. Pest megyében már azért szóródik a kép, vannak mezőgazdasági nagyüzemek. Már van, aki vagy azzal foglalkozik, vagy vegyes praxisa van. És akkor nem beszéltem a lovas praxisokról, mert van Magyarországon körülbelül 40-50 olyan állatorvos kollégám, aki csak lógyógyászattal foglalkozik. Ő semmi mással nem. Akiket nem említettem, a maradék körülbelül olyan 1700 állatorvos lehet, akik a vidéki megyeszékhelyen, ha dolgoznak, akkor elsősorban szintén társállat gyógyászattal foglalkoznak, aki pedig nem, hanem falvakban, ők azok, akik még vegyes praxist visznek, tehát hogyha van egy kis rendelő is a faluban -mert ma már egyre több helyen van-, akkor egyszerre ellátja a baromfitartókat, meg a tehenészeti telepet, meg azt a minimális mennyiségű háztáji állatot, ami van a kutyák és macskák mellett.

- összegezte az arányokat. Az ember orvosok tekintetében sokat hallani arról, hogy külföldre mennek dolgozni, mert ott jobb fizetésért végzik ugyanazt a munkát, így kíváncsiak voltunk, hogy ez a fajta migráció mennyire jellemző az  állatorvosokra. A MÁOK elnöke azonban meglepő választ adott:

egyáltalán nem. Körülbelül összesen 150 állatorvos van kint külföldön.

- válaszolta, majd részletesen elmagyarázta, hogy honnan tudják ennyire pontosan ezt az értéket.

ezt azért tudjuk nagyjából biztosra mondani, mert ahhoz, hogy kimenjen és fogadják, mint állatorvost, ahhoz kell az úgynevezett Good Professional Standing. Ez úgymond jó előmenetel igazolás, hogy nem voltak etikai gondjai és ezt a kamara tudja kiadni egyedül. Ezt még ha nulla kilométeresen is valaki, rögtön az egyetem után, akkor is megkövetelik. Ha munkavállalóként akar, tehát nem ösztöndíjas vagy tanulmányúton, vagy egyéb munkavállalóként. Szóval olyan 100 és 150 között van a kint dolgozó kolléga. Jellemzően az Egyesült Királyságban, körülbelül a kint lévők 50 százaléka az Egyesült Királyságban van. A maradékuk nagy része Európában, itt már aztán szóródik a kép, de főleg Nyugat-Európában és Észak-Európában, Svédországtól Dániáig sokfelé, illetve hát zömmel Ausztria, Németország. És akkor néhány kollégánkról tudunk, hogy adott esetben az Egyesült Arab Emírségekben dolgozik.

- fejtette ki dr. Gönczi Gábor. Ennek az okát nem tudtuk felfejteni, számos oka lehet, de valószínűleg a jó elhelyezkedési lehetőségek a kisállatpraxisokban sokat számítanak. 

Mi a helyzet az állatorvos oktatásban?

Az állatorvosi képzésről dr. Süth Miklóssal, az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézet Intézetigazgatójával és a Rektori Hivatal rektori tanácsadójával beszélgettünk. A képzés népszerűségéről elmondta, hogy 

1996-ban egy évfolyamon 90-en voltunk. Most meg már az elmúlt években a létszám 180. Ez azt mutatja, hogy ez alatt a pár évtized alatt megduplázódott az állatorvosképzésben egy-egy évfolyamban résztvevő hallgatóknak a száma. Tehát létszámemelkedés van.

- összegezte az adatokat az oktató, majd rátértünk arra kérdéskörre, hogy az egyetem mit tud tenni, hogyan tudja motiválni a hallgatókat a vidéki állatorvoslás felé. Erről elmondta, hogy 

szerintem az egyetemünk is nagyon sok módon próbál lehetőséget biztosítani arra, hogy a haszonállat gyógyászat az egy népszerű terület legyen. Többek között elindult egy program, aminek a lényege, hogy az elsőéves hallgatóink is ismerkedjenek a háztáji állatokkal. Sajnos amiatt mert vidéken is egyre népszerűtlenebb a haszonállattartás, már nem biztos, hogy találkoztak a fiatal hallgatóink gyerekkorukban szarvasmarhával, sertéssel, birkával, tyúkkal. Effektíve nem biztos, hogy testközelben találkoztak velük, hiszen sokan városi gyerekként jönnek állatorvos képzésbe, esetleg egy klinikus állatorvos mellett azt ismerték meg, hogy kutyát, macskát és egzotikus állatokat gyógyítunk. 

- magyarázta. Tehát a fiatalokat arra is felkészítik, hogy nem csak a kisállatok vannak, és nem csak őket kell ellátni. Az a szemlélet, hogy felkészítsék a képzés során a hallgatókat a háztáji állatokkal való munkára végig kíséri a tanulási folyamatot. 

Itt nem állatorvosi tevékenységet oktatunk a hallgatóknak, hanem az állatokkal való bánásmódot, az állatoknak egyáltalán a megközelítését, trágyázását, itatását, etetését. Tehát olyan információkat próbálunk átadni. Mondjuk egy szarvasmarhánál, ha arról beszélünk, hogy mennyi vizet kell a szarvasmarhának biztosítani, akkor ne értse senki félre, hogy egy pohárral, vagy hány vödörrel kell ezt megtenni. És abban a pillanatban, ahogy megtapasztalja a diák, mert neki kell kicipelni a vizet, meg is jegyzi. 

- mondta, és hozzátette, hogy ezen felül az egyetem ösztöndíjjal is motiválja a hallgatókat vidék felé és létrehozták az úgynevezett Marek József Ösztöndíjat. Melynek lényege, hogy a meghirdetett osztatlan állatorvosi képzés hallgatói által fizetendő önköltségének megfelelő összeget kapják meg, amelyet a Marek József Alapítvány fizet meg a hallgató helyett. A további részletekről így számolt be az oktató:

az ösztöndíj azoknak szól, akik elérik azt a ponthatárt, ami az önköltséges képzés megkezdéséhez szükséges, és benyújtanak egy kézzel írt motivációs levelet, valamint két állatorvostól is megkapták azt az ajánlólevelet, amelyik arról szól, hogy ők életvitelszerűen megismerték a haszonállatgyógyászat és az élelmiszerlánc-biztonságnak a szakmai folyamatát. Ezután következik egy szóbeli felvételi, ahol ajánlott irodalomról beszélgetünk velük, hogy lássuk az elköteleződésüket. Az első alkalommal 15 főt vettünk föl, a következő évben 30 főt vettünk fel, és a tavalyi évben már 45 főt vettünk fel. Ezekkel a hallgatókkal az egyetemünk alapítványa szerződést köt, és a szerződésben a hallgatók vállalják, hogy az egyetem elvégzését követően 10 évig ezen a szakmai területen maradnak.

- részletezte dr. Süth Miklós. Arra a kérdésünkre, hogy tulajdonképpen az egyetemet elvégző állatorvosok a megszerzett diplomával, akár kisállatok és haszonállatok ellátására is képesek lesznek-e, azt válaszolta, hogy:

abszolút. És ráadásul, akik a Marek József ösztöndíjat elvégzik, ők kapnak egy kiegészítő oklevelet is erről. Tehát az állatorvosi diplomájuk mellé kapnak egy olyan kiegészítő oklevelet a Rektor úrtól, amelyik pont arra hivatott, hogyha ő el akar helyezkedni a haszonállatgyógyászat területén, akkor igazolni tudja, hogy ő már ez alatt a 11 fél év alatt is még több tudást szerzett erre a területre.

A beszélgetés során arra is kitértünk, hogy egyre több a kisállatpraxis jellemzően a nagyvárosokban, városokban. Így jogosan merül fel a kérdés, hogy mennyire kezd telítődni ez a piac. 

Én azt gondolom, és jól látható is, hogy elindultak azok a csoportos praxisok, ahol a kollégáink egy-egy területre specializálódtak. Ami mondjuk természetes nálunk a humán orvoslásban, hogy egy ortopéd sebész, az már egy speciális területével foglalkozik az emberi szervezetnek, de azok között is, akik megszerzik az általános ortopédiai szakvizsgájukat, ezt követően elkezdenek egy-egy ízületcsoportra vagy egy-egy végtagunkra specializálódni. Kézsebész lesz, bokasebész lesz, térdsebész lesz, gerincsebész lesz. És ez látszik azért az állatorvoslásban is. Így nem látszik telítődés ebben a szférában. 

A vidéki állatorvoslás és haszonállattartás jövőjéről is beszélgettünk a szakemberekkel, és míg dr. Süth Miklós némileg optimistább volt, a MÁOK elnöke kimondottan sürgetőnek tematizálta, hogy megoldódjon ez a probléma. 

Segíteni kellene az állatorvosok vidéki letelepedésé, és olyan akár adójogi egyéb vonatkozásokat bevezetni, ami alapján vonzóvá tehető, vagy normálisan élhetőbbé tehető. Az idős kolléga és a most fiatal kolléga között az is nagy különbség, hogy az idős már régen megteremtette az egzisztenciáját, főleg amikor még virágzott a magyar falu, és a háztáji gazdaságok, és egy állatorvos annyit keresett, amennyit akart, vagy annyit, amennyit dolgozott. És akkor megalapozta az egzisztenciáját. A mostani fiataloknak nincs semmije, sokkal nehezebb földekhez, ingatlanhoz jutni

- magyarázta az elnök és arra a kérdésre, hogy gyakorlatban mit lehet tenni elmondta, hogy 

a kamara, beleértve az egyetemet, ott tudna segíteni, hogy a kormányzattal együttműködve dolgoznának ki valami olyan csomagot, ami segítené ezt. Jó befektetés lenne, vagy jó beruházás lenne az állam számára is egyébként. És hozzáteszem, hogy mivel pont azért, ahogy mondtam, kevesen is vagyunk, nemzetgazdasági szinten ez talán a szabad szemmel nem látható kategóriába tartozik. Mi jelezzük egyébként a problémákat, és vannak bizonyos mozgások kormányzati oldalon is, reméljük, hogy előbb-utóbb ebben valami változás történik

-zárta a beszélgetést. A szakértők a beszélgetések során többször kitértek arra, hogy az állatorvos szakma egy társadalmilag hihetetlen fontos terület, ugyanis a társállat praxisok mellett az élelmiszer-biztonság felelőssége az adott húst, mezőgazdasági telepet felülvizsgáló állatorvos vállán nyugszik, szóval ez egy igen nagy felelősséggel járó hivatás.